A Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter vezette Keresztényszociális Unió (CSU) kapta a legtöbb szavazatot, de elveszítette többségét a Bajorországban vasárnap tartott tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.
A CSU a két német országos közszolgálati televízió, az ARD és a ZDF megbízásából készített felmérések szerint a szavazatok 35,5 százalékát szerezte meg, szemben az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 47,7 százalékkal. Ez a leggyengébb eredménye az 1950-ben szerzett 27,4 százalék óta.
A Bajorországot 1962 óta egy ciklus kivételével (2008-2013) egyedül kormányzó párt így várhatóan elveszíti abszolút többségét a müncheni tartományi gyűlésben, és koalícióra kényszerül. Az exit pollok alapján a Zöldekkel vagy a Szabad Választók (Freie Wähler) pártjával alakíthat kétpárti kormányt.
Markus Söder tartományi miniszterelnök, a CSU kampányának vezetője az urnazárás után a párt választási központjában tett nyilatkozatában kiemelte, hogy az eredmény "fájdalmas", de a párt megkapta a felhatalmazást a választóktól a kormányzás folytatására. Ezért az eredmény elemzése mellett az a legfontosabb feladat, hogy stabil kormányt alakítsanak.
A visszaesés okairól elmondta, hogy nem lehetett "lekapcsolódni az országos trendekről" - a szövetségi szintű politika fejleményeiről - és hátrahagyni az utóbbi évek vitáit, köztük a migrációról 2015 óta folytatott vitát.
Thomas Kreuzer frakcióvezető a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaságnak a lehetséges személyi következményekről azt mondta, hogy a következő időszakban nem foglalkoznak személyi kérdésekkel, és a Landtag CSU-frakciója egész biztosan Markus Södert javasolja miniszterelnöknek.
Horst Seehofer a választás előtti nyilatkozataiban jelezte, hogy nem kíván megválni pártelnöki tisztségéből. Közvetve is jelezte, hogy kitart: keddre sajtótájékoztatót hívott össze Berlinbe, hogy pártelnökként értékelje a bajorországi választás szövetségi szintű következményeit.
A második helyen a Zöldek végeztek, az ARD adatai szerint 18,5 százalékkal, a ZDF adatai szerint 19 százalékkal, támogatottságuk a 2013-ban elért 8,6 százaléknak több mint a duplájára emelkedett.
A harmadik a Szabad Választók, a CSU-tól jobbra álló tartományi párt az exit pollok szerint a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg, a 2013-as 9 százalék után.
A negyedik egy új szereplő, a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely 11 százalékos eredménynel kerül be a müncheni Landtagba a felmérések alapján.
Az ötödik helyen a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) végzett az ARD szerint 10 százalékkal, a ZDF szerint 9,5 százalékkal. Ez alig a fele a 2013-ban elért 20,6 százaléknak, és a legrosszabb eredmény az SPD bajorországi szervezetének történetében.
Az eredmény ugyan megfelel a választás előtt készített közvélemény-kutatásoknak, a szociáldemokraták választási központjában mégis megdöbbenést okozott. Az urnazárás után alig fél órával el is kezdődtek a viták; Florian Post, az SPD szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának egy bajor tagja távozásra szólította fel a kampány vezetőjét, Natascha Kohnent, Christian Ude SPD-s volt müncheni főpolgármester pedig azt mondta, hogy "alapvető változások" szükségesek a pártban.
A müncheni Landtagból 2013-ban kiesett liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll az exit pollok szerint.
Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) várhatóan megint nem jut be a tartományi gyűlésbe, 3,5 százalékon áll.
A részvételi arány az előzetes adatok alapján 72,5 százalék volt, jelentősen emelkedett az öt évvel ezelőtti 63,6 százalékhoz képest.
A CSU megkapta a felhatalmazást a bajor választóktól a kormányzás folytatására
A CSU választási központjában tett nyilatkozatában kiemelte, hogy pártja nem ért el jó eredményt, és ennek okait fel kell dolgozni, de a következő időszakban "egységesen és teljes erővel" a választóktól kapott felhatalmazás megvalósítására, a kormányalakításra kell összpontosítani.
