Külföld
Erdogan új bábja bírálta az uniót
Ahmet Davutoglu utódjának legfontosabb célja az elnöki rendszer bevezetése
Az Európai Uniónak tisztáznia kell álláspontját Törökország uniós tagságával és a migrációs válság közös megoldásáról szóló akciótervben betöltött szerepekkel kapcsolatban – jelentette ki Binali Yildirim, akit tegnap az AKP második rendkívüli kongresszusán egyhangúlag a párt elnökévé választottak, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a távozó Ahmet Davutoglu után ő lesz Törökország új miniszterelnöke. Davutoglu a tegnap esti órákban nyújtotta be hivatalosan is a lemondását Erdogan elnöknek.
A korábbi közlekedési, tengerészeti és hírközlési miniszter kijelentette: a legfontosabb cél felváltani a régi alkotmányt egy újjal, és bevezetni az elnöki rendszert, amely Recep Tayyip Erdogan államfő kezében összpontosítja a hatalmat. A politikus a „fényes Törökország megalapítójának és rettenthetetlen védelmezőjének” nevezte Erdogant. Az elnökre utalva úgy fogalmazott: a te utad a mi utunk.
Ankara Brüsszel nélkül is elkötelezett a demokrácia, az emberi jogokra vonatkozó szabályozások fejlesztése mellett – hangsúlyozta Yildirim a nyugati bírálatokra utalva. A pártelnök hangsúlyozta: a terrorszervezetek elleni küzdelem ugyanabban a formában folytatódik a vezetőcserét követően is. Kiemelte: a Délkelet-Törökországban zajló katonai beavatkozás egészen addig tart, amíg a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) milicistái be nem fejezik akcióikat.
Angela Merkel német kancellár a Frankfurter Allgemeine Sonntag-szeitung című német lapban bírálta azt a fejleményt, hogy a kurdokkal zajló megbékélés folyamata 2015-ben megszakadt. „Azt akarjuk, hogy a kurd lakosságnak egyenjogú helye és jó jövője legyen Törökországban” – mondta. Egyúttal hangsúlyozta, a Kurdisztáni Munkáspárt német megítélés szerint is terrorista alakulat.
A Der Spiegel német lap eközben tegnap arról írt, hogy az unió több tagállamát is feldühítette Törökország azzal, hogy a menekültáradat megállítását célzó, március 18-án megkötött európai uniós–török megegyezés keretein belül nem a jól képzett, diplomás szíriai állampolgárokat, hanem a nagyon alacsony képesítéssel rendelkezőket vagy a súlyos betegeket küldi az EU területére. A Der Spiegel szerint Ankara és Brüsszel jelenleg a megegyezés további lényeges részén vitatkozik: az EU-ba érkező menekültek kiválasztásáról. Az EU belügyminisztereinek pénteki találkozóján Jean Asselborn luxemburgi tárcavezető megjegyezte, Törökország megtagadja a diplomásoktól a kiutazási engedély kiállítását.