Európa keresztény identitásának megőrzését hangsúlyozta lapunknak Chantal Delsol francia filozófus, író, a Hannah Arendt Intézet alapítója, a Francia Tudományos Akadémia tagja, aki a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Századvég Alapítvány Európa jövője című konferenciáján tartott előadást szerdán.
– Egy korábbi cikkében arról írt, hogy a nyugat-európai országok kioktatják a keletieket erkölcsi, ideológiai kérdésekben. Hogyan alakítja ez az ellentét Európa jövőjét?
– Már 1992 óta figyelem ezt a folyamatot: a nyugati világ eleinte nagy örömmel fogadta a mártírnak tekintett keleti országokat, aztán hamar elkezdődtek a kritikák minden szinten. Leckét adunk, majd megmutatjuk nekik – ezt vallják. Hogy mit tehetnek ez ellen? Amit most is, intelligensen, nyugodtan kell érvelni, hogy meglássák, nem lehet gyerekként kezelni az új tagállamokat. Nagyon örülök, hogy létrejött ez a konferencia, mert pont ezt a célt szolgálja.
– Lát kettős mércét, amikor olyan problémákért – mint például az antiszemitizmus – bírálják Magyarországot és a kelet-közép-európai tagállamokat, amik a nyugati országokban sokkal súlyosabban vannak jelen.
– A francia elit egyértelműen igen ideológiai természetű. Azt a gyakorlatot követi, amit én „reductio ad hitlerum”-nak nevezek. Mindent azonnal Hitlerre redukálnak, ha valaki nem úgy gondolkodik, ahogy ők, akkor az náci. Ezzel visszautasítják magát a dialógust is. Egyértelműen ezt az attitűdöt mutatják az Orbán-kormánnyal szemben. A párizsi magyar nagykövetet is kiközösítik. A mai Franciaország nem az 1789-es Franciaország, hanem az 1793-as. Rendkívül agresszív, ideológiai indíttatású.
– Hogyan értékeli Emmanuel Macron elnökségének első évét? A liberalizmus reményeként, újítóként, új szereplőként beszéltek róla. Mennyiben hozott valóban változást a francia közéletbe?
– A kampányban én Francois Fillont, a konzervatív jelöltet támogattam. Macron számomra azt testesítette meg, hogy mindent lehet, nincsenek korlátok – ez nem állt közel az én gondolkodásomhoz. Most viszont azt látjuk, hogy hihetetlen pragmatikus. Amit most csinál, azt én úgy nevezném, hogy „deszovjetizálja” Franciaországot. Az ország túl bürokratikussá vált, ő ezt le akarja bontani, a józan paraszti ész alapján, ezt pedig én támogatom. Egyértelműen működik.
– Mi a véleménye Macron migrációs politikájáról? Arra számítottunk, hogy liberális lesz, a nyitott kapuk politikáját hirdeti, de most mégis azt látjuk, hogy igyekszik korlátozni az illegális bevándorlást.
– Macrontól távol áll mindenféle túlzás. Amikor azt mondom, hogy nem meggyőződéses, úgy értem, hogy nincs egy tézis, amit mindenáron védeni akar. Sokkal inkább adaptálódik a francia társadalomhoz. A francia társadalom többsége pedig nem akar túlzásokba vitt migrációs politikát. Úgy gondolom, Macron sosem fog a merkeli irányba elmozdulni, hanem sokkal inkább gyakorlati alapon, a józan paraszti ész szerint fog cselekedni. A jelenlegiek alapján támogatom a politikáját, szerintem nem fog túlzásokba esni.
– Macron egy tévéinterjúban azt mondta, semmilyen közös értéket nem vall Orbán Viktorral, de az európai vezetőket úgy kell elfogadni, ahogy vannak. Ezek alapján mit gondol, mennyire lehet pragmatikus Macron és a V4-ek együttműködése? Hol lehetséges összefogás?
– Én úgy gondolom, mivel ő nem ideológiai beállítottságú, kész a párbeszédre. Donald Trumppal is beszélget. Azt hiszem, sokkal nyitottabb a visegrádi országok felé, mintha Franciaország élén egy hagyományos, baloldali vagy jobboldali ideológiai vezető lenne. Főleg, hogy egyre többen csatlakoznak a visegrádiak véleményéhez. Mint például Olaszország. Ha megnézzük, hogyan nyilatkozik, látjuk, hogy nem káromol más vezetőket. Nagy előny, hogy mindenkivel képes beszélni.
– Sokféle vélemény elhangzott ezen a konferencián arról, milyen irányba kellene Európának haladnia. Szijjártó Péter külügyminiszter pontokba is foglalta a teendőket, kiemelte a biztonságot és az identitást például. Ön milyen gondolatokkal száll bele ebbe a diskurzusba, mit javasol Európa jövője érdekében?
– Úgy gondolom, hogy a legfontosabb, amit ma hallottunk, az az, hogy az identitást újra előtérbe kell állítani. Elviselhetetlen, ami Európában folyik. Az európai zsidó-keresztény tudatunkat akarják megszüntetni. Pedig a szimbólumok azok, amikre az identitásunkat alapozzuk. Követelni kell, hogy ezek újra előtérbe kerüljenek. Ez nem olyan nehéz dolog, ez nem pénz kérdése. Nem szabad elviselnünk, hogy semmibe taszítsanak bennünket.