A berlini szövetségi kormányban a belügyminisztériumot vezető politikus a ZDF országos köztelevíziónak adott nyilatkozatában arról is szólt, hogy "okok egész sora" határozta meg a választási eredményt, amelyek "részben Münchenben, részben Berlinben", részben pedig a bajor társadalomnak a CSU által nem megfelelően észlelt átalakulásában keresendőek.
Jelezte, hogy nem kíván lemondani pártelnöki tisztségéről. Mint mondta, senki sem vonhatja ki magát a felelősség alól, de "együtt folytattuk a kampányt, együtt határoztuk meg a témáit, és a vitákat is együtt folytattuk, különösen a bevándorlás jogi szabályozásáról" szóló vitát.
Markus Söder tartományi miniszterelnök, a CSU kampányának vezetője a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaságnak elmondta, hogy valamennyi "polgári párttal" hajlandóak tárgyalni a kormányalakításról. Hozzátette, hogy a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pártot nem sorolja a polgári erők közé és kizárja az együttműködést vele.
Az ARD országos köztelevízió által a részeredmények alapján este készített eredménybecslés szerint a CSU a szavazatok 37,3 százalékát szerezte meg, szemben az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 47,7 százalékkal. Ez a leggyengébb eredménye az 1950-ben szerzett 27,4 százalék óta.
A Bajorországot 1962 óta egy ciklus kivételével (2008-2013) egyedül kormányzó párt így várhatóan elveszíti abszolút többségét a müncheni tartományi gyűlésben, és koalícióra kényszerül.
Az exit pollok alapján a Zöldekkel vagy a Szabad Választók (Freie Wähler) pártjával alakíthat kétpárti kormányt. Egy, a BR megrendelésére készített közvélemény-kutatások szerint a bajor választók leginkább a CSU és a Szabad Választók kormányzati együttműködését támogatnák.
A CSU testvérpártja, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár értékelte a bajorországi választást, Berlinben tett nyilatkozatában kiemelte, hogy azt eredmény nem meglepő. Most előre kell nézni, az október 28-i Hessen tartományi Landtag-választásra kell összpontosítani - mondta.
Nem segítették a CSU kampányát "az utóbbi hónapok viszálykodásai, különösen a hangnem és a stílus" - jegyezte meg a CDU főtitkára azzal kapcsolatban, hogy a CSU a 2015-ös menekülthullám óta számos alkalommal bírálta Angela Merkel menekültpolitikai irányvonalát, és az idén nyáron a testvérpárti kapcsolat felbontásával fenyegető konfliktussá mélyítette a vitát.
Ezzel összefüggésben egy, az ARD megrendelésére készített közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a bajor választók 70 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a CSU túl erősen koncentrált a menekültpolitikára és elhanyagolt más témákat.
A második helyen a Zöldek végeztek, az ARD eredménybecslése alapján 17,8 százalékkal. Ez a baloldali irányultságú ökopárt történetének legjobb bajorországi eredménye, és több mint a duplája a 2013-ban elért 8,6 százaléknak.
A harmadik a Szabad Választók, a CSU-tól jobbra álló tartományi párt a szavazatok 11,6 százalékát szerezhette meg, a 2013-as 9 százalék után.
A negyedik egy új szereplő, az AfD, amely 10,7 százalékos eredménnyel kerülhet be a müncheni Landtagba.
Az ötödik helyen a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) végzett, az eredménybecslés szerint 9,5 százalékkal. Ez alig a fele a 2013-ban elért 20,6 százaléknak, és a legrosszabb eredmény az SPD bajorországi szervezetének történetében.
Az eredmény ugyan megfelel a választás előtt készített közvélemény-kutatásoknak, a szociáldemokraták választási központjában mégis megdöbbenést okozott. Az urnazárás után alig fél órával el is kezdődtek a viták; Florian Post, az SPD szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának egy bajor tagja távozásra szólította fel a kampány vezetőjét, Natascha Kohnent, Christian Ude SPD-s volt müncheni főpolgármester pedig azt mondta, hogy "alapvető változások" szükségesek a pártban.
A müncheni Landtagból 2013-ban kiesett liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll az ARD szerint.
Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) várhatóan megint nem jut be a tartományi gyűlésbe, 2,9 százalékon áll.
A részvételi arány az előzetes adatok alapján 72,5 százalék volt, jelentősen emelkedett az öt évvel ezelőtti 63,6 százalékhoz képest.
