Vaskosan beavatkozott a közel-keleti konfliktusokba a kurdok önállóságától tartó Törökország. Egy hét alatt majd háromszáz kurd lázadó halt meg Észak-Irakban, ahol pattanásig feszült a helyzet, és megjelentek a teherautós kamikazék is. Ankara azonban bombázza az Iszlám Állam állásait is.
A Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) ki kell vonulnia az iraki kurd területről, így meg lehetne előzni, hogy a török légierő támadásainak polgári áldozatai legyenek – ezzel a közleménnyel próbált védekezni szombaton az iraki kurd autonóm régió Ankara további, megelőzőnek szánt csapása ellen.
Maszúd Barzaninak, az autonóm régió elnökének az irodája felszólította a kurd lázadócsoportot, hogy vonja ki fegyvereseit erről a területről, mert csak így lehet megelőzni, hogy civilek haljanak meg a török katonai akciók miatt. A közlemény egyben elítélte Törökországot, amiért polgári lakosok házai ellen is légitámadásokat intézett Irak északnyugati részén. Az iraki kurd autonóm régió egyúttal felszólította a szemben álló feleket, hogy újítsák fel korábban megszakadt béketárgyalásaikat.
Az elmúlt napokban ismét fellángolt az erőszak Törökország kurdok lakta területein. Az előzményekhez tartozik, hogy Törökország a múlt pénteken légitámadások sorozatát indította a PKK állásai ellen Észak-Irakban, ahol a kurd lázadószervezet hátországa van. Erre válaszul a PKK felmondta a 2013 óta tiszteletben tartott tűzszünetet, és azóta több erőszakcselekmény történt.
Az iraki kurd harcosok, vagyis a pesmergák Szaddám Huszein rezsimjének fennállása óta a Fehér Ház közeli szövetségesei, a PKK véres harcokat folytatott a NATO-szövetséges Törökország ellen, és ezért Washington terrorszervezetként tartja számon.
Ankara hosszas vonakodás után egy héttel ezelőtt kezdte bombázni az Iszlám Állam szíriai állásait, továbbá engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy a dzsihadista szervezet elleni fellépéshez használja a törökországi légitámaszpontokat. Ezzel egyidejűleg a török hadsereg a Kurdisztáni Munkáspárt betiltott lázadószervezet észak-iraki bázisaira is csapásokat mért, sőt kedden befejezettnek nyilvánította a török-kurd békefolyamatot. Recep Tayyip Erdogan török államfő azzal indokolta ezt a lépést, hogy szerinte „nem lehetséges a békefolyamat folytatása olyanokkal, akik aláássák Törökország egységét és integritását”.
Kurd lázadók robbanószerrel megrakott teherautóval nekihajtottak tegnap a török katonai rendészet egyik épületének az ország zömmel kurdok lakta keleti részén, és két katona halálát okozták, további huszonnégy rendész megsebesült.
Milos Zeman: Útra készen az ukránok
A cseh köztársasági elnök szerint az illegális bevándorlókat senki sem hívta Csehországba, de ha már itt vannak, be kell tartaniuk az ország törvényeit. „Ha pedig ez nem tetszik, menjenek el” – üzente vasárnap Milos Zeman, aki már többször kifejezte ellenkezését a menekültek befogadásával szemben. Szerinte a közeljövőben az ukránok migrációs hullámával is számolni kell. „Nekik azonban nagyobb a képességük az asszimilációra – jegyezte meg. – Meglehet, hogy valaki ezt a legalacsonyabb rendű emberi ösztönökre való hivatkozásnak fogja minősíteni, ez azonban ugyanolyan álláspont, mint amilyen a magyaroké, amikor kerítést építenek, vagy mint az amerikaiaké, akik a mexikói határon építettek kerítést – magyarázta szavait a cseh elnök.
Röviden. Érvényes a bősi népszavazás eredménye
- Franciaország, Nagy-Britannia és egész Európa globális migrációs válsággal áll szemben, amelyet hosszú távon csak az Afrikából Európába érkezők számának csökkentésével lehet megoldani – írta vasárnapi közös cikkében Theresa May brit és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter.
- Németországban a katonák újabb kaszárnyákat nyitnak meg, és sátortáborokat építenek a menedékkérőknek.
- Könnygázzal oszlatta szét a francia rendőrség a Calais-nél a Csatorna-alagútba behatolni próbáló migránsok egy csoportját vasárnapra virradóra
- Elutasította a bősiek 96 százaléka, hogy a településre menekülteket vigyenek.
