Külföld
„A török–uniós paktum nem csodafegyver”
Drámai következményei lehetnek a Brüsszel és Ankara közötti egyezményt jellemző közös akarat hiányának – állítják a szakértők
A politikai akarat hiánya jelenti a legfőbb problémát az Európai Unió és Törökország közötti migrációs egyezményre nézve, és ha ez nem változik meg, annak drámai hatása lesz, amit Ankarától Berlinig mindenki meg fog érezni – írta tegnapi elemzésében a Politico hírportál. „Az alku kudarcának súlyos következményei lennének Görögországra nézve, és problémát jelentene a Nyugat-Balkán számára” – mondta Gerald Knaus, a berlini székhelyű Európai Stabilitási Kezdeményezés kutatóintézet vezetője, hozzátéve, hogy ez Angela Merkel német kancellár és a jövő évben választásokra készülő európai kormánypártok számára is súlyos gondot okozna. Knaus szerint az EU–török-alku, amelyről személyesen Merkel tárgyalt, „nem felel meg a várakozásoknak”. Amennyiben az uniós tagországok nem cselekszenek, az égei-tengeri szigetek „európai Nauruvá” válnak – vélekedett a szakértő az Ausztrália által a csendes-óceáni Nauru szigetén működtetett menekülttáborra utalva.
Az uniós tisztségviselők sokáig még a problémák létezését sem voltak hajlandók elismerni, és csak a görög szigetekre érkezők számának visszaeséséről beszéltek. A pozitív fejlemények elfedték az egyezményen mutatkozó repedéseket, amelyek egyesek szerint összeomlással fenyegetnek. Ilyen például, hogy rendkívül nehézkesen halad a Görögországban partot érők visszatoloncolása, menedékkérők ezrei rekedtek a görög szigeteken, többségüket túlzsúfolt táborokban kellett elhelyezni, de az is problémát jelent, hogy miközben a tavalyi évhez képest valóban sokkal kevesebben érkeznek, a számuk ismét emelkedésnek indult, és május óta csaknem a háromszorosára nőtt. Jelenleg több mint tizennégyezren tartózkodnak az égei-tengeri szigeteken, további tízezrek pedig Görögország szárazföldi részén.
A felek között létrejött migrációs megállapodás értelmében Ankara visszafogadja a török partokról Görögországba érkező bevándorlókat, és az Európai Unió befogad ugyanannyi szíriai menekültet Törökországból, mint amennyi az egyezmény életbe lépésétől számítva illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon. Szakértők szerint a megállapodás ebben a formában nem jelent komoly elrettentő erőt, márpedig arra lenne szükség a menekültek helyben tartásához. „Nem az életük kockáztatásától való félelem tartja vissza igazából az embereket, hanem az átkelés hiábavalóságának érzése” – fogalmazott Gerald Klaus.
Az uniós állam- és kormányfők ma kezdődő kétnapos csúcstalálkozójának egyik legfőbb témája a migrációs válság megoldásának további lépései lesznek. Az Európai Unió migrációs politikájáról folytatott megbeszélésen az Európai Tanács áttekinti a válság kezelése céljából hozott határozatok végrehajtását, annak eredményeit és migrációs beáramlás csökkentésére vonatkozó további megoldásokat.
Röviden
Perelik Németországot a migránsok
- Németországban az idén már több mint tizenhétezren fordultak bírósághoz, hogy az úgynevezett oltalmazotti státus helyett szélesebb jogkörrel járó menekültstátust kapjanak. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) oltalmazotti státus megadásáról szóló döntését bíróságon megtámadó menedékkérők legnagyobb csoportját a szíriai állampolgárok alkotják több mint tizenötezer fővel. A bíróságok az eddig lezárt perekben 90 százaléknál is nagyobb arányban a felperes javára döntöttek, menekültstátushoz juttatva őket.
- Ausztriának több érintett országgal sincs visszafogadási egyezménye, ezért az elutasításról szóló menekültügyi határozatok nagyjából kilencven százalékát jelenleg nem lehet végrehajtani, a menedékkérőket nem lehet hazaküldeni – közölte Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter. Leszögezte: ez azért központi kérdés, mert Afrika lakossága 2050-ig megduplázódik.
- Az embercsempészek egyre agresszívebb módszerekkel igyekeznek Szerbiába juttatni a migránsokat, mert az őszi esőzések és a hideg nehezíti a Nyugat-Európába tartók haladását, emellett pedig a szerb katonaság és rendőrség macedón és bolgár határon való közös járőrözése is akadályt jelent az úgynevezett balkáni útvonalon – magyarázta Jovan Krivokapic, a szerb hadsereg szóvivője.