Donald Trump kilépteti az Egyesült Államokat a klímaegyezményből

A Fehér Ház munkatársai is megosztottak voltak a kérdésben, és a kilépést több amerikai nagyvállalat is ellenezte.

A Fehér Ház még Trump elnök Rózsakertben tett bejelentése előtt írásbeli emlékeztetőt küldött a munkatársaknak, s ebben az elnök érvelésének főbb pontjait idézte. 

A párizsi megállapodás rossz egyezmény volt, amelyet rosszul tárgyaltak meg, és Obama elnök csak kétségbeesésében írta , ez az egyezmény aláássa az amerikai versenyképességet és veszélyezteti a munkahelyeket - szögezte le a már a beszéd előtt az amerikai sajtó birtokába került feljegyzés egyik passzusa. "Első az amerikai munkás" - fogalmazott az elnök. Bár az elemzők elsöprő többsége kétségbe vonja, hogy a párizsi egyezményből történő kilépés valóban szolgálja-e az amerikai dolgozók érdekeit, tény, hogy Donald Trump a választási ígéretét teljesíti. 

Trumpot a választási kampányban széles munkásrétegek - úgynevezett kékgallérosok - támogatták. Így  volt ez a korábbi iparvidékek munkanélküliségtől szenvedő "rozsdaövezeteiben", például Illinois és Ohio államokban, Nyugat-Virginiában, és Pennsylvaniában. Ezek azok a vidékek, ahol korábban nagy szénbányák (is) működtek, s leállításuk miatt a gazdasági helyzet látványosan romlott, s ahol nagyon nagy társadalmi rétegek szegényedtek el. Őket sokkal jobban aggasztja az, hogy nincs munkájuk és elveszítették a korábbi életszínvonalukat, mint a távoli vidékeken - akár az Egyesült Államok partjainál is - a tengervíz szintjének emelkedése vagy a légkör felmelegedése.  A klímaváltozással és annak következményeivel nem sokat törődnek. 

Igaz, a Fehér Ház lakója egyszer maga is azt találta mondani, hogy a globális klímaváltozás "blöff", amelyet csak Kína talált ki, hogy a saját környezetszennyező tevékenységét elfedje. A tavalyi elnökválasztási kampányban azonban tartózkodott attól, hogy környezetvédelmi kérdésekről szóljon. Munkahelyteremtésről, a gazdaság megélénkítéséről, a gazdasági szabályzók lazításáról beszélt, s egyik fő "üzenete" az volt, hogy visszahozza a régi, a már megszüntetett munkahelyeket is. Így például a már bezárt szénbányák újranyitását is ígérte.  

Mostani bejelentésének fő érve is az amerikai munkások érdekeinek védelme volt. Leszögezve, hogy a párizsi klímavédelmi egyezmény előírásainak betartása miatt 2040-ig mintegy 6,5 millió állás szűnhet meg az iparban, külön kiemelte, hogy a szénipar gyakorlatilag "lefejeződik", holott a szénbányászat teremti elő az Egyesült Államok villamosenergia-szükségletének egyharmadát. 

Amikor számításait végezte, az elnök - a The Wall Street Journal csütörtöki elemzése szerint - saját szavazói bázisának akart kedvezni, illetve a nekik tett választási ígéreteit kívánta teljesíteni. A lap hozzáteszi: a drámai kilépés elvonhatja a választók figyelmét arról a washingtoni nyomásról, amely Donald Trumpra más ügyekben nehezedik. 

Az elemzők azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy a republikánusok legkonzervatívabb csoportjainak kivételével az amerikai közvélemény változik, és egyre nagyobb rétegei fogadják el a klímaváltozás tényét, azt a tudományos konszenzust, amely szerint  az ember általi széndioxid-kibocsátás tehető nagyrészt felelőssé a Föld felmelegedéséért. 

A  klímaegyezményből történő kilépés az Egyesült Államok megbízhatóságának csökkenését vonja maga után - szögezik le a szakértők. Hozzáteszik: bár a kilépéssel rövid távú gazdasági haszon valóban várható, az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági érdekeinek biztosítása aligha.

