Egyre világosabb, hogy az orosz-iráni közeledés már nem pusztán üres retorika. Miközben a világ az iráni háború és az ukrajnai konfliktus sokkjában áll, Moszkva és Teherán soha nem látott mértékben hangolja össze lépéseit. A katonai támogatás és a diplomáciai egyeztetések szinte mindennapossá váltak, ám a szakértők figyelmeztetnek, hogy a hosszú távú barátság egyáltalán nem borítékolható.
Az elmúlt időszakban a két állam viszonya teljesen új szintre lépett, amelyet egy nagyszabású államközi paktumban rögzítettek is. A dokumentum rögzíti, hogy a felek hivatalosan 20 évre szóló együttműködést kötöttek, amely összesen 47 cikkelyben szabályozza a védelmi, kiberbiztonsági és atomenergetikai közös munkát. A szorosabb kötődés gazdasági téren is meglátszik, mivel a két ország közötti kereskedelem már 2024-ben 15,5 százalékkal nőtt, ami megágyazott a mostani szövetségnek.
A politikai kapcsolatok ápolása azóta is megállás nélkül, a legmagasabb szinteken zajlik. A Caspian News beszámolója szerint alig néhány napja, november 2-án újabb kiemelt egyeztetés történt. A portál arról írt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mohszen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára telefonon tárgyaltak egymással. A jelentés rámutatott; a két politikus határozottan megerősítette elkötelezettségét a stratégiai együttműködés mellett, ugyanakkor mindketten kiemelték annak fontosságát is, hogy meg kell akadályozni a régióban egy kiterjedt katonai konfrontációt.
Ezt az elvi közeledést azonban nagyon is kézzelfogható katonai támogatás kíséri, ami közvetlen hatással van a közel-keleti egyensúlyra. A Financial Times tényfeltáró cikke arról számolt be, hogy Oroszország komoly fegyverszállítmányt hagyott jóvá Irán számára. A brit újság forrásai szerint Moszkva beleegyezett 90 darab helikopterre szerelhető, precíziós irányítású rakétavető szállításába. A cikk hangsúlyozza, hogy ezeket a modern fegyvereket az orosz haderő korábban már széles körben tesztelte és bevetette az ukrajnai fronton, most pedig az iráni hadsereg kapacitásait erősítik meg.
A két ország szövetségének hatásai a harctéren túl a globális gazdaságot is megrendítették. Az Irán körüli konfliktus – és különösen a Hormuzi-szoros biztonságának megrendülése – felborította a világpiacokat. Ezen a szűk tengeri átjárón halad keresztül a globális cseppfolyósított földgáz (LNG) 20 százaléka. Fatemeh Mohajerani iráni kormányszóvivő kiszámolta, hogy „a fegyveres harcok első 40 napja mintegy 270 milliárd dolláros veszteséget okozott Teheránnak, ami a becsült idei GDP 90 százalékát” jelenti. Ilyen elképesztő terhek mellett Oroszország támogatása létfontosságú mentőöv Iránnak.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a felszíni összeborulás mögött komoly ellentétek is húzódnak. Az amerikai elemzések részletesen vizsgálják a két ország jövőjét.Bár jelenleg a közös katonai érdekek miatt erősnek tűnik a kapcsolat, mély történelmi bizalmatlanság van köztük. Az elemzők szerint Moszkva előbb-utóbb rákényszerül az egyensúlyozásra, és igyekszik majd távolságot tartani Teherán „mérgező agressziójától”, hogy ne veszítse el a térség többi, fontos arab partnerét.
A gépezet mindenesetre tovább forog. Az iráni állami hírügynökség október végi összefoglalója azt is bizonyítja, hogy az energiapolitikai kapocs is marad. A hírügynökség megírta, hogy a diplomáciai egyeztetések során Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hivatalosan meghívta Maszúd Pezeskián iráni elnököt egy oroszországi gáz-csúcstalálkozóra. Bár a két állam ma rendkívül egymásra van utalva, a világ feszülten figyeli, hogy meddig tart ez a kényszerű szövetség, mielőtt a saját belső ellentmondásaik szétfeszítenék a köztük lévő megállapodásokat.
