Súlyos pénzügyi és politikai válságba sodródott Paraguay, miután összeomlott az ország egyik legnagyobb digitális pénzintézete, az Ueno Bank. A bank fizetésképtelensége miatt csaknem hárommillió ember bankszámláját fagyasztották be, ami a dél-amerikai ország felnőtt lakosságának mintegy 60 százalékát érinti.
A történtek nemcsak a hétköznapi emberek életét forgatták fel, hanem politikai földindulást is elindítottak: Santiago Peña elnök elveszítette hivatalát, és házi őrizetbe került.
A válság hétfő este robbant ki, amikor a paraguayi központi bank fizetésképtelenség miatt intézkedéseket rendelt el az Ueno Bankkal szemben. A pénzintézet az elmúlt években rendkívül gyorsan terjeszkedett, és egyszerűen kezelhető mobilalkalmazásával, valamint a versenytársaknál kedvezőbb befektetési hozamaival rengeteg ügyfelet vonzott. Sokan elsőként a fizetésük beérkezése után szembesültek a problémával: nem tudták megnyitni bankszámlájukat, és még az egyenlegükhöz sem fértek hozzá.
A következmények szinte azonnal érezhetővé váltak a gazdaság egészében. Egyes vállalkozások arról számoltak be, hogy forgalmuk akár 80 százalékkal is visszaesett, mivel az emberek nem tudtak hozzáférni a pénzükhöz, így vásárolni és fizetni sem. A bankhoz kapcsolódó médiavállalatok működését szintén felfüggesztették, köztük rádióállomásokét és a több mint százéves La Tribuna című újságét. Mintegy 300 alkalmazott fizetését legalább 90 napra felfüggesztették, miközben körülbelül 32 ezer nyugdíjas is nehéz helyzetbe került, mivel állami nyugdíjalapjaik pénzét szintén a bankban helyezték el.
A botrány középpontjába Santiago Peña korábbi államfő került, akit azzal gyanúsítanak, hogy kormányzása alatt kedvezményekben részesítette a pénzintézetet. Peña 2023-as hivatalba lépése után Carlos Carvallo Spaldingot, az Ueno akkori vezérigazgatóját nevezte ki a központi bank élére. Spalding kevesebb mint három hónappal később engedélyezte, hogy az Ueno pénzügyi társaságból digitális bankká alakuljon.
A volt elnöknek ráadásul jelentős üzleti érdekeltségei is voltak a pénzügyi csoportban: 2019-ben mintegy egymillió dollár értékű részvényt vásárolt egy olyan vállalatban, amely később az Ueno Holding része lett. Ezeket csak 2025 áprilisában értékesítette, vagyis már elnöksége idején is tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezett a bank mögött álló vállalatcsoportban. Peña korábban azt állította, hogy kizárólag befektetőként vásárolta a részvényeket.
A politikai elemzők szerint a kormányzat több alkalommal is kedvezett a pénzintézetnek, miközben enyhítette azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tették az állami pénzek bankban történő elhelyezését. Becslések szerint 800–860 millió dollárnyi állami és nyugdíjalapi forrás került az Ueno rendszerébe. A helyi sajtó az elmúlt hónapokban több olyan belső jegybanki jelentést is nyilvánosságra hozott, amelyek szabálytalanságokra, köztük a bankcsoporthoz tartozó vállalatoknak nyújtott hitelekre hívták fel a figyelmet. Peña akkor még hamis médiakampánynak nevezte a kormányával szembeni vádakat.
A botrány végül az elnöki székébe került. Peña november 5-én lemondott, abban a reményben, hogy korábbi államfőként megőrizheti az alkotmány által biztosított különleges jogállását, amely élethosszig tartó szenátori pozícióval járt volna. A parlament azonban ezt a lehetőséget is megvonta tőle, így az ellene induló büntetőeljárás a rendes bíróságok előtt folytatódhat. November 6-án házi őrizetbe helyezték, majd az ügyészség november 7-én hivatalosan is vádat emelt ellene. A volt elnököt bizalommal való visszaéléssel és személyes haszonszerzést célzó pénzügyi visszaélésekkel gyanúsítják, az ügyészek pedig előzetes letartóztatását kérték. A nyomozás emellett tiltott vagyongyarapodás, pénzmosás és befolyással üzérkedés gyanújára is kiterjed. Peña tagadja a vádakat, ügyvédei pedig azt állítják, nincs bizonyíték arra, hogy ő irányította volna a nyugdíjalapok pénzének bankba helyezését.
A bank vezetését sem kerülték el a hatósági intézkedések: Spalding lemondott, majd őt is őrizetbe vették. A héten a pénzintézet és az azt irányító vállalatcsoport nyolc magas rangú vezetőjét és igazgatóját is letartóztatták, mert a gyanú szerint hónapokon keresztül eltitkolták a bank romló pénzügyi helyzetét.
A legfontosabb kérdés azonban továbbra is az, hogy mikor juthatnak hozzá az emberek a megtakarításaikhoz. A betétbiztosítási alap legfeljebb 38 ezer dollárig garantálja a betéteket, ami az egyéni számlatulajdonosok több mint 90 százalékát érintheti. A központi bank pénteken megkezdte a kifizetéseket azok számára, akiknek legfeljebb 1565 dollárjuk volt a számlán, nem rendelkeztek fennálló tartozással, és egy másik pénzintézetnél is volt bankszámlájuk. A feltételeknek megfelelő ügyfelek közül azonban még így sem mindenki kapta vissza a pénzét.
A kialakult helyzetet jól mutatja egy 25 éves asuncióni szakácsnő esete is, aki az esküvőjére gyűjtött pénzét nem tudja elérni. Elmondása szerint a bizonytalanság és a tájékoztatás hiánya egyre nagyobb szorongást okoz az érintetteknek.
Paraguayban időközben tömegtüntetések kezdődtek, a lakosság pedig egyre nagyobb felháborodással követeli a felelősök elszámoltatását. A Guardian beszámolója szerint az egykor a térség egyik sikeres politikusának tartott Peña néhány nap alatt a dél-amerikai politikai élet egyik legnagyobb botrányának középpontjába került. Az ország számára pedig a bankválság már messze nem csupán pénzügyi probléma: milliók megélhetése, a nyugdíjak kifizetése és a politikai intézményekbe vetett bizalom is veszélybe került.
