Elégedetlen tízezrek tüntettek Párizs reformterve ellen

Rugalmasabb munkaidőt és könnyebb elbocsátást ígér a kormány által előterjesztett javaslat (Fotó: Reuters - Charles Platiau)

A szakszervezetek hét év után először vonultak fel egységesen a munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen tiltakozva tegnap Párizsban és több másik nagyvárosban. A szakszervezetek menete több ezer ember részvételével délután fél háromkor kezdődött erőteljes rendőri felügyelet mellett. A résztvevők reformellenes jelszavakat kiabáltak, Francois Hollande francia államfőt pedig a baloldali elvek elárulásával vádolták meg. A szakszervezetek hetvenezer résztvevőről beszéltek, a rendőrség viszont tizenhatezerre tette a párizsi megmozdulás résztvevőinek számát. Nem sokkal a kezdet után a menetelés eldurvult: esődzsekis, sisakos fia­talok kukákból szedett dobozokkal, üvegekkel támadtak rá a rend őreire „mindenki utálja a rendőröket” felkiáltással. A felvonulók nagy része higgadtan vett részt az ünnepen.

Az új munka törvénykönyvének egyik legfőbb javaslata a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások könnyítése. Ezek elsősorban a fiatal munkavállalókat segítenék, akik között a munkanélküliség több mint kétszerese a Franciaországban átlagosnak számító tíz százaléknak. A kritikusok ugyanakkor úgy vélik, hogy az új reformokkal Párizs veszélyezteti a „nehezen megszerzett” munkavállalói jogokat azáltal, hogy könnyebbé teszi az elbocsátást.

A tiltakozások nyomására a kormány viszont lemondott a végkielégítések összegének maximálásáról. Egy friss felmérés szerint a franciák hetvennyolc százaléka úgy érzi, hogy a munkapiaci reformmal szociális robbanás fenyeget az országban.

Két hónapon belül a diákok nyolcadik, a szakszervezetek negyedik alkalommal hívták tüntetni a munkavállalókat, szerdára a szakszervezetek újabb tüntetéseket szerveznek.

Moszkvában mintegy százezer ember vett részt a független szakszervezetek Vörös téri május elsejei megmozdulásán. A felvonuláson ott voltak a pártok, így a kormányzó Egységes Oroszország, továbbá az orosz népfront aktivistái is. A megmozdulás résztvevői a bérek emelését követelő és a nyugdíj korhatárának várható emelése elleni tiltakozó jelszavakat skandáltak. Sokan olyan táblákat vittek magukkal, amelyeken munkát és megfizethető lakásokat követeltek a fiataloknak.

A kubai állami média szerint mintegy hatszázezer ember vonult fel a szigetországban Latin-Amerika baloldali kormányainak destabilizálása ellen tiltakozva. „Ez a május elseje egyúttal jó alkalom arra, hogy elítéljük Amerikánk regionális integrációjának gyengítésére, illetve a baloldali progresszív kormányok destabilizálására tett kísérleteket” - jelentette ki a tömeg előtt Ulises Guilarte de Nacimiento, a Kubai Munkások Központjának főtitkára.

Könnygázas, vízágyús összecsapásba torkollt tüntetők és rendőrök között a május elsejei felvonulás Isztambulban, és haláleset is történt: egy embert elgázolt egy vízágyús jármű. A felvonulás békésen kezdődött az arra engedélyezett, külvárosi területen, ám tüntetők egy csoportja megpróbált eljutni a város központjában lévő Taksim térre, ezt pedig a rendőrség könnygázgránátokkal és vízágyúkkal akadályozta. A Taksim tér jelképes erejű emlékhely: tüntetések hagyományos tere, ahol 1977. május elsején harmincnégy demonstráló vesztette életét. Ankarában a rendőrség lefogott négy férfit azzal a gyanúval, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai, és állítólag merényletre készültek május elsejei felvonulók, tüntetők ellen. Gaziantepben inkább nem tartották meg a felvonulást, mert reggel autóba rejtett pokolgép robbant a város rendőr-főkapitánysága előtt. Egy rendőr meghalt, tizenhárman megsebesültek, közülük kilencen rendőrök.