Erdogan: Európa országai félretették a demokráciát

Beszédében az államfő az elmúlt fél év európai merényleteire, a párizsi és a brüsszeli terrortámadásokra utalt. Erdogan már pénteki beszédében is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió túlzottan megengedően bánt a Törökországban terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsaival, amikor engedte, hogy azok a demokrácia nevében tiltakozva sátrat verjenek az Európai Parlament brüsszeli épületénél.
A török elnök szerint az unió képmutatóan viselkedik akkor, amikor arra kéri Ankarát, hogy a török állampolgárok schengeni vízummentessége érdekében enyhítsen terrorizmusellenes törvényén, amely szerintük túl tágan értelmezi a terrorista fogalmát.
Mint szombaton fogalmazott: először távolítsák el ők a terroristák sátrait az Európai Parlament elől.
Erdogan már pénteken hangsúlyozta: nem változtatja meg a törvényt, hiszen országát terrorszervezetek fenyegetik. Kijelentette: "sajnálom, de akkor külön utakon járunk, mi a mienkén, az EU is a sajátján."
A politikus arra is kitért, hogy a muzulmán államok felnéznek Törökországra, amiért az így dacol a világgal.
Az Európai Bizottság szerint Törökországnak az Ahmet Davutoglu török miniszterelnök által március 18-án aláírt, a menekültválság megoldását célzó szerződés 72 feltételéből még 5-öt teljesítenie kell ahhoz, hogy a török állampolgárok vízummentesen utazhassanak a schengeni övezet országaiba.
Erdogan korábban arra is figyelmeztette az EU-t, hogy Ankara elállhat a megállapodástól, ha az unió nem tartja be ígéreteit.

 Hóvári János történész szerint Törökország jelenleg belső küzdelmet folytat azért, hogy milyen irányban menjen tovább.

A szakértő az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában azt mondta, Recep Tayyip Erdogan török államfő egy elnöki rendszert szeretne kialakítani, de többen ezzel nem értenek egyet. Közéjük tartozott Ahmet Davutoglu miniszterelnök, aki a közöttük lévő vita miatt mondhatott le.

Erdogannak kétharmadot kell szereznie egy előrehozott választáson, hogy módosítassa az alkotmányt rendszere kiépítéséhez, vagy népszavazást tart a kérdésben. Hóvári János szerint meglepő lenne, ha a török társadalom többségében támogatná az elnök elképzeléseit, mert a társadalom politikailag megosztott.
Szerinte az is kérdéses, hogy a kurdokat meg tudja-e győzni Erdogan a tervéről, bár egy részük támogatja őt.

Németország aggodalmát fejezte ki a Törökországban elítélt újságírók miatt
A német kormány aggodalmát fejezte ki szombaton a török újságírókra államtitkok kiszivárogtatásának vádjával pénteken kiszabott súlyos börtönbüntetések miatt.
Can Dündart, a kormánykritikus Cumhuriyet napilap főszerkesztőjét öt év tíz hónap szabadságvesztésre ítélték pénteken, míg a lap ankarai irodavezetője, Erdem Gül öt évet kapott.
"A két újságíró elleni eljárás az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó- és szólásszabadság lakmusztesztjének számít. Ezért komoly aggodalommal fogadtuk az ítélethirdetésről szóló híreket" - közölte a német külügyi tárca egyik szóvivője Berlinben. A német kormány mindig is határozottan kiállt a jogállamiság, illetve a sajtó- és szólásszabadság mellett - tette hozzá a szóvivő.
"A helyzet további alakulását nagy figyelemmel fogjuk kísérni. Sajnálatos, hogy az eljárás nyomon követése a tárgyalás első napja után már nem volt lehetséges" - hangzott el a külügyminisztérium képviselőjétől.
Dündart és Gült azért állították bíróság elé, mert tavaly májusban beszámoltak arról, hogy Törökország 2014-ben fegyvereket szállított Szíriába. A Cumhuriyet a riport alátámasztására videofelvételeket is közölt. A két férfi az vádirat szerint ezzel terroristahálózatokat támogatott, kémkedett, és a kormány hatalmának megdöntésére tett kísérletet.
Ez utóbbi vádpont alól ugyanakkor mindkét újságírót felmentették. A jogvédők és újságírók által világszerte bírált perben ejtették a kémkedés vádját is, amely életfogytiglani börtönbüntetést vonhatott volna maga után. A terrorcsoportokhoz való kapcsolat vádját nem vizsgálták meg, ezzel egy másik ellenük folyó per ítéletére várnak.