Külföld
Az EU tart Ankarától, meghúzta a vészféket
Szijjártó Péter nem vonná ki a NATO-katonákat az év végén Afganisztánból
Könnyebbé és gyorsabbá teszik a vízummentesség szükség esetén történő felfüggesztését – derült ki pénteken az Európai Unió bevándorlásügyi és belügyminisztereinek tanácskozásán. Az úgynevezett „felfüggesztési mechanizmust” akkor használná az EU, ha egy harmadik ország nem tesz eleget az unióval kötött megállapodásnak.
Az Európai Unió és a Törökország közötti migrációs megállapodás értelmében az unió eltörli a vízumkényszert a feltételeknek megfelelő török állampolgárokkal szemben. Ankara a vízummentességért cserébe azt vállalta, hogy visszaveszi az Európába illegálisan érkezett menekülteket. Az unió egyes tagállamai azonban aggódnak a 79 milliós, többségében – szunnita – muzulmán országgal szembeni vízumkényszer felfüggesztése miatt. Attól tartanak, hogy a vízummentesség az illegális migráció fölerősödéséhez vezet, ezért egy központi be- és kiutazási nyilvántartás létrehozása és a „vészfékmechanizmus” életbe léptetése mellett érveltek. A pénteken elfogadott, de az Európai Parlament hozzájárulását igénylő „vészfékmechanizmus” lehetővé teszi a tagországoknak, hogy felfüggesszék a vízummentességre vonatkozó szabályozást, ha területükön túl sokan tartózkodnak illegálisan.
Brüsszelben válságtanácskozást tartottak a NATO-tagországok külügyminiszterei is, az ülésen hazánkat Szijjártó Péter képviselte. A külügyi tárca vezetője a távirati irodának telefonon nyilatkozva elmondta: világos, hogy a bevándorlási válság súlyos biztonsági kockázatot jelent Európa számára, és ugyanezt jelenti a teljes transzatlanti közösségnek is. Az unió és a NATO együttműködésére azért is van szükség, mert bizonyos tagállamok szuverenitásuk egy részét elvesztették azáltal, hogy képtelenné váltak a saját határaik ellenőrzésére – tette hozzá. A miniszter kijelentette, hogy az eredeti terv szerint az észak-atlanti szövetség 2016 végén vonná ki csatapatait Afganisztánból, de a NATO-tagállamok külügyminiszterei úgy látják, a helyzet még nem érett meg erre. Azt javasolták: a NATO-nak meg kell hosszabbítania afganisztáni misszióját 2020-ig az ázsiai ország és a térség stabilitása érdekében.
A német kormány aggodalommal szemléli a törökországi belpolitikai fejleményeket, és ezt Angela Merkel kancellár személyesen is jelzi majd Recep Tayyip Erdogan török államfőnek hétfőn Isztambulban azzal kapcsolatban, hogy a török parlament elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot.
Röviden. Salah Abdeslam egyelőre hallgat
- Németországban elérte a kétszázezret az idén érkezett menedékkérők száma – jelentették pénteken német lapok. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal csütörtökön vette nyilvántartásba a kétszázezredik menedékkérőt a Madsack médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének értesülése szerint.
- Több mint kétszáz migránst helyeztek át pénteken reggel Párizs központjában egy sátortáborból, amelyet hetekkel ezelőtt hoztak létre – közölték a hatóságok. A tájékoztatás szerint kétszázhuszonkilenc embert helyeztek át az Ile-de-France régióban tizenegy központban kialakított szállásokra, a migránsok főképpen Afganisztánból származnak, de vannak köztük szudániak és eritreaiak is. Az akció teljes nyugalomban zajlott le.
- Bíróság elé állt, de egyelőre nem válaszolt a párizsi központi bíróság kérdéseire pénteken a tavaly november 13-i merényletek elkövetésével gyanúsított Salah Abdeslam, így gyorsan vége is lett első franciaországi meghallgatásának. Frank Berton, Abdeslam francia ügyvédje a zártkörű ülés végén elmondta: védence a hallgatáshoz való jogára hivatkozva nem árult el részleteket a támadásokról, ugyanakkor jelezte, hogy egy másik alkalommal hajlandó lesz beszélni.
- Terrorelhárító rendőri egységek vigyáznak majd éjjel-nappal a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságon szereplő válogatottakra – írta pénteken a Mitteldeutsche Zeitung című német lap a szövetségi parlament sportbizottságának legutóbbi ülésén elhangzottakra hivatkozva.