Merkel: Washington döntése nem tartóztatja fel a Föld védelme mellett elkötelezett erőket

Nem tartóztatja fel a Föld védelme mellett elkötelezett erőket az, hogy a washingtoni vezetés úgy döntött, kilép a párizsi klímaegyezményből - jelentette ki Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben.

Hivatalában tett nyilatkozatában aláhúzta, hogy az Egyesült Államok kilépése nem veti vissza az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelmet, "éppen ellenkezőleg, az eddiginél is eltökéltebben fogunk össze", hogy "sikeresen megbirkózzunk az egész emberiség előtt álló olyan kihívásokkal, mint a klímaváltozás".

Donald Trump amerikai elnök döntése "rendkívül sajnálatos, és akkor még nagyon visszafogottan fogalmaztam" - tette hozzá a jobbközép CDU elnöke.

Trump lépése pártokon átívelő elutasításra talált Németországban. Angela Merkel szociáldemokrata kihívója, Martin Schulz például kiemelte, hogy az amerikai elnök ugyan kiléphet a klímavédelmi megállapodásból, de a klímaváltozás alól nem vonhatja ki magát.

ENSZ: 0,3 Celsius-fokos többletfelmelegedést jelent Trump döntése

Az ENSZ meteorológiai szervezetének (WMO) becslése szerint az évszázad végéig 0,3 Celsius-fokos többletemelkedést jelenthet a globális felmelegedésben Donald Trump amerikai elnök döntése arról, hogy az Egyesült Államok visszalép a párizsi klímaegyezménytől, amelynek fő célja éppen a felmelegedés visszafogása.

Deon Terblanche, a WMO illetékese hangsúlyozta, hogy csak becslésről van szó, mert eddig nem modellezték azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a megállapodás végrehajtásában.

Kreml: Washington nélkül működésképtelen a megállapodás

Az Egyesült Államok részvétele nélkül működésképtelen a párizsi klímaegyezmény, de Oroszország tartja magát a megállapodáshoz - jelentette ki Andrej Belouszov orosz elnöki tanácsadó pénteken Szentpéterváron.

"Amennyire meg tudom ítélni a kilépés viszonylagos, mert kimondatott, hogy az amerikai kormányzat a problémák igazságosabb megoldására törekszik. De elvi alapon természetesen nagyon sajnálom a történteket, mert nem szabad megváltoztatni a meghozott döntéseket" - mondta az elnöki tanácsadó újságíróknak nyilatkozva.

"Természetesen nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nélkül a párizsi megállapodás működésképtelen, mert az Egyesült Államok az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó" - tette hozzá.

Belouszov hangsúlyozta, hogy Oroszországnak a párizsi klímaegyezményben való részességét nem befolyásolják a partnerek döntései. Mint mondta, Moszkvában tanulmányozzák az amerikai kilépés lehetséges következményeit.

Hasonlóképpen nyilatkozott Arkagyij Dvorkovics orosz miniszterelnök-helyettes, aki kijelentette, hogy Moszkva a washingtoni döntés ellenére is tartja magát a megállapodáshoz.

"A részvétel mellett döntöttünk, és nem hiszem, hogy ezt megváltoztatnánk" - fogalmazott a RIA Novosztyi hírügynökségnek. 

Szergej Ivanov környezetvédelmi elnöki biztos az Oroszország "északi fővárosában" megtartott gazdasági fórumon kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök döntése a választási kampány során tett ígérete alapján előrelátható volt. Ugyanakkor rámutatott, hogy Trump készségét fejezte ki arra, "hogy folytassa a munkát az ökológiai problémák ügyében".

Szergej Donszkoj, a természeti erőforrásokért felelős miniszter ugyancsak Szentpéterváron azt mondta, hogy Oroszország feltehetően 2020-ig ratifikálni fogja a párizsi klímaegyezményt. Az erről szóló végleges döntést várhatóan leghamarabb 2019 januárjában fogják meghozni Moszkvában.

