Michel Barnier, az Európai Bizottság Nagy-Britannia kilépése ügyében eljáró főtárgyalója kedden azt mondta: nincsenek eléggé előrehaladott állapotban a Brüsszel és Londoni közötti megbeszélések ahhoz, hogy garantálni lehessen az átmeneti egyezmény létrejöttét Nagy-Britannia kilépéséig.
"Lényegi kérdésekben hiányzik az egyetértés Nagy-Britanniával, például hogy mit is értünk átmeneti egyezmény alatt, mekkora időtartamot ölel fel, és mik a feltételei egy ilyen megállapodás létrejöttének" - mondta sajtótájékoztatón Barnier.
"Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság nem szeretné határidőhöz kötni ezt az időszakot, ami nem lehetséges" - tette hozzá az uniós miniszterekkel zajlott találkozója után.
A főtárgyaló szerint elképzelhetetlen az is, hogy rugalmasan alkalmazzák az uniós szabályokat az országban az átmeneti időszakban. Nagy-Britannia 2019 márciusában lépne ki a tömbből. Az Európai Unió ragaszkodik hozzá, hogy a jelenlegi költségvetési időszak lezárásáig, azaz 2020 végéig véget érjen az átmenet.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után azt mondta: pusztán illúziókon alapul a brit kormány álláspontja az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról, ha igazak a sajtó erről szóló jelentései.
"Már a legelejétől kezdve alapelvként határoztuk meg, hogy nincs á la carte menü, nem lehet kimazsolázni az egységes piac (London számára) előnyös részeit" - hangsúlyozta akkor Tusk.
Újságírói kérdésre válaszolva Barnier elmondta, hogy egyetért Tuskkal.
"Nem tudunk elképzelni olyan helyzetet, amelyben elfogadnánk ezt a válogatást" - szögezte le. "Mi vagyunk a felelősek az egységes piac integritásának biztosításáért" - tette hozzá.
Barnier szerint az Egyesült Királyságok nagyon is jól ismeri az integritásra vonatkozó szabályozásokat, hiszen az elmúlt 40 évben jelentős része volt azok megalkotásában.
A főtárgyaló kedden ismertetett egy dokumentumot a maradó 27 tagállam képviselőivel, amely a brit kilépési egyezmény első hivatalos jogi vázlata. Ebben arra a három kulcsfontosságú területre (kivándorolt uniós állampolgárok sorsa, a kilépés pénzügyi szabályozása és az írországi határ jövője) vonatkozó elképzelések is szerepelnek, amelyekről még decemberben állapodtak meg a felek. A dokumentumot szerdán hozzák nyilvánosságra.
Nagy-Britannia nem maradhat az EU vámuniójában
Nagy-Britannia nem maradhat az Európai Unió vámuniójának tagja EU-tagságának megszűnése után, mivel a vámunió csak az EU-tagok számára nyitott, és az sem lenne előnyös számára, ha másfajta, külön vámuniós egyezményt kötne az EU-val - mondta kedden a brit külkereskedelmi miniszter.
Liam Fox, a konzervatív brit kormány Brexit-párti táborának egyik frontembere egy londoni üzleti rendezvényen felszólalva kijelentette: ha London bármilyen külön, kétoldalú vámunió-megállapodást kötne az EU-val, az azt jelentené, hogy a brit áruexportra az EU kereskedelmi előírásai maradnának érvényben, de e szabályozók kialakításába Nagy-Britanniának nem lenne beleszólása.
Fox szerint ez azt jelentené, London a brit külkereskedelmi politika ellenőrzésének jelentős részét átengedné Brüsszelnek. Ez a megoldás korlátozná Nagy-Britannia lehetőségeit arra is, hogy új kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kössön a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságaival - mondta a brit külkereskedelmi miniszter.
Liam Fox szerint ráadásul ha London vámuniós egyezséget köt az EU-val, akkor kénytelen lenne más országok exporttermékeit is vámmentesen beengedni piacára a Brüsszel által meghatározott feltételekkel, anélkül, hogy neki is vámmentes hozzáférése lenne ezeknek az országoknak a piacához.
A külkereskedelmi miniszter szerint mindez "a brit nemzeti érdekek teljes kiárusításával" érne fel, és a jelenleginél rosszabb helyzetbe hozná Nagy-Britanniát.
A konzervatív párti brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia kilép azt EU egységes belső piacáról és vámuniójából is. London érvelése szerint a további brit tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételrendszerek kötelező teljesítését jelentené - mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában és az unión kívüli országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokban -, mintha meg sem szűnne a brit EU-tagság.
Ebben a kérdésben éles a választóvonal a kormány és az ellenzék, valamint a kormány és a brit üzleti szektor elképzelései között.
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője épp egy nappal Fox keddi beszéde előtt közölte, hogy ha pártja kormányra kerül, állandó jellegű, átfogó, továbbra is teljes vámmenetességet biztosító vámuniót tartana fenn az EU-val a brit EU-tagság megszűnése után is. Corbyn szerint a Munkáspárt olyan megállapodásra törekedne az EU-val, amely teljes hozzáférést nyújtana a brit gazdaságnak az unió egységes belső piacához, és megőrizné Nagy-Britannia számára e belső piac, valamint a vámunió nyújtotta összes előnyt.
Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója e hónap elején tett londoni látogatásán azonban kijelentette, hogy "óhatatlanul" vámjellegű és egyéb akadályok emelkednek Nagy-Britannia és az Európai Unió évi 640 milliárd euró értékű kétoldalú kereskedelmi forgalma elé, ha a brit kormány ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a brit EU-tagság megszűnése után kivonul az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is.
Japán londoni nagykövete, aki a minap a brit gazdaságban jelen lévő legnagyobb japán termelő és pénzügyi vállalatok vezetőinek társaságában tárgyalt Theresa May brit miniszterelnökkel a Downing Streeten, a megbeszélés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a Nagy-Britanniában honos külföldi cégek tevékenységéből a Brexit következményei miatt "a továbbiakban nem származik nyereség", akkor egyetlen magáncég sem tudja fenntartani működését a brit gazdaságban.
