Bajor belügyminiszter: Felső határt kell szabni a menekültek befogadásában

Tovább emelkedett a munkanélküli menekültek száma
Németországban tovább emelkedett a munkanélküliség a menekültek körében, a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) csütörtöki adatai szerint 141 ezer menekült státuszban lévő munkanélkülit tartanak nyilván, ami 10 ezres emelkedés júniushoz képest.
A regisztrált munkanélküli menekültek száma jelenleg havi tízezres ütemben emelkedik - mondta Detlef Scheele, a BA vezetőségének munkaerőpiaci politikáért felelős tagja az ügynökség nürnbergi tájékoztatóján.
Elmondta, hogy nyelvi és integrációs tanfolyamokon 135 ezer menedékkérő vesz részt, további 32 ezret pedig elhelyezkedést segítő tanfolyamokon képeznek. Ez a két csoport nem szerepel a munkanélküli statisztikában - tette hozzá hírportálok beszámolói szerint.
A munkaügyi ügynökség szakértőinek korábbi nyilatkozatai szerint a munkaerőpiacra belépő menekültek a "holnapután munkavállalói", foglalkoztatottságuk nagyjából 5 év alatt éri el az 50 százalékot, 10 év alatt emelkedik 60 százalékra és 15 év alatt haladja meg a 70 százalékot.

A program nemzetközi és menekültügyi vonatkozású elemeiről szólva a befogadható menekültek számának korlátozására irányuló, korábban is hangoztatott követelés mellett kiemelte, hogy a menekültügyi eljárásokat az uniós külső határokon kell lefolytatni, legfeljebb három hónapon belül.

A jogosulatlan kérelmezőket el kell utasítani, a védelemre szoruló embereket pedig „igazságosan szét kell osztani egész Európában” - húzta alá.

Hangsúlyozta, hogy „elengedhetetlen a belső határok ellenőrzése”, amíg nem biztosított az uniós külső határok védelme. Németország határát „a lakosság biztonsága érdekében is ellenőrizni kell a szükséges mértékben”.

„Nem lehet többé ellenőrizetlen beutazás”, és a dublini szabályok alapján „következetesen” alkalmazni kell azt az előírást, hogy menedékkérőket vissza lehet küldeni más uniós országokba - mondta a miniszter.

A német határon érvényes iratok nélkül megjelenő menedékkérőket fel kell tartóztatni, és „adott esetben” meg kell tagadni tőlük a belépést - tette hozzá, rámutatva, hogy a müncheni vezetés már korábban is sürgette a tranzitzónák kiépítését, ahol el lehet végezni a menedékkérők regisztrációját és ellenőrzését.

Hangoztatta, hogy jogszabályi lehetőséget kell teremteni a személyazonosság megállapítás célzó kényszerintézkedésre, és össze kell kapcsolni az uniós tagországok ujjnyomat-nyilvántartó adatbázisait. A bajor kormány azt is sürgeti, hogy terjesszék ki a menekültszállások hatósági ellenőrzésének lehetőségét.

Hozzátette, hogy egy hatékony uniós ki- és beutazási nyilvántartási rendszer kiépítése előtt nem szabad további országoknak megadni a vízummentességet, és le kell állítani a Törökországgal folytatott uniós csatlakozási tárgyalásokat a tagjelölt államban kibontakozott belpolitikai fejlemények miatt.

A tartományi szintű intézkedések között említette, hogy 2020-ig évente ötszáz fővel - összesen kétezerrel - növelik a rendőrség létszámát, és új típusú golyóálló mellényekkel, sisakokkal, modernebb fegyverekkel és páncélozott járművekkel egészítik ki felszerelését, valamint erősítik a rendőri jelenlétet a köztereken.

A hivatalos személy elleni erőszak büntetését meg kell szigorítani, és a közveszélyes szélsőségeseket rendőrségi nyomkövető viselésére kell kötelezni. Továbbá ki kell terjeszteni a kamerás térfigyelő rendszereket, és fokozni kell a digitális kommunikáció megfigyelését - ismertette Joachim Herrmann.

A Németországban az utóbbi napokban történt négy támadás közül három - Würzburg, München, Ansbach - Bajorországban történt.