Előre be nem jelentett látogatást tett Kabulban az amerikai vezérkari főnök

A közlemény szerint Milley támogatásáról biztosította a Kabul vezette párbeszédet a kormány ellen fegyveres felkelést folytató tálib szélsőséges mozgalommal, mindazonáltal az ellenségeskedő felek tárgyalóasztalhoz ültetésének terhe Zalmay Khalilzad, Washington afganisztáni különmegbízottja vállait nyomja - írta a hírt közlő AP amerikai hírügynökség.

Tavaly szeptemberi kinevezése óta Khalilzad több alkalommal is találkozott Katarban a tálib felkelők képviselőivel, akik viszont nem hajlandóak a kabuli kormánnyal egy asztalhoz ülni. A tálibok szerint a kabuli kormány az Egyesült Államok bábja.

Sajtóértesülések szerint január végén újabb amerikai-tálib tárgyalást tartanak a katari fővárosban, Dohában, ahol a tálibok politikai hivatalt tartanak fent.

Eközben az afgán kormány felvilágosítást kért a hivatalos diplomáciai csatornákon Washingtontól arról, amit Donald Trump amerikai elnök mondott szerdán a közép-ázsiai ország 1979-es szovjet inváziójáról.

Az amerikai államfő ugyanis kijelentette: a Szovjetuniónak "joga volt" Afganisztánban tartózkodni, mivel "terroristák érkeztek Oroszországba" ez időben. 

Az afgán elnöki hivatal közleményében hozzátette: tisztában van "a különbséggel egy kijelentés és egy ország hivatalos politikája között". 

Szalahuddin Rabbani afgán külügyminiszter, akinek az édesapja a szovjetek ellen harcolt, a Twitteren közölte: "a szovjet megszállás Afganisztán területi egységének és nemzeti szuverenitásának súlyos megsértése volt". Trump kijelentésére utalva hozzátette: "bármilyen más állítás ellentmond a történelmi tényeknek".

Donald Trump mindemellett azt is mondta, hogy jelenleg Oroszországnak, Pakisztánnak és Indiának kéne Afganisztánban szerepet vállalnia, nem az Egyesült Államoknak. "Miért vagyunk ott 6000 mérfölddel odébb?" - tette fel a kérdést az amerikai elnök. 
Afganisztánban jelenleg mintegy 14 ezer amerikai katona szolgál.