Célzott szankciók előkészítésére szólították fel az uniós tagországok külügyminiszterei hétfőn Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét a rohingja kisebbség elleni "súlyos és módszeres" emberijog-sértésekért felelős mianmari tábornokok ellen.
A brüsszeli tanácsülés résztvevői felszólították Mogherinit, hogy haladéktalanul dolgozzon ki javaslatokat a Mianmar elleni uniós fegyverembargó kiterjesztésére, illetve készítsen elő célzott szankciókat a hadsereg azon vezetői ellen, akik felelősek a tisztogatásért.
Nobel-békedíjasok: A nemzetközi közösség szégyenletesen hallgat a mianmari rohingja kisebbség elleni népirtás kérdéséről
A nemzetközi közösség szégyenletesen hallgat a rohingja kisebbség elleni mianmari "népirtás" kérdéséről - szögezte le három Nobel-békedíjas a Bangladesben található rohingja menekülttáborokban tett látogatásukat követően.
"A nemzetközi közösség eltűnt, ami szégyen mindnyájunknak, és szégyen a nemzetközi közösségnek is, mert hallgat, miközben a szemük láttára zajlik ez a népirtás" - közölte újságírókkal Tavakkul Karmán jemeni emberi jog aktivista. Karmán az alapítója a Női Újságírók Béklyók Nélkül nevű szervezetnek, 2011-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták.
Karmán és Mairead Maguire északír békeaktivista vasárnap kezdte látogatását a rohingja menekülttáborokban Banglades délkeleti részén, ahová a szomszédos Mianmarból az elmúlt fél évben csaknem 690 ezer rohingja muszlim érkezett az arakáni erőszakhullám elől menekülve. Sírín Ebádi iráni emberi jogi aktivista hétfőn csatlakozott hozzájuk.
Maguire azzal vádolta meg a mianmari hadsereget, hogy összehangoltan ki akarta űzni a rohingjákat Mianmarból. Követelik a nemzetközi közösségtől, az ENSZ-től és minden érintett szervezettől, hogy most azonnal kezdjen el foglalkozni ezzel az üggyel - mondta, miután meghallgatta több táborbeli nő beszámolóját arról, hogy mianmari katonák megerőszakolták őket, és megölték hozzátartozóikat. Maguire 1976-ban nyerte el a békedíjat az Észak-Írországban akkor tomboló erőszak elleni békés fellépéséért.
A három Nobel-békedíjas nő azt kérte, hogy - mint fogalmaztak - a rohingja "népirtás" felelőseit állítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság elé. "Mint a nemzetközi közösség tagjai, minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy a nemzetközi bíróság elé vigyük őket" - mondta Ebádi, aki 2003-ban az első muszlim nőként kapta meg a Nobel-békedíjat.
Az uniós külügyminiszterek elítélték a mianmari fegyveres erők által elkövetett, "jelenleg is folytatódó, széles körű és módszeres emberijog-sértéseket", például a tömeges nemi erőszakot és a gyilkosságokat.
Emellett felszólították a délkelet-ázsiai ország kormányát, hogy teremtse meg a rohingja menekültek "önkéntes és biztonságos" hazatérésének feltételeit, valamint állítsa bíróság elé a felelősöket.
Az Egyesült Államok decemberben büntetőintézkedéseket fogadott el az etnikai tisztogatás irányításával vádolt Maung Maung Soe tábornok ellen. Névtelenséget kérő uniós diplomaták szerint az EU szankciós listája több nevet fog tartalmazni.
A nyugat-mianmari Arakán szövetségi államból - becslések szerint - körülbelül 700 ezer rohingja menekült el tavaly augusztus vége óta a mianmari hadsereg "tisztogató" műveletei miatt, amelyeket a katonaság muszlim szélsőségesek támadásaira válaszul indított. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa etnikai tisztogatásnak minősítette a történteket.
Arakánban nagyjából egymillió rohingja muszlim élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, ugyanis a többségében buddhista Mianmar vezetése bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem volt hajlandó adni nekik.
Szíriai miniszterekkel szemben is intézkedtek
Két újabb szíriai minisztert vett fel hétfőn az Európai Unió a szankciós listájára - közölte a tagországok kormányait képviselő tanács sajtószolgálata.
Az uniós külügyminiszterek hétfői döntése értelmében az ipari és a távközlési tárca újonnan kinevezett vezetőinek nevével bővült az EU szankciós listája.
Ezáltal 257-re emelkedett azok száma, akik ellen beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelt el az Európai Unió a polgári lakosság erőszakos elnyomása miatt, illetve azért, mert a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói. Emellett büntetőintézkedések vannak érvényben 67 jogi személy ellen is.
Az EU utoljára tavaly nyáron hosszabbította meg egy évvel a szíriai szankciók hatályát. A döntés értelmében 2018. június 1-jéig hatályban marad az olajembargó, valamint bizonyos befektetésfajták tilalma. A szankciók exportkorlátozásokat is magukban foglalnak.
Az Európai Unió 2014 decemberében elfogadott elvi döntése értelmében a szankciós rendszert mindaddig fenntartják a szíriai kormányzattal szemben, amíg nem hagy fel a civilek elleni erőszakkal.
