Külföld
A többi visegrádi ország is tarthat népszavazást a kvótákról
Fico: Történelmi csúcson a szlovák-magyar kapcsolatok
Kijelentette: nem zárható ki, hogy a visegrádi négyek között is szóba kerül a magyarországi kvótareferendum kérdése. Minden államnak lehetősége és joga van népszavazást tartani az uniót érintő, legkülönbözőbb kérdésekben – tette hozzá.
További népszavazások jöhetnek az EU-ban
Robert Fico ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az uniós tagságról szóló újabb népszavazások kiírására lehet számítani a tagországokban, ha az unió nem talál megnyugtató válaszokat az Európát érő kihívásokra az elkövetkezendő hónapokban. Szerinte Pozsonynak kell elsőként szembenéznie az unió felbomlásának veszélyével.
Elmondta, hogy a szeptember 16-án esedékes uniós csúcson az Európai Unió „állapotfelmérését” szeretné elvégezni, különös tekintettel az unió nyitottságát nélkülöző kommunikációjára, amely véleménye szerint „súlyos hiba” – fogalmazott a miniszterelnök.
A terrorizmus kérdése is napirenden volt
Az uniós csúcs másik fontos témájaként említette az uniót érintő biztonsági kockázatok megtárgyalását. Kijelentette: meglehetősen nagy a terrorizmustól való félelem a tagországok polgárainak körében, s erre ugyancsak megnyugtató válaszokat kell adni és hatékony intézkedéseket kell hozni a súlyos bizalomvesztés elkerülése érdekében.
Fico hangsúlyozta, hogy a szlovák uniós elnökség ideje alatt konkrét válaszokat kíván találni az EU-t érintő aktuális politikai és társadalmi kérdésekre is. „Nem elég, ha csak annyit mondunk a nyilvánosságnak, hogy növekedést szeretnénk” – fogalmazott.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a sajtótájékoztatón kijelentette, ha a menekültek tagországok közötti, kötelező kvóták szerinti elosztásának mechanizmusa nem működik, akkor önkéntes alapon kell megszervezni ezt az elosztást. Az uniós tagságot elutasító brit népszavazással kapcsolatban úgy vélekedett, nem helyes az uniós szerződések felülvizsgálata és azok módosítása. Az uniónak most leginkább a Lisszaboni szerződésben rejlő lehetőségeket kellene kihasználnia – mondta a parlamenti elnök.
Fico: Az EU-nak nincs alternatívája, de jobban kell figyelnie a kritikára
Az unió tagországainak össze kell fognia és kézzelfogható eredményeket kell felmutatnia, hogy visszanyerje az állampolgárok bizalmát és felvegye a harcot a növekvő populizmussal és nacionalizmussal szemben - jelentette ki Fico Szlovákia EU-elnökségének prioritásairól rendezett szerdai vita során.
A szlovák kormányfő szerint az Európai Uniónak le kell győznie saját félelmeit, hogy megszűnjön az állampolgárok félelme a migrációtól, a terrorizmustól, gazdasági bajoktól. Emellett a politikai vezetők attól való félelmét is le kell győzni, hogy Európa nem tud kilábalni a válságokból. „Ez a félelem ugyanis megingatja az embereknek az unióba vetett hitét és a szélsőségeseket erősíti” - mondta Robert Fico.
A szlovák kormányfő szerint az Európai Unió (EU) egy „csodálatos és kivételes, de nem tökéletes projekt”, amelynek nincs alternatívája. Ugyanakkor az EU-nak jobban kell figyelnie a kritikus hangokra és rugalmasabbnak, kevésbé bürokratikusnak és a sokszínűségre fogékonyabbnak kell lennie.
Ugyanakkor meg kell szabadulni az elitizmustól és elérhetővé kell válni az uniós polgárok mindegyike számára, akik gyakran úgy érzik, az unió elszakadt az átlagemberektől és problémáiktól - tette hozzá.
Fókuszban a bizalom visszaszerzése
A brit uniós tagságot elutasító népszavazásra utalva kijelentette: Pozsonynak kell elsőként szembenéznie az unió felbomlásának veszélyével. Szerinte beszélni kell arról, hogyan lehet jobbá és hatékonyabbá tenni az uniót az uniós polgárok bizalmának visszaszerzése érdekében. Véleménye szerint nem lehet csak tűzoltással foglalkozni, hosszútávra szóló elképzeléseket kell nyújtani az embereknek. A szlovák elnökség szándéka az, hogy önvizsgálat induljon annak kapcsán, hogy mit akar az unió és mit kell nyújtania az európai közvéleménynek - húzta alá.
Véleménye szerint a Nagy-Britannia uniós kilépéséről folytatandó tárgyalások megkezdése időt vesz igénybe, de bizonyára kezdetét veszi a szlovák elnökség fél éves ideje alatt. A késlekedés nyugtalansághoz és az unióba vetett bizalom csökkenéséhez vezethet - húzta alá.
Kijelentette: Pozsony azt akarja, hogy a kilépésről szóló tárgyalások konstruktívak legyenek és minden érintett fél megelégedését szolgálják, szem előtt tartva az uniós polgárok érdekeit.
A szlovák elnökség prioritásai közül kiemelte, hogy Pozsony a gazdasági növekedés, az egységes piac, a bankunió létrehozása, a migrációs politika és az energiaunió területén szeretne eredményeket felmutatni.
Megjegyezte: a migrációs vita során az unió tagállamai gyakran igen eltérő állásponton vannak a megoldásokat illetően, ugyanakkor aláhúzta, hogy Szlovákia a konstruktív megoldásokra koncentrálva fogja vezetni a megbeszéléseket.
Tőkés László: a szlovák uniós elnökség jelentősége felértékelődött
Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő a vita során felszólalásában úgy vélekedett, hogy az utóbbi évben kialakult migrációs válság közepette, valamint a britek unióból való kiválásáról szóló népszavazás nyomán Kelet-Közép-Európa, illetve a szlovák uniós elnökség jelentősége felértékelődik.
„Európa ugyanis csak a térség országainak együttműködésével képes sikeres választ adni az egész kontinens politikai, gazdasági és szociális stabilitását veszélyeztető súlyos kihívásokra” - fogalmazott.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a felszólalásában sürgette a szlovák elnökségét, hogy erősítse meg a nemzeti roma stratégiák európai keretrendszere végrehajtását, biztosítsa a nemzeti stratégiák civil és szakmai ellenőrzését és a roma közösségek bevonását az uniós programokba.
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője hozzászólásában úgy vélekedett: „sokáig mi vártuk nyugatról a szabadságot. Most a nyugat-európaiak többsége fordul reménnyel a visegrádi országok felé azt várva, hogy megállítjuk a torz értékrendű és hazug vezetőik által rájuk kényszerített tömeges migrációt”.