Ankara: Teljesítettük a vízummentesség feltételeit

Szakértő: biztonsági problémákat okozhat Törökország Európának
Ha teljesen kiszolgáltatja magát az Európai Unió Törökországnak, akkor az olyan biztonsági problémákat okozhat, amelyek kezelése fájdalmas lehet - mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő. A katonai titkosszolgálatok volt főigazgató-helyettese szerint az unió és Törökország megállapodása a menekültek ügyében csak "ideig-óráig" lehet életképes. "Törökország ebből a szempontból folyamatosan emeli a tétet, és a török elnök most már nem elégszik meg egy regionális középhatalmi státusszal" - mondta, hozzátéve, úgy tűnik, a közel-keleti hatalmi vákuumot szeretné kitölteni. Szerinte az is látszik, hogy Törökország Európa rovására szeretné gazdasági és politikai erejét növelni, ami például a Nyugat-Balkánon már most is tetten érhető.

Törökország nem fogja módosítani a terrorizmus elleni harccal foglalkozó törvényét – szögezte le Volkan Bozkir európai ügyekért felelős török miniszter Strasbourgban. Mint mondta, korábban nem volt róla szó, hogy Brüsszel a jogszabály megváltoztatásához kötné a vízummentesség megadását.

„Szeretnénk, ha folytatódna a folyamat, elfogadhatatlan lenne Törökország számára, ha tisztességtelenül elhalasztanák (a vízumliberalizációt)” - közölte Bozkir, aki az előző napon Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével tárgyalt Strasbourgban.

Az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodásban az EU vállalta, hogy felgyorsítja a vízummentesség megadásáról 2013 óta zajló tárgyalásokat. Törökország eddig 67 feltételt teljesített a 72-ből. Az Európai Bizottság az előző héten javaslatot tett rá, hogy oldják fel a vízumkötelezettséget, ha a török fél teljesíti a vízumliberalizációs akcióterv előírásainak mindegyikét.

A miniszter hangsúlyozta, a török hatóságok Recep Tayyip Erdogan elnök utasításainak megfelelően fognak eljárni. Az államfő a múlt héten kijelentette, nem fogják megváltoztatni az unió által vitatott törvényt, ami pedig az uniós vízumkényszer eltörlésének egyik feltétele. Hozzátette: „sajnálom, de akkor külön utakon járunk, mi a mienkén, az EU is a sajátján”.

Erdogan korábban arra figyelmeztette az Európai Uniót, hogy Ankara elállhat a migrációs megállapodásban foglaltak teljesítésétől, amennyiben Brüsszel „nem tartja be az ígéreteit”.

A luxemburgi illetőségű kereszténydemokrata politikus a WDR német regionális közszolgálati médiatársaság Europa Forum című rendezvényén hangsúlyozta, hogy nem aggódik a menekülthullám közös kezeléséről kötött megállapodás megbuktatására vonatkozó török utalások miatt.

„Nem húzom össze magam, amikor Erdogan úr szólásra emelkedik” - mondta.

Ha Recep Tayyip Erdogan török államfő nem változtat hozzáállásán, a végén meg kell majd magyaráznia választóinak, hogy miért nem utazhatnak szabadon az EU-ba. „Ez az ő problémája lesz, nem az enyém” - emelte ki a brüsszeli bizottság elnöke.

A menekültügy reformjára tett bizottsági javaslatokról szólva aláhúzta, hogy szolidárisan részt kell vennie a terhek finanszírozásában mindazon tagállamoknak, amelyek elzárkóznak a menekültek befogadásától. Az EU „nem büfé, hogy mindenki kedvére válogasson, azt kell enni, ami azt asztalon van” - mondta.

A brit uniós tagságról rendezendő népszavazással kapcsolatban igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy katasztrófa lenne-e, ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból. Kifejtette, hogy mindkét félnek előnyös lenne a tagság megtartása, az esetleges kilépés pedig azért is súlyos fejlemény lenne, mert más tagországokban is „meghozhatja az étvágyat” az uniós viszonyrendszer átalakítására.

Megérkeztek az első áttelepített menekültek Szlovéniába

Megérkeztek Szlovéniába csütörtökön az első menekültek Görögországból az uniós áttelepítési program keretében. A repülőtéri átvizsgálás után, a ljubljanai menekültközpontba szállították őket - közölte Vesna Györkös Znidar belügyminiszter. A tárcavezető elmondta, hogy a 28 menekült iraki és szíriai állampolgár, akik a menekültkérelmüket még Görögországban nyújtották be, elbírálásuk ugyanakkor Szlovéniában folytatódik tovább. Hozzátette: a kérelmeket egyenként dolgozzák fel a szlovén hatóságok, és nem feltétlenül kapja meg mindenki menekültstátust, aki viszont igen, azokat Ljubljanában és Mariborban "integrációs otthonokban" helyezik majd el. 

A tervek szerint a migránsoknak egyéves integrációs programokban kell részt venniük. Öt évig részesülnek szociális juttatásokban, és minden segítséget megkapnak az államtól, öt év után viszont elvárják tőlük, hogy önállóan el tudják tartani magukat.