Érdemes-e egy új fővárost teremteni a „puszta közepén”? Hihetetlen beruházásokba fogni, világkiállítást rendezni, és látványos üvegpalotákat építeni? Kazahsztánban igent mondtak erre a kérdésre, ezt a nemzeti függetlenség jelképének tekintik.
Nurszultan Nazarbajev kazah elnök szobra előtt érettségizők fényképezkednek. Kazahsztán „képbe került” Nyugaton, annak ellenére is, hogy ott tekintélyelvűséggel vádolják vezetőit (Fotó: Reuters - Shamil Zhumatov)
Asztana virágzik, és talán nem utolsó szempont az sem, hogy mindezt saját erőből, értelmes befektetésekből, és nem mérhetetlen hitelekből teszik a kazah vezetők.
Nurszultan Nazarbajev minden jel szerint igen pragmatikus és bölcs ember. A kazah elnök 1997-ben úgy döntött, hogy új fővárosra van szükség, és a helyszínt az akkori Akmolában találta meg. A helység finoman szólva sem volt addig világszerte ismert, amikor nevét 1998-ban Asztanára változtatták, azonban roppant pragmatikus döntést hoztak. Asztana ugyanis kazahul fővárost jelent.
Nazarbajevnek sokszor feltették a kérdést, hogy miért volt erre szükség. Az államfő a város újraalapításának minapi évfordulóján egyértelműen fogalmazott: a Szovjetunió felbomlása után a független nemzetnek új szimbólumokra, új jelképekre volt szüksége. Asztana ezt szimbolizálja.
Negyvenre nyolcvan
A várost gyakran hasonlítják Dubajhoz. S valóban hihetetlen mennyiségű üvegpalotát, extravagáns épületet látunk. A legmagasabb most csaknem negyvenemeletes, ha minden igaz, jövőre ezt megduplázzák. A helyi „tervhivatalban” megmutatják, hogy miképpen fog a jövőben fejlődni a város, ki hova és hogyan építhet, milyen módszerekkel teremtenek élhető „zöldgyűrűt” a város köré.
A város meghatározó útjai nyolcsávosak, és talán az Európai Unió rendelkezéseitől való üdvös távolság miatt, de itt senkinek nem jutott eszébe, hogy a működő közlekedést kerékpárutakkal frissítse fel. Ami egyébként megint csak jó döntésnek tűnik egy olyan városban, ahol a nyár ugyan nagyon meleg, de a tél hozza a visszavágót.
Nyilván mókás lenne kucsmában és irhabundában bicikliző embereket látni, de a kazahok nem teszik értelmetlenül komplikálttá az életüket. Ezt mind úgy, hogy Asztanában van az állam egész hivatalnokállománya, a megaminisztériumoktól kezdve az összes állami hasznos és vitatható funkcióig.
A repülőtérről fuvarozó taxis érezhetően büszke arra, hogy Asztanában él, jó szívvel dicséri nemzetét, eredményeit, és nem cinikus poénféléket kreál. Teszi ezt persze oroszul, mert Kazahsztán nyíltan vállalja és büszke rá, hogy többnemzetiségű ország. A történelem humorának köszönhetően ebben az országban a kazahok mellett vannak bőven oroszok, ukránok, németek, zsidók, üzbégek, tatárok és ujgurok, és ez még csak a listának a töredéke. Viszont együtt élnek.
A volt Szovjetunió országaitól eltérően itt nem volt semmilyen komoly nemzetiségi konfliktus. A hivatalos államnyelv a kazah és az orosz. A nemzeti zászló felvonásakor Nurszultan Nazarbajev elnök veszi a fáradtságot és mind a két nyelven elmondja ünnepi beszédét. Az ügyintézés, vagy csak az egyszerű bevásárlás is kétnyelvű. Ezt annak fényében érdemes megítélni, hogy az Európai Unió normáit hangoztató egyes posztszovjet országok Kijevtől a Baltikumig miképpen állnak hozzá ehhez a kérdéshez. Nos, Asztanában van európai megoldás.
Nazarbajev
Nurszultan Nazarbajevet a művelt Nyugaton hajlamosak autokratának, keleti tekintélyelvűnek és még ki tudja minek nevezni. Tény: tudja birtokolni a hatalmat. A szovjet időkből teremtette meg tekintélyét, amit máig nem von kétségbe senki. Mielőtt félreértés történne: demokratikus választásokon sem vonja senki kétségbe.
