Fagyos viszonyból érdekbarátság

Csaknem héthavi fagyos szembenállás és Ankara váratlan bocsánatkérése után ma ismét kezet fog egymással Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök. A két ország kapcsolata azt köve­tően rendült meg, hogy a török légierő tavaly novemberben 24-én – légtérsértésre hivatkozva – lelőtt egy Szí­riában harci szolgálatot teljesítő orosz bombázót.

Az incidens nyomán Moszkva gazdasági és vízumszankciókat vezetett be Ankara ellen, és szinte teljesen leállította a Törökországba irányuló orosz turistaforgalmat. Ankara a maga részéről a Török Áramlatot jegelte.

Oroszország a kapcsolatok normalizálását az incidens miatti hivatalos bocsánatkéréshez és kártérítéshez kötötte. Ennek első részét Erdogan egy Putyinhoz június végén intézett levelében teljesítette, amire válaszul az orosz elnök felhívta őt, bejelentve a szervezett törökországi turistautakra vonatkozó tilalom megszüntetését és a többi gazdasági büntetőintézkedés visszavonásának megkezdését. Az isztambuli reptér elleni terrortámadást néhány órával követő megbeszélés során az elnökök hangsúlyozták a nemzetközi együttműködés élénkítésének fontosságát a mindenki számára közös terrorfenyegetés ellen.

Elemzők egybehangzó véleménye szerint a Nyugattal – eltérő okokból és mértékben ugyan, de – egyaránt konfrontációba keveredő két ország közeledése inkább kényszerű és taktikai, mintsem stratégiai jellegű. Moszkva és Ankara ugyanis például továbbra is egymással szemben álló feleket támogat. A NATO-ba mélyen beágyazott, és a beruházások tekintetében komoly mértékben az Euró­pai Uniótól függő Törökországnak azonban jól jön az orosz „barátság” és az „új fejezet” felvillantása Brüsszellel szemben egyebek között a migrációról és vízummentességről, Washingtonnal pedig a demokráciáról folytatott vita hátterében.

A német külügyminisztérium szóvivője tegnap közölte, Berlin üdvözli Törökország és Oroszország közeledését, és nem számít arra, hogy az változást okozna a NATO viszonyaiban.