Londoni makrogazdasági elemzők szerint az új brit költségvetési tervezetben szereplő, jelentősen rontott növekedési előrejelzésekből az életszínvonal hat évtizede nem tapasztalt hosszúságú csökkenésére lehet következtetni.
Lassul a gazdaság
A Brexit miatt Nagy-Britannia nem adhat otthont Európa kulturális fővárosának 2023-ban
A Brexit miatt Nagy-Britannia nem adhat otthont Európa Kulturális Fővárosának 2023-ban - jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság.
Hat év múlva Nagy-Britannia és Magyarország kerül sorra, hogy a megtisztelő posztot betöltse, és öt brit város már pályázott is a címre. A bizottság azonban annak ellenére, hogy a címre nem európai uniós országok is pályázhatnak, Nagy-Britannia részvételét nem teszi lehetővé.
Az Európai Bizottság az elutasításról szerdán küldött levelet a brit kulturális tárcának. A döntés oka Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépése 2019. március 29-én.
A dokumentum szerint mivel az ország elhagyja az EU-t, s így nem adhat otthont Európa Kulturális Fővárosának, innentől kezdve semmi értelme annak, hogy a válogatásban részt vegyen.
A The Guardian brit napilap értesülése szerint Észak-Írországból Belfast és Derry, Skóciából Dundee, továbbá Milton Keynes, Leeds és Nottingham jelentkezett a címért.
A bizottság szóvivője magyarázta szerint a törökországi Isztambul, a norvég Stavanger és a szerbiai Novi Sad azért nyerhette el a címet, mert a pályázat "nem nyitott harmadik országnak, kivéve, ha az EU-ba igyekvő országról van szó, vagy ha az ország tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA), illetve az Európai Gazdasági Térségnek (EEA)".
Törökország és Szerbia megkezdte a csatlakozási folyamatot, Norvégia pedig az EEA tagja.
Nagy-Britannia ugyanakkor közölte, hogy a Brexit után nem lesz tagja az EEA-nak.
Az EU 1985-ben indította el az Európa Kulturális Fővárosa-programsorozatot. Évente két város kapja a címet. jelenleg a dán Aarhus és a ciprusi Páfosz tölti be a posztot.
Philip Hammond pénzügyminiszter a költségvetési tervezetet beterjesztő szerdai alsóházi beszédében közölte: az új, módosított prognózis szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idén a korábban várt 2 százalék helyett 1,5 százalékkal növekszik. Hammond szerint a következő években is további lassulásra kell számítani: jövőre 1,4 százalékos, 2019-ben 1,3 százalékos GDP-bővülés szerepel a friss előrejelzésben.
A Resolution Foundation nevű, elsősorban a kis- és közepes jövedelmű fogyasztók életszínvonal-folyamatainak kutatására szakosodott független londoni gazdaságelemző intézet csütörtökön ismertetett 40 oldalas tanulmányában közölte: az új növekedési előrejelzésekből levezetett modellszámításai azt mutatják, hogy az egy főre jutó elkölthető éves jövedelmi hányad 2022 elején 540 fonttal (190 ezer forinttal) lesz kevesebb annál, amennyi a korábbi növekedési prognózisok alapján abban az évben lehetett volna.
A közalkalmazottak bére is csökken
A ház számításai szerint az átlagos éves alkalmazotti jövedelem még nagyobbat zuhan. A Resolution Foundation csütörtöki előrejelzése az, hogy a fejenkénti tizenkét havi nomináljövedelem 2021 elején 1580 fonttal (jóval több mint félmillió forinttal) lesz alacsonyabb annál az összegnél, amennyit a brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás előtti előrejelzések arra az időpontra valószínűsítettek.
Csökkenni fog az életszínvonal
A tavaly júniusi referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
A Resolution Foundation csütörtökön ismertetett tanulmánya szerint ez lesz a leghosszabb ideig tartó életszínvonal-visszaesés azóta, hogy a mai normáknak megfelelő jövedelmi mérések az 1950-es években elkezdődtek.
A ház szerint az új, jelentősen rontott növekedési előrejelzésekből levezethető kumulatív modellszámítások alapján a brit hazai össztermék nominálértéke 2022 első negyedévében 42 milliárd fonttal lesz kevesebb, mint amennyi az eredetileg - de már a népszavazás után - jósolt növekedési pálya esetén elérhető lett volna, 2021 elején pedig 72 milliárd fonttal - 3,4 százalékkal - marad el attól a szinttől, amelyet a tavalyi EU-népszavazás előtti prognózisok jeleztek.