A kazahok túlnyomó többségének tetszik Nazarbajev, ők élnek vele, talán az ő véleményük a mérvadó. Hogy olyan-e a kazah demokrácia, mint a luxemburgi vagy a svájci? Vagy amit Gyurcsány Ferenc szeretne? Hát nem.
De talán nem is feltétlenül fontos mindig kliséket átvenni és utánozni. És főleg nem az az útmutató, hogy külföldről szabják meg, milyen legyen az életed, kultúrád, jövőd.
A kazah államfő biztosítja ma nem csak ország, hanem a régió stabilitását is. A Kaszpi-tengeri olajból, a rézből, bauxitból és uránból, a működő mezőgazdaságából Kazahsztánnak van pénze. Új fővárost is építeni, amely a korábban kevésbé becsült kazah délkeleti régióban új lehetőségeket teremt az embereknek. Felülről vezényelve? Igen. Azonban érezhető, hogy az állami beruházásokat követi a helyi és külföldi magántőke is.
A 2017-es expót Kazahsztán rendezi, Közép-Ázsiában elsőként. Több mint egymilliárd eurót fektetnek ebbe a világgazdasági vállalkozásba, a becsült ötmillió turistának kell visszahoznia a pénzt.
Értelemszerűen a projektet szolgáló épületek is megmaradnak. Ki tudják majd ezeket használni? A világon számos jobb-rosszabb példa van rá. Az viszont már most biztos, hogy ezzel Kazahsztán, Asztana „képbe került”.
Mint ahogy az Eurázsiai Gazdasági Unióval is. Az Európai Unió az év végéig nagy valószínűséggel befejezi az oroszokkal való szankcióháborút.
Kazahsztán azonban – Belorussziához hasonlóan – addig és azután is utat jelent a keleti piacra. A vámközösség kellemetlen annak, aki a moszkvai repülőtéren Asztanába utazva akar vámmentes csokoládét venni, azonban a befektetőknek, magyar vállalatoknak hasznos, egy hihetetlen nagyságú piacot nyit meg a posztszovjet térségben.
Sátorpláza
De vissza a „mindennapi” élethez. Asztanában van egy szerte a világon elismert bevásárlóközpont. Egy bitang nagy sátrat építettek fel, amelyben a legfelső szinten hullámvasút van, mindenhol máshol meg a szokásos plázahangulat. Azonban itt szemmel láthatóan vásárolnak is az emberek, nem csak lézengenek, és világmárkából is van bőven. Mellette most van egy jurtatábor is. Kazahsztánban a jurtákat egyébként még mindig használják, amikor nyárelőn kihajtják a jószágot, praktikus benne lakni. De talán ennél többet is jelent: a saját múlt, a történelmi gyökerek ápolását.
A magyarokra jó kedvvel gondolnak, van „madjar” törzs is Kazahsztánban. Gyökereink erről a vidékről erednek, érdemes ezt nem csak történelemkönyvekből megismerni.
Erőteljes a kivitel és a behozatal is
Kazahsztán Magyarországról importál húst és hústermékeket, zöldséget és gyümölcsöt, élelmiszereket, italokat, műtrágyát, cukrot, cukorból és mézből készült termékeket, finomított gépolajat, állati és növényi eredetű olajat, kombinált takarmányt, vegyipari termékeket, festékeket, orvosi készítményeket, aromatizáló és tisztító anyagokat, szintetikus anyagokat, gumi-, fa-, papír-, karton-, vas-, acéltermékeket, egészségügyi felszereléseket, fűtőberendezéseket, ruhát, fotófelszereléseket és fotóanyagokat, gépeket és közlekedési eszközöket, generátorokat, speciális ipari felszereléseket, irodaberendezéseket és technikát, adatfeldolgozó gépeket, telekommunikációs technikai berendezéseket, elektromos felszereléseket. A kazahsztáni export elsősorban ásványi fűtőanyagot, szénhidrogént, szenet, kokszot, brikettet, földgázt és gabonát tartalmaz. Kazahsztánban jelenleg mintegy hatvan magyar, illetve közös magyar–kazah vállalat működik.
