Brüsszel: A jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri Lengyelországban

Erről Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke számolt be a bizottság szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a bizottság megvizsgálta a legfrissebb fejleményeket, és úgy találta, hogy számos aggályos kérdést nem sikerült eloszlatnia a varsói parlament által előző héten elfogadott új alkotmánybírósági törvénynek.

Kiemelte, a lengyel féllel folytatott intenzív párbeszéd ellenére a bizottság úgy látja, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri Lengyelországban, ezért konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a lengyel hatóságok számára a kifogásolt kérdések megoldására.

A brüsszeli testület kiemelten fontosnak tartja, hogy az alkotmánybírósági törvény módosításakor tartsák tiszteletben a varsói alkotmánybíróság december 3-i és 9-i, illetve március 9-i ítéleteit, valamint a Velencei Bizottság márciusi állásfoglalását. Emellett az alkotmánybíróság ítéleteinek teljes körű végrehajtására és a bíróság döntéseinek automatikus közzétételére is felszólították Lengyelországot.

Az Európai Bizottság, amely a mechanizmus első szakaszának keretében június 1-jén bíráló véleményt fogadott el a jogállamiság lengyelországi helyzetéről, három hónapot adott Varsónak arra, hogy rendezze a problémás kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről.

Sajtótájékoztatóján Timmermans azt hangoztatta, hogy az alkotmánybíróság megfelelő működése az egyik legfőbb biztosítéka a jogállamiság érvényesülésének. Utóbbi pedig az „egyik fő pillér, amelyen az uniónk nyugszik” - mondta.

A varsói parlament által előző héten elfogadott, de még az államfő aláírására váró törvény az előterjesztői szerint lezárja a taláros testület körüli válságot, ellenzéki politikusok azonban úgy vélik, hogy az sérti a hatalom megosztásának elvét és megbénítja az alkotmánybíróság munkáját.

A lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások miatt az év elején megindított jogállamisági mechanizmus végső esetben akár Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja az uniós szerződés 7. cikke szerinti, ugyancsak többlépcsős eljárás keretében. Mindazonáltal erősen kétséges, hogy ehhez meglenne az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például korábban kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót.

Elhamarkodottnak minősítette az Európai Bizottság lépését a lengyel külügyi tárca. A közlemény szerint az EB lépése azért elhamarkodott, mert a vitatott új alkotmánybírósági törvény még nem hatályos. Az EB így „saját, az uniós szerződésekben leírt feladatok teljesítéséhez szükséges tekintélyét teszi ki kockára” - áll a dokumentumban.

Az uniós alapszerződésre utalva a minisztérium leszögezi: a brüsszeli testület szerdai lépése a lengyel kormány részéről „kérdéseket ébreszt afelől, hogy az EB betartja-e a tagállamok kormányaival való lojális együttműködés elvét".

A varsói állásfoglalás szerint a vitatott törvény „számos, az alkotmánybíróságok működésére vonatkozó európai szabályozással teljességgel egybehangzó államberendezkedési megoldást” tartalmaz, ezen belül azokat is, amelyek összhangban vannak a Velencei Bizottság korábban megfogalmazott javaslataival.