Az osztrák belügyminisztérium a múlt héten elektronikus üzenetet küldött a tartományi rendőrségi sajtószolgálatoknak, amelyben többek között azt kérik, nevezzék meg a közleményekben, ha a feltételezett elkövető külföldi és hogy milyen jogcímen van az országban, illetve korlátozzák a nyilatkozatokat a tárcával szemben kritikus három lapnak - írta honlapján a Kurier című osztrák napilap. A kancellár és az államfő is bírálta a tárca utasításait.
Az e-mail - amelynek valódiságát több tisztségviselő megerősítette, és amelyhez a Kurier közvetítőkön keresztül jutott hozzá hétfőn - a rendőrségnek szánt propagandafilmeken kívül számos javaslatot tartalmaz.
Az osztrák belügyminiszter elhatárolódott
Herbert Kickl osztrák szabadságpárti belügyminiszter a heves bírálatokat követően elhatárolódott a tárca szóvivőjének javaslatától, amely a Christoph Pölzl által kritikusnak nevezett sajtóorgánumok és a rendőrség viszonyának szabályozására irányult.
"Nem értek egyet a 'kritikus médiával' való bánásmódra vonatkozó kijelentésekkel" - olvasható Kickl állásfoglalásában.
A közlemény szerint most olyan új irányelveken dolgoznak, amelyek egyrészt egyenrangú bánásmódot biztosítanának minden sajtóorgánummal, másrészt a lehető legjobb átláthatóság érdekében szavatolnák az egységes kommunikációt lakosság számára.
A belügyminiszter szerint "tisztázó beszélgetést" folytatott a tárca szóvivőjével, Christoph Pölzllel. Hangsúlyozta: a minisztérium által küldött e-mail nem célozta a sajtószabadság megkurtítását. Kickl kiemelte: "a sajtószabadság sérthetetlen és egy demokratikus társadalom alappillére".
Pölzl a közös közleményben elismerte, hogy "hiba volt a bírált szövegrészek megfogalmazása, mert ezáltal teret engedtek az eltérő értelmezéseknek". Aláhúzta: számára fontos az átlátható kommunikációs politika a lakossággal és természetesen a sajtó különböző képviselőivel.
A Kurier, a Der Standard és a Falter című lapoknak adott nyilatkozatokat az e-mail szerint "a legszükségesebb mértékűre kell csökkenteni", mert "egyoldalúan" és "kedvezőtlenül" tudósítanak az eseményekről - rendelkezett a belügyi tárca konkrét példák említése nélkül.
Riportok a jövőben csak akkor készíthetők, ha az illetékes hírforrás előtte garantálja a semleges vagy kedvező hangvételt - tette hozzá a minisztérium.
Herbert Kickl szabadságpárti belügyminiszter hivatala egy másik kényes kérdést is érint az e-mailben.
"Arra kérem önöket, hogy a jövőben nevezzék meg közleményeikben a feltételezett elkövető állampolgárságát" - áll az üzenetben. "Ezen kívül adott esetben egy külföldinél közöljék tartózkodási jogcímét vagy hogy menedékkérőről van-e szó. Az is kérem, hogy ezekhez az interjúkban is tartsák magukat" - folytatódott az e-mail.
Ezen kívül azt javasolták a tartományi rendőrségeknek, hogy a jövőben helyezzenek nagyobb hangsúlyt a szexuális bűncselekmények nyilvánosságra hozatalára. Korábban ezeket az ügyeket az áldozatok védelme miatt csak akkor ismertették, ha a szökésben lévő tettes nyomára akartak bukkanni.
A Kurier állásfoglalást kért a belügyminisztériumtól az e-mail miatt.
A tárca kommunikációs részlegét vezető Alexander Marakovits azt írta: azért kérték a rendőrség munkatársaitól, hogy kezeljék másként az említett kritikus sajtóorgánumokat, mert elfogultan tudósítanak. Marakovits a Kurier és a Der Standard témába vágó cikkét hozta fel példaként, amelynek címében a lapok azt sugallják, hogy a szóban forgó ajánlások személyesen Herbert Kickltől származnak, holott szerinte ez nem így van.
Sebastian Kurz néppárti osztrák kancellár közleményben bírálta a belügyminisztériumot. "A sajtószabadság bármiféle korlátozása elfogadhatatlan" - írta New Yorkból, ahol az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán képviseli országát.
Alexander van der Bellen osztrák államfő hasonlóképpen foglalt állást; leszögezve, hogy a sajtószabadság bárminemű korlátozása elfogadhatatlan. "A véleménynyilvánítás, a média és a sajtó szabadsága liberális demokráciánk és jogállamunk sarokkövei" - hangoztatta a szintén New Yorkban tartózkodó elnök, aki szerint nem szabad megkülönböztetni egymástól a médiumokat, s mindegyiknek azonos hozzáférést kell biztosítani az információkhoz.
Ellenzéki pártok, sajtószakszervezetek és civil szervezetek is bírálták a belügyi tárca javaslatait.
Barbara Teiber, a GPA-djp sajtószakszervezet vezetője "veszélyes határátlépésnek" minősítette a minisztérium üzenetét. "A belügyminiszternek fel kell idéznie, hogy őt és a felügyelete alatt álló szerveket az adófizetők pénzéből finanszírozzák, ezért nekik is kötelességük a nyilvánosságot átfogó és objektív módon tájékoztatni" - mutatott rá Teiber. "Minden mással már egy olyan információs politikába csúszunk bele, amelyet a diktatúrákból és a tekintélyelvű rezsimekből ismerhetünk" - tette hozzá.