Donszkoj szerint Oroszország döntésére nem az Egyesült Államok, hanem a fő kereskedelmi partnerei klímastratégiája gyakorol majd hatást. Rámutatott, hogy a BRICS-országcsoport többi tagja (Brazília, India, Kína, Dél-Afrika), az EU, Norvégia, Japán és Dél-Korea érvényesítheti a "szénprotekcionizmus" elvét, amelyik csökkentené az orosz export lehetőségeit.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még Trumpnak az egyezményből való kilépésről szóló bejelentése előtt újságírókkal azt közölte, hogy Oroszország nagyra becsüli a párizsi klímamegállapodást, és hogy annak nem lehet alternatívája. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyezmény végrehajtása nem lesz annyira hatékony annak "kulcsfontosságú aláírói nélkül".

Fabius: Trump "egy rakás hazugságot" beszélt

Donald Trump amerikai elnök "szégyenletes hibát" követett el Laurent Fabius, a párizsi klímaegyezményt tető alá hozó volt francia külügyminiszter szerint azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a 2015 végén Párizsban csaknem 200 ország által aláírt globális klímamegállapodásból. Az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke azt is szóvá tette, hogy Trump a témában "egy rakás hazugságot" terjeszt.

"Ez a döntés, ez a beszéd, ez egy szégyenletes hiba, hatalmas tévedés. Aztán meg egy rakás hazugság. Az egyetlen reakció a világ mobilizálása, ezt kell most tenni" - mondta Laurent Fabius pénteken a France2 francia közszolgálati televízióban.

A volt külügyminiszter elsősorban azt kifogásolta, hogy Donald Trump a klímaegyezménynek az amerikai gazdaságra tett negatív hatásaival indokolta a döntését.

"Teljesen hamis elképzelés azt gondolni, hogy a párizsi klímaegyezményből történő kilépés pozitív lesz az Egyesült Államok számára. A zöldenergia-szektorban a munkahelyteremtés jelentősebb, mint az elavult ágazatokban a munkahelyek megszűnése" - hangsúlyozta Laurent Fabius.

"Álláspontjának szégyenletes jellege ellenére Donald Trump nem fogja tudni lerombolni a párizsi megállapodást, amely a lehető legjobb kompromisszum volt" - mondta a francia diplomácia korábbi vezetője.

"Trump úr elképesztően arrogáns. Azt mondja, hogy miután más véleményen vagyok, mint a többiek, a többieknek újra kell tárgyalniuk. De ilyen nincs! Szó sem lehet semmilyen újratárgyalásról" - fogalmazott Fabius, aki úgy vélte, hogy az amerikai elnök elsősorban választási és ideológiai okokból hozta meg a döntését.

Laurent Fabius újságírói kérdésre elismerte, hogy "megvan annak a veszélye", hogy más országok is követik az Egyesült Államok példáját.

"Vannak olyan országok, amelyek aláírták, de nem ratifikálták. Ez a helyzet Oroszországgal, Törökországgal. De a világnak és mindannyiuknak az az érdeke, hogy ebben az irányban folytassuk, miután az élelmezés, az egészség, a migráció vagy a háborúk ügyéről van szó, és ezért is botrányos az amerikai döntés" - hívta fel a figyelmet a volt külügyminiszter.

Laurent Fabius 2015. december 15-én mosolyogva, de meghatódva, könnyes szemekkel ejtette el a kis kalapácsot, miután az ENSZ két hétig tartó klímakonferenciájának végén megszületett történelmi megállapodás elfogadását leütötte a Párizshoz közeli Le Bourget-ban rendezett találkozón. A 195 ország delegációjának tagjai hosszú perceken át, állva, egymást átölelve ünnepelték a megállapodás elfogadását, amelyet a 2009-es koppenhágai kudarc után több évig készítettek elő. A klímamegállapodás megerősítette azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

