A közmédia átalakításában, a korábbi hatalomhoz kapcsolódó ügyek felülvizsgálatában és az állami intézmények megújításának szándékában is párhuzamot vont a magyarországi és a szerbiai politikai változások között pénteki elemzésében a Nova.rs szerb hírportál.
A lap szerint Magyarország elmúlt fél évének tapasztalatai arra is rámutatnak, milyen nehézségek várhatnak a választáson győztes szerbiai politikai erőkre.
A portál felidézte: Magyar Péter és a Tisza Párt áprilisi győzelme Orbán Viktor tizenhatéves kormányzását zárta le, az új kabinet május 12-én lépett hivatalba. Szerbiában az október 25-i előrehozott parlamenti választáson győztes Egyetemista Lista még a kormányalakítás előtt áll, de a közmédiában már megkezdődtek a személyi változások.
Az elemzés az egyik legszembetűnