A törökországi puccskísérlet után elindult folyamatok miatt felülvizsgálatra szorul a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás - mondta a német kormány emberi jogi megbízottja. Közben Brüsszelben az illetékes testület szóvivője kijelentette: az Európai Uniónak nincs B terve arra az esetre, ha a megállapodás elbukna.
A megállapodás előfeltétele a jogállamiság érvényesülése, ez azonban Törökországban "jelenleg nem biztosított", ezért "helytelen, ha kiszervezünk jogállami döntéseket" Törökországba - mondta Bärbel Kofler a Madsack német médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) adott interjúban.
A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa hangsúlyozta, hogy "az aktuális törökországi fejlemények fényében újra kell értékelni az EU-Törökország menekültügyi megállapodást".
Az EU és Németország nem teheti meg, hogy nem vesz tudomást arról, hogy "az afgánok, irakiak és irániak menedékjogi kérelmeit nem jogállami szabályok alapján dolgozzák fel Törökországban"- tette hozzá a külügyminisztérium állományába tartozó kormánymegbízott.
Törökország ugyan sok erőfeszítést tett a területén tartózkodó hárommillió szír állampolgár ellátásáért, és helyes, hogy az EU és Németország pénzügyi támogatást nyújt ehhez, de a megállapodás számos eleme "nem működik", így például szíriai menekültek "elenyészően csekély" számban utazhattak be legális úton Törökországból az EU-ba.
Mindennek alapján a német kormánynak át kell gondolnia, hogy milyen más megoldásokat lehet alkalmazni. Szóba jöhet például a közel-, és a közép-keleti térségben működő nagykövetségek kapacitásának növelése, hogy a menedéket kereső emberek ezeken a külképviseleteken nyújthassák be kérelmüket - mondta a kormánymegbízott.
Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő berlini tájékoztatóján elmondta, hogy az EU és Németország továbbra is kiáll a megállapodás mellett és abból indul ki, hogy valamennyi fél folytatja végrehajtását.
Axel Schäfer külügyminisztériumi szóvivő hozzátette, hogy az emberi jogi megbízott különleges szerepben van, nem tartozik "egy az egyben" a kormányzati hierarchiába és szabadon elmondhat a nyilvánosságban mindent, amit fontosnak tart. Kiemelte, hogy az EU-Törökország megállapodás ügyében nem egyezik "száz százalékig" a kormány és a megbízott véleménye.
Hangsúlyozta, hogy az EU menekültügyi politikája nem merül ki a Törökországgal kötött egyezménnyel; "egy egész csomag további elképzelés és konkrét, végrehajtott intézkedés" tartozik hozzá, amelyek mindenekelőtt az uniós külső határ hatékonyabb biztosítását szolgálják.
A külső határok védelmének fontossága a "menekültválságban tavaly és az idei első fél évben szerzett tapasztalatok tanulsága", ezért fogalmazódott meg az a javaslat, hogy az uniós határigazgatási szervezet, a Frontex továbbfejlesztésével kiépüljön egy "igazi, multinacionális határvédelmi ügynökség" - mondta Axel Schäfer.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban hétfőn kijelentette, hogy ha az EU nem szünteti meg a vízumkötelezettséget, Törökország "arra kényszerül", hogy elálljon a menekültügyi megállapodástól. Aláhúzta, hogy az ankarai kormány konkrét menetrendet akar látni. "Ez jelentheti október elejét vagy közepét is - de a dátum lefektetését várjuk" - mondta.
Az EU-török megállapodás szerint vissza kell küldeni a Törökországból a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. Uniós tagországok cserébe a tehermegosztás jegyében - egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.
A megállapodás arról is rendelkezik, hogy felgyorsítják a Törökországgal szembeni uniós vízumkötelezettség feloldásáról 2013-ban kezdett tárgyalásokat. Az eredeti tervek szerint júliusban vezették volna be a vízummentességet, de Ankara nem teljesítette az EU 72 feltételének mindegyikét.
„Ezt a megállapodást sikerre kell vinni”
„A bizottságnak A-terve van, mégpedig az, hogy sikerre vigye a megállapodást" - mondta a brüsszeli testület illetékes szóvivője, Mina Andreeva arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e B-terve Brüsszelnek, ha nem lenne eredménye a Törökországgal kötött egyezménynek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Európai Unió és Ankara között márciusban létrejött megállapodás mindössze az egyik elemét képezi az unió átfogó migrációs politikájának, amelyet terveik szerint folytatni fognak.
A szóvivő kiemelte, ennek a komplex megközelítésnek egyebek mellett része a menedékkérők áthelyezését, illetve áttelepítését célzó program, az uniós menekültügyi rendszer reformja, az új sürgősségi segélynyújtási eszköz, valamint a nyugat-balkáni államok támogatása és a migrációt kiváltó okok kezelése.
A görög bevándorlásügyi miniszter arról beszélt egy szerdai lapinterjúban, hogy az athéni vezetés „nagyon aggódik” és úgy látja, „mindenképpen kell egy B-terv”. A török külügyminiszter pedig néhány nappal korábban kijelentette, hogy ha az EU nem szünteti meg a vízumkötelezettséget, Törökország „arra kényszerül”, hogy elálljon a menekültügyi megállapodástól.
ET-főtitkár: Ankarának a jogállamiság keretei között kell maradnia
Törökországnak fel kell lépnie a júliusi sikertelen hatalomátvételi kísérlet felelőseivel szemben, de ennek a jogállamiság keretei között és az emberi jogok betartásával szabad csak megtörténnie - mondta Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkár. A politikus Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tartott közös sajtókonferenciáján azt mondta: Európában kevéssé értik az emberek, hogy egy titkos hálózat ilyen mértékben képes volt beépülni a hadseregbe és az igazságszolgáltatásba, s ez milyen kihívásokat jelentett a török demokratikus intézmények és az államszervezet számára Jagland azonban egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a kihívások megoldásában az európai jog, az Emberi Jogok Európai Egyezményének normái, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga nyújthat nagyszerű iránymutatást.
Jagland a puccskísérlet óta a legmagasabb rangú európai tisztségviselő, aki látogatást tesz Törökországban.
Folytatódik a török tisztogatás
Razziát tartott a török rendőrség szerdán a török állami tudományos és technológiai kutatási tanács (Tübitak) irodáiban, és őrizetbe vett több embert, akikről azt feltételezi, hogy Fethullah Gülen hitszónok követői - jelentette az NTV török televíziócsatorna. Ezzel a török hatóságok tovább szélesítették a nyomozást a Gülen-mozgalom ellen.
A razziák a tanácsnak az északnyugat-törökországi Kocaeli tartományban működő irodáiban zajlottak. Arról egyelőre nincsenek pontos adatok, hogy a tudományos tanács hány munkatársát vette őrizetbe a rendőrség. Az ankarai székhellyel működő Tübitak tudományos kutatásokat finanszíroz egyetemeken és a magánszektorban egyaránt. Az intézmény több mint 1500 kutatót foglalkoztat a honlapján található információk szerint.
Mind ez idáig több mint 60 ezer embert, katonai, igazságügyi, polgári és oktatási területen dolgozókat függesztettek fel állásukból, majd indítottak ellenük nyomozást vagy őrizetbe vették őket a július 15-i sikertelen puccskísérletet követően. A tisztogatások tovább növelik azokat az aggályokat, amelyek szerint Erdogan a puccskísérlet ürügyén próbál meg megszabadulni a másként gondolkodóktól.
A török vezetés Fethullah Gülent, Recep Tayyip Erdogan elnök egykori szövetségesét vádolja azzal, hogy ő állt a sikertelen katonai államcsíny hátterében. A muszlim hitszónok 1999 óta önkéntes száműzetésben él az Egyesült Államokban. Gülen elutasítja a vádakat, miszerint köze lenne a puccskísérlethez, és elítélte azt.
