Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a Magyarországon előző nap elfogadott civiltörvény összhangban van-e az Európai Unió belső piaci szabályaival és az alapjogi chartával - közölte a brüsszeli testület illetékes szóvivője szerdán.
Alexander Winterstein a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján kijelentette: továbbra is figyelemmel követik az ügyet, és a Velencei Bizottsággal, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testületével együttműködve elemzik, hogy a magyar hatóságok figyelembe vették-e a törvénytervezettel kapcsolatban korábban megfogalmazott aggályaikat.
Szijjártó: Jogos az igény a külföldi finanszírozók megismerésére
A külgazdasági és külügyminiszter szerint jogos a magyar emberek igénye, hogy megismerhető legyen a civil szervezetek külföldi finanszírozóinak kiléte.
Szijjártó Péter szerdán egy más témában tartott sajtótájékoztatón a német külügyminisztérium szóvivőjének szavaira reagált. A tárcavezető kifejtette: "az ember azt várná el a szociáldemokrata vezetésű német külügyminisztériumtól", hogy alapos információk alapján fogalmaznak meg bírálatokat más országokkal szemben, és nem elfogult, alaptalan vádak alapján. Felvetette a kérdést, hogy "a német kormány mitől fél", hogy mi derülhet ki a civil szervezetek finanszírozásáról?
Szijjártó Péter kiemelte: a magyar emberek részéről jogos az igény, hogy tudják, ki finanszírozza külföldről a civil szervezeteket, és ha azoknak nincs szégyellni valójuk, akkor nem pontosan érthető, miért ellenzik, hogy felfedjék külföldi finanszírozóik kilétét.
A miniszter közölte: a civil szervezeteket "soha senki nem választotta meg semmire", így hamis az a beállítás, hogy a társadalmat képviselik egy kormánnyal szemben.
A civil szervezetek fontosak, bizonyos kérdésekben fontos elmondaniuk a véleményüket, de mivel ezzel a közvélemény befolyásolására törekednek, világossá kell tenniük külföldi finanszírozóik kilétét - magyarázta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: furcsa, hogy a német kormány az átláthatóság irányába mutató jogszabályt kritizálja. "Természetesen mi a jövőben is tartózkodni fogunk attól, hogy más európai uniós országok jogszabályalkotását kritizáljuk" - fogalmazott Szijjártó Péter.
A törvény értelmében az NGO-k kötelesek lesznek bejelenteni a bíróságon és feltüntetni a kiadványaikon, ha a külföldről származó támogatásuk egy évben elérte a 7,2 millió forintot.
Washington: A jogszabály méltánytalanul sújtja a civil szervezetek egy részét
Aggodalommal tölti el a Egyesült Államokat, hogy a magyar parlament elfogadott egy olyan jogszabályt, amely méltánytalanul sújtja a magyar civil szervezetek egy célzott csoportját - olvasható a budapesti amerikai nagykövetség honlapján szerdán közzétett állásfoglalásban.
Mint írták, a civil szervetek közül sokan a korrupció elleni harcot, valamint az emberi jogok és a polgári szabadságjogok védelmét tekintik fő feladatuknak, de az új törvény megbélyegzi őket.
"Különösen azon kormányzati kommunikáció kontextusában, mely a külföldről támogatást kapó civil szervezeteket úgy ábrázolja, mint amelyek a társadalom érdeke ellenében tevékenykednek" - olvasható a közleményben.
A követség szerint ez elrettentő hatással lesz a magyarok önszerveződésére és azon képességére, hogy aggodalmaikat demokratikus úton hozzák a kormány tudomására.
Emellett hangsúlyozták, hogy ha az elfogadott jogszabály életbe lép, akkor az a NATO, az EU és az EBESZ által képviselt egyesülési jog és szólásszabadság érvényesülése szempontjából visszalépést fog eredményezni.
Leszögezték továbbá: nem valósak azok az állítások, amelyek szerint a civiltörvény az Egyesült Államokban létező Idegen Ügynökök Bejegyzéséről szóló törvényen alapul.
Berlin aggodalommal tekint a civil szervezetekről szóló magyar törvényre
Martin Schäfer a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy az érintettekkel folytatott konzultáció nélkül elfogadott jogszabállyal Magyarország olyan államok közé kerül, mint Oroszország, Kína vagy Izrael, amelyek számára a civil szervezetek munkájának finanszírozása külföldi támogatók révén "ellenséges, vagy legalábbis barátságtalan eljárás".
Ezért le kell szögezni, hogy a német kormány számára fontos érték a véleményszabadság, a civiltársadalmi szervezetek védelme és munkájuk szabadsága.
Ezzel szemben a magyar törvény "erősen azt a benyomást kelti, mintha a külföldi részfinanszírozással működő civil szervezetek munkájának megnehezítését szolgálná" - tette hozzá a külügyi szóvivő.
Hangsúlyozta, hogy a német kormány üdvözli az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság június 2-án kiadott előzetes állásfoglalását, és sajnálatosnak tartja, hogy "nagyon lényeges, döntő" megállapításait a magyar fél nem ültette át a jogszabályba. Elmondta, hogy "kritikus párbeszédet" folytatnak a magyar kormánnyal a civil szervezetekre vonatkozó jogszabállyal és más törvénykezési tervekkel kapcsolatban, és "nagyon figyelmesen" nyomon követik majd, hogy milyen következményekkel jár az új törvény a civil szervezetek munkájában.
"Reméljük, hogy a civiltársadalmi szervezetek továbbra is szabadon és függetlenül dolgozhatnak Magyarországon" - mondta Martin Schäfer.
Kiemelte, hogy a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok nem képezhetik vita tárgyát Európában, ezek az értékek jelentik az Európai Unió alapját, és elkötelezte magát mellettük az összes tagállam.