Obama: A Trump-kormány elutasítja a jövőt
Barack Obama volt amerikai elnök élesen bírálta Donald Trump döntését. A volt amerikai elnök percekkel a bejelentése után közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy a döntéssel a Trump-kormányzat "elutasítja a jövőt". Barack Obama ugyanakkor hangsúlyozta: Trump elnök döntése nem akadályozza a környezetvédelmi intézkedéseket és a klímavédelmet a világ többi részén. Közleményében Obama emlékeztetett arra is, hogy a párizsi egyezményt "a világpolitikában betöltött amerikai vezető szerepnek" köszönhetően fogadták el. Álláspontja szerint "a magánszektor máris döntött, és olyan jövőt választott, amelyben visszafogott a szénfelhasználás". Úgy vélekedett, hogy a klímaegyezményben részt vevő országok aratják majd le az egyezmény "gyümölcseit" mind az új munkahelyek megteremtésében, mind a kreativitást igénylő állások megteremtésében. Obama már a bejelentés elhangzása előtt, csütörtökön reggel is kiadott egy közleményt, amelyben bírálta az akkor még csak várható döntést. "Bízom benne, hogy szövetségi államaink, városaink és vállalkozásaink szembeszállnak e döntéssel és még többet tesznek majd annak érdekében, hogy Földünket olyannak őrizhessük meg a jövő nemzedékei számára, mint amilyen most" - szögezte le csütörtök reggeli, első közleményében a volt elnök.

Csalódottan és rosszallással fogadták a nyugat-európai országok vezetői Donald Trump bejelentését arról, hogy országa kilép a párizsi klimaegyezményből, és egyben elutasították az amerikai elnök javaslatát a megállapodás újratárgyalására.

Röviddel a döntést ismertető Trump-beszéd után Németország, Franciaország és Olaszország közös közleményében utasította el Donald Trump elnök elképzelését a párizsi klímaegyezmény újratárgyalásáról.

"A párizsi egyezmény az országaink közötti együttműködés sarokköve marad a klímaváltozás elleni hatékony és jól időzített harcban, és a 2030-as fenntartható fejlődési célok (SDG) elérésében" - áll a péntekre virradóra kiadott közleményükben. Leszögezik, hogy visszafordíthatatlannak tartják a Párizsban 2015 decemberében tető aláhozott megállapodást, és szilárdan hisznek abban, hogy az egyezményt nem lehet újratárgyalni. Meggyőződésük szerint az egyezmény végrehajtása fontos gazdasági lehetőségeket teremt a növekedéshez mindhárom országban és globálisan is. A három európai uniós ország megerősíti elkötelezettségét a párizsi klímaegyezmény végrehajtása iránt, és arra bátorítja partnereit, hogy fokozzák a klímaváltozás elleni harcot.

A nyugati országok vezetők külön-külön is reagáltak Trump bejelentésére, csalódottan és rosszallással fogadták azt, hogy az amerikai elnök valóra váltotta választási ígéretét.

"Sajnálom az amerikai elnök döntését" - tolmácsolta a Twitteren Angela Merkel német kancellár üzenetét szóvivője, Steffen Seibert. Hozzátette, hogy Merkel a továbbiakban is mindent megtesz a klímapolitikában, hogy óvja a Földet.

Előzőleg a Merkel-kormány öt szociáldemokrata minisztere közös közleményben leszögezte, hogy az Egyesült Államok kilépése a párizsi klímaegyezményből káros az amerikaiaknak, az európaiaknak és mindenkinek szerte a világon. A tárcavezetők - köztük Sigmar Gabriel külügyminiszter - leszögezték, hogy Trump veszélyezteti a gazdasági növekedést és a technológiai fejlődést. Politikai hibának minősítették a döntést, mert kérdésessé teszi a nemzetközi egyezmények hitelességét. A miniszterek "nyitva fogják tartani a kaput" az Egyesült Államok előtt, hogy hogy újra csatlakozhasson a párizsi klímaegyezményhez.

Emmanuel Macron francia elnök szerint az Egyesült Államok hátat fordított a világnak azzal, hogy egyoldalúan felmondta párizsi klímaegyezményt, ennek ellenére Párizs nem mond le a klímaváltozás elleni harcról.     Macron francia és angol nyelven mondott, helyi idő szerint csütörtök éjszaka sugárzott tévébeszédében úgy fogalmazott, hogy Trump téved országa és népe érdekeivel kapcsolatban, és hibát követ el a bolygó jövőjének szempontjából. Leszögezte: Párizs semmi szín alatt nem fog tárgyalni újra egy kevésbé ambiciózus egyezményről.  "Nem lehet hibázni a klímát illetően. Nincs B-terv, mert nincs B-bolygó sem" - mondta Macron, és Franciaországba hívta dolgozni azokat az amerikai klímakutatókat, mérnököket és vállalkozókat, akik csalódottak Trump döntése miatt.

Csalódottságát fejezte ki Theresa May brit miniszterelnök is. Hivatala közölte péntekre virradóra: Trump felhívta Mayt telefonon, hogy megvitassa vele a döntését. May csalódását fejezte ki, és aláhúzta, hogy Nagy-Britannia továbbra is elkötelezett lesz a párizsi egyezmény végrehajtása mellett. "A párizsi klímaegyezmény jó globális védelmi rendszert nyújt a jövő nemzedékeinek felvirágzásához és biztonságához, szavatolva ezzel együtt a hozzáférhető és biztonságos energiát a polgáraink és vállalataink számára" - idézte a miniszterelnöki hivatal a kormányfőt. Trump és May egyetértett abban, hogy folytatniuk kell az együttműködést az energetikai problémák széles körében.

"A mai nap szomorú nap a globális közösség számára, mivel egy kulcsfontosságú partner hátat fordít a klímaváltozás elleni harcnak. Az EU mélységesen sajnálja a Trump-kormányzat által hozott egyoldalú döntést" - így Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök.

Fehér házi források szerint Trump nemcsak a brit miniszterelnökkel, hanem Merkellel, Macronnal, Mayjel és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel is beszélt telefonon, miután bejelentette a klímaegyezmény felmondását.

A nyugat-európai vezetőkhöz hasonlóan Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is mély csalódottságát hangoztatta Trump döntése miatt, Josh Frydenberg ausztrál környezetvédelmi miniszter pedig azt mondta, hogy a párizsi egyezmény az Egyesült Államok kihátrálása után sem veszít jelentőségéből, mivel nélküle is a kibocsátott üvegházhatású gázok 70 százalékára vonatkozik, ráadásul több mint 190 ország írta alá, és közülük 146 rekordidő alatt ratifikálta is. 

Trump döntése miatt rosszallását fejezte ki António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki szerint ez nagyfokú csalódást jelent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére és a globális biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítések szempontjából.

A főtitkár szóvivője, Stephane Dujarric közölte: Guterres továbbra is biztos abban, hogy az egyesült államokbeli városok, államok és vállalatok - más országokkal karöltve - a továbbiakban is jövőképet fognak mutatni, és vezető szerepet vállalnak a széndioxid-kibocsátás csökkentésében és a lendületes gazdasági növekedés megteremtésében. Guterres szerint alapvetően fontos, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet vállaljon a környezetvédelmi kérdésekben.

Lengyelország aláírta a párizsi klímaegyezményt és betartja kötelességvállalásait, jelenleg nincs napirenden a kilépésről szóló vita - hangsúlyozta pénteki varsói sajtóértekezletén Krzysztof Szczerski, a lengyel államfői hivatal kabinetfőnöke és külpolitikai államtitkára.

"Minden állam saját felelősségére írta alá a párizsi egyezményt, így saját felelősségére is valósítja meg" - hangsúlyozta Szczerski, úgy értékelve: az amerikai elnök döntése az egyezményből való kihátrálásról "az Egyesült Államok szuverén politikájának ügye". Donald Trump "olyan döntést hozott, amelyért államfőként ő maga vállal felelősséget" - jegyezte meg.
Az Európai Uniónak az amerikai lépéssel kapcsolatos gazdasági versenyképességét firtató kérdésre válaszolva a kabinetfőnök úgy értékelte: világviszonylatban a konkurencia "nagymértékben a klímán kívüli tényezőktől is függ".