Albánia és Horvátország után Montenegró is a NATO tagja lesz. A tegnap aláírt csatlakozási szerződés a tagállamok ratifikálása után egy-másfél éven belül lép életbe. A következő Szerbia lehet, noha az ország lakossága erősen megosztott a kérdésben.
Milo Djukanovic montenegrói kormányfő jelenlétében tegnap Brüsszelben aláírták Montenegró NATO-csatlakozásának jegyzőkönyvét a katonai szervezet külügyminisztereinek tanácskozásán. „A mai naptól kezdve Montenegró helyet kap a NATO tanácskozásain, és megfigyelői státusban részt vesz minden ülésünkön” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára. A nyugat-balkáni ország decemberben kapott meghívást a szervezetbe, s azóta rekordtempóban le is folytatták a tárgyalásokat. A csatlakozási okmányokat ugyanakkor még ratifikálnia kell a 28 jelenlegi tagállamnak, valamint értelemszerűen Montenegrónak is, ami szakértők szerint egy-másfél évet vehet igénybe.
„Az euroatlanti közösséget a hidegháború vége óta soha nem érte egyszerre annyi biztonsági fenyegetés és kihívás, mint jelenleg, és ezekre a legjobb választ a NATO bővítése jelenti. A bezárkózás stratégiai hiba lenne, ugyanis minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint Macedónia és Grúzia is megérdemli a tagsági perspektívát, ezért Magyarország szorgalmazza, hogy a NATO varsói csúcstalálkozóján fogadják el a csatlakozás előszobájának tartott tagsági akciótervet mindkét ország számára. Hozzátette ugyanakkor, hogy a NATO-n belül ennek az álláspontnak jelenleg nem látszik a többsége.
A montenegrói NATO-csatlakozás ellen tiltakozó orosz reakciók kapcsán Szijjártó Péter hangsúlyozta: „ez nem konfrontatív lépés Oroszországgal szemben, a régió stabilitása Moszkvának is érdekében áll, márpedig a csatlakozás ellenállóbbá teszi a politikailag, gazdaságilag és az iszlám radikalizmus szempontjából is rendkívül sebezhető térséget”.
A katonai szövetséghez legutóbb a hatszázezer lakosú Montenegróval szomszédos Albánia és Horvátország csatlakozott 2009-ben. A következő potenciális belépő a térségben Szerbia lehet. Belgrád támogatja is a csatlakozást, és a Vucic-kormánynak a legutóbbi választások óta biztos többsége is van a parlamentben. Ugyanakkor a közvélemény-kutatások szerint az ország lakossága egyelőre erősen megosztott a kérdésben és egy esetleges csatlakozási népszavazás kimenetele erősen kétséges lenne. Ráadásul szinte kivédhetetlen politikai adut adna Vojislav Seselj radikálisainak a kezébe. Nem utolsó szempont az sem, hogy Szerbia NATO-tagságát élesen ellenzi meghatározó szövetségese és gazdasági partnere, Oroszország is.
„Az euroatlanti közösséget a hidegháború vége óta soha nem érte egyszerre annyi biztonsági fenyegetés és kihívás, mint jelenleg, és ezekre a legjobb választ a NATO bővítése jelenti. A bezárkózás stratégiai hiba lenne, ugyanis minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint Macedónia és Grúzia is megérdemli a tagsági perspektívát, ezért Magyarország szorgalmazza, hogy a NATO varsói csúcstalálkozóján fogadják el a csatlakozás előszobájának tartott tagsági akciótervet mindkét ország számára. Hozzátette ugyanakkor, hogy a NATO-n belül ennek az álláspontnak jelenleg nem látszik a többsége.
A montenegrói NATO-csatlakozás ellen tiltakozó orosz reakciók kapcsán Szijjártó Péter hangsúlyozta: „ez nem konfrontatív lépés Oroszországgal szemben, a régió stabilitása Moszkvának is érdekében áll, márpedig a csatlakozás ellenállóbbá teszi a politikailag, gazdaságilag és az iszlám radikalizmus szempontjából is rendkívül sebezhető térséget”.
A katonai szövetséghez legutóbb a hatszázezer lakosú Montenegróval szomszédos Albánia és Horvátország csatlakozott 2009-ben. A következő potenciális belépő a térségben Szerbia lehet. Belgrád támogatja is a csatlakozást, és a Vucic-kormánynak a legutóbbi választások óta biztos többsége is van a parlamentben. Ugyanakkor a közvélemény-kutatások szerint az ország lakossága egyelőre erősen megosztott a kérdésben és egy esetleges csatlakozási népszavazás kimenetele erősen kétséges lenne. Ráadásul szinte kivédhetetlen politikai adut adna Vojislav Seselj radikálisainak a kezébe. Nem utolsó szempont az sem, hogy Szerbia NATO-tagságát élesen ellenzi meghatározó szövetségese és gazdasági partnere, Oroszország is.
