XIV. Leó pápa arra kérte Javier Milei argentin elnököt és az ország politikai vezetőit, hogy őrizzék meg a demokráciát, és körültekintően fogalmazzanak. Az egyházfő vasárnap, Buenos Airesben elmondott első beszédében hangsúlyozta: a közéletben a párbeszédre, a türelemre és az eltérő vélemények tiszteletben tartására van szükség.
Az Egyesült Államokban született pápa vasárnap érkezett Argentínába. Látogatása azért is jelentős, mert elődje, az első argentin pápa, Ferenc a tizenkét éves pápasága alatt egyszer sem tért vissza hazájába. Leó érkezése után röviddel négyszemközti megbeszélést folytatott Javier Milei elnökkel.
A látogatásra olyan időszakban kerül sor, amikor Milei megszorító intézkedései jelentősen érintették a szociális kiadásokat. Az argentin elnök a korábbi, államilag irányított társadalmi igazságossági programokat a kommunizmussal azonosította. Kritikusai emellett azzal vádolják, hogy a sajtóval szembeni fellépése és megosztó retorikája gyengíti a demokratikus intézményeket. Kormányának a kétpárti megállapodások kialakítása is nehézséget okozott.
„A demokrácia tehát Argentína örökségének is része, amelyet meg kell őrizni” – mondta Leó a Palacio Libertadban tartott találkozón, amelyen politikusok, civil szervezetek képviselői és diplomaták vettek részt. Hozzátette: a demokratikus berendezkedést a közélet mindennapi gyakorlata is erősíti, így a másik fél meghallgatása, a szavak körültekintő megválasztása, a türelmes egyetértéskeresés, valamint az eltérő véleményen lévők polgártársként való elfogadása.
A pápa a szabad választások jelentőségét is kiemelte, és arra kérte a politikai vezetőket, hogy ismerjék fel hatalmuk korlátait. Mint fogalmazott, a demokrácia alapja a törvényekbe vetett bizalom, a vélemények szabad kifejezésének lehetősége, valamint az olyan intézményrendszer, amely valamennyi politikai erőt szolgálja.
„A tekintély akkor a leghitelesebb, ha szolgálatként gyakorolják, ha a közvetlen dolgokon túlra tekint, és ha hatalmát mindenki jólétének előmozdítására használja” – jelentette ki. A hallgatóság tapsa miatt a következő gondolatát meg kellett ismételnie: „Azoknak, akik hatalmat gyakorolnak, kötelességük körültekintően cselekedni, és elismerni a rájuk bízott hatalom korlátait.”
Leó november 8. és 11. között tartózkodik Argentínában. Ez az első pápai látogatás az országban közel négy évtizede. Az út során milliók részvételére számítanak a különböző egyházi eseményeken és szertartásokon. A hétfői misén a hivatalos becslések szerint mintegy 2,5 millióan vettek részt, ami a pápa eddigi pápaságának legnagyobb tömegrendezvénye volt. A résztvevők száma még az 1982-es, II. János Pál pápa által ugyanott bemutatott mise közönségét is meghaladta.
Ferenc pápa korábbi döntését, hogy nem látogat Argentínába, még közeli ismerősei sem tudták egyértelműen megmagyarázni. Egyes értelmezések szerint a távolmaradás összefüggött az ország mély politikai megosztottságával: az egykori argentin egyházfő attól tarthatott, hogy jelenlétét a belpolitikai küzdelmekben használnák fel.
Ferenc pápaságának középpontjában a társadalom peremére szorult emberek támogatása állt. Sokat beszélt Argentína gazdasági hanyatlásáról, amelyet az évtizedeken át tartó rossz kormányzással hozott összefüggésbe. Gyakran állította szembe a fiatalkorából ismert, hozzávetőleg ötszázalékos inflációt az elmúlt évek kiugró pénzromlásával és magas szegénységi mutatóival.
Leó beszédében Argentína jelentős emberi erőforrásait méltatta, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az ország javaiból a teljes társadalomnak részesülnie kell. Külön kitért a korrupció veszélyeire is, amely szerinte aláássa az intézményekbe vetett bizalmat.
A pápa látogatása egyben elődje reformjainak folytatását is jelzi, sajátos vezetési stílusával kiegészítve azokat. Argentínai programjában szerepel egy Buenos Aires-i szövetségi börtön felkeresése, valamint egy claypole-i gondozóotthon meglátogatása is, ahol értelmi és testi fogyatékossággal élő emberekről gondoskodnak. Az intézményt a Milei-kormány megszorító intézkedései is érintették.
Milei elnökválasztási kampánya idején és az azt megelőző években többször sértő kijelentéseket tett Ferenc pápára. Az egyházfőt a társadalmi igazságosság melletti kiállása miatt többek között „idiótának”, „a gonosz földi képviselőjének” és „szar pápának” nevezte. Később bocsánatot kért a megjegyzésekért, Ferenc 2025 áprilisában bekövetkezett halála után pedig „a történelem legfontosabb argentinjának” nevezte, ezt a méltatást vasárnapi beszédében is megismételte.
Milei és Ferenc pápa 2024 februárjában találkozott a Vatikánban. A pápa akkor tréfásan megjegyezte az elnöknek: „levágtad a hajad!”, utalva Milei korábban rakoncátlan frizurájára, amely miatt a „Paróka” becenevet kapta. Az elnök azt válaszolta, hogy „elrendezte”.
Leó és Milei korábban, 2025 júniusában találkozott a Vatikánban. A Buenos Aires-i érkezését követően a pápa az elnöki palotában, a Casa Rosadában is találkozott az argentin államfővel, majd Jorge Macri főpolgármestertől átvette a főváros jelképes kulcsait – írta meg a CNN.
