Moszkva vessen véget a "kegyetlen" helyzetnek a szíriai Aleppóban - kérte pénteken Angela Merkel német kancellár.
Merkel Berlinben közölte, hogy Moszkvának nagy befolyása van a damaszkuszi rezsimnél, ezért segítenie kellene abban, hogy véget vessenek a fokozódó erőszaknak a háború sújtotta közel-keleti országban.
A kancellár hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog tiltja kórházak bombázását.
A nyugati hatalmak háborús bűncselekményekkel vádolják az Aszad-rezsimet és legfőbb támogatóját, Oroszországot, amely közölte, nem állítja le légi hadműveleteit Szíriában. A Nyugat szerint orosz és szíriai harci repülőgépek szándékosan bombáznak civileket, kórházakat és segélyszállítmányokat, hogy megtörjék az észak-szíriai Aleppó város lázadók ellenőrizte, keleti negyedeiben rekedt mintegy negyedmillió lakost.
A német kormányszóvivő, Steffen Seibert is Merkel szavait visszhangozta pénteken, hozzátéve, hogy Oroszország mellett Damaszkusz másik szövetségesének, Iránnak is be kellene vetnie befolyását az aleppói harcok megállításához, valamint ahhoz, hogy eljussanak a humanitárius segélyek a város civil lakosságának.
A szóvivő kitért az egyenes válaszadás elől arra a kérdésre, hogy Németország támogatja-e szankciók bevezetését Oroszországgal szemben az aleppói bombázásban játszott szerepéért. Mint mondta, Berlin tudatában van annak, hogy minden lehetőséget számba kell venni, de elsődleges célja a tűzszünet elérése.
Kerry: Damaszkusz és Moszkva szíriai tetteit háborús bűncselekményként kell kivizsgálni
Damaszkusz és Moszkva szíriai tetteit, úgy mint a kórházak bombázását, háborús bűncselekményként kell kivizsgálni - jelentette ki pénteken John Kerry amerikai külügyminiszter. "Tegnap este a szíriai rezsim támadást hajtott végre egy újabb kórház ellen, ami során 20 ember életét vesztette és 100-an megsebesültek. Oroszország és a rezsim számos magyarázattal marad adós a világnak, hogy miért támadnak továbbra is kórházakat, egészségügyi intézményeket, nőket és gyerekeket" - mondta Kerry francia kollégájával Washingtonban közösen tartott sajtótájékoztatóján. "Ezek olyan cselekmények, amelyek valósággal könyörögnek azért, hogy megfelelő módon, háborús bűncselekményekként vizsgálják ki őket, és azokat, akik elkövették ezeket, felelősségre kell vonni" - tette hozzá. Kerry szerint ezek a cselekmények már jóval túlmutatnak a véletlenszerűségen és azzal vádolta Oroszországot és Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányát, hogy céltudatosan "terrorizálják a civileket".
Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter, aki moszkvai tárgyalásai után érkezett Washingtonba, egy új francia kezdeményezésről számolt be a fegyverszünet újraélesztésére. Egyelőre azonban nem világos, hogy a francia terv milyen előnyökkel szolgálna az orosz-amerikai tűzszüneti megállapodáshoz képest, amely összeomlott a múlt hónapban. Ayrault szerint az igazság pillanatát fogja jelenteni Oroszország számára az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) a Szíriával kapcsolatos határozatról tartandó szombati szavazás, amelyet Franciaország kezdeményezett. "A holnapi nap az igazság pillanatát jelenti majd a BT tagjai számára, amikor eldönthetik: akarják-e, vagy nem a fegyvernyugvást Aleppóban. Ez a kérdés különösen vonatkozik orosz partnereinkre" - fogalmazott Ayrault.
Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken arról beszélt, hogy a francia kezdeményezés sok pontban elfogadhatatlan Moszkva számára, mivel átpolitizálja a humanitárius segélyszállítmányok ügyét - jelentette a Ria Novosztyi orosz hírügynökség. Oroszország csütörtökön még azt közölte, hogy vizsgálja a határozattervezetet.
Török külügyminiszter: A síita milíciák bevonása nem megoldás
A síita milíciák bevonása az Iszlám Állam kezén lévő észak-iraki Moszul felszabadítására irányuló hadműveletbe nem hoz békét - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken Ankarában az olasz hivatali kollégájával, Paolo Gentilonival tartott közös sajtótájékoztatóján. Az iraki kormányban a síiták vannak többségben, Törökország pedig már többször aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az iraki hadsereg síita fegyveres erők segítségét is igénybe veszi az IÁ elleni harchoz. Binali Yildirim török miniszterelnök azt mondta, hogy a Moszul környéki, többségében szunnita-arab régióban vallási feszültséget kelthet, ha a támadást követően a terület a síita fegyveresek ellenőrzése alá kerül. Fikri Isik török védelmi miniszter kedden arra figyelmeztetett, hogy ha az észak-iraki katonai beavatkozás tervezésénél nem értékelik megfelelően az ottani etnikai viszonyokat, akkor akár 1 millió menekült indulhat meg Törökország felé.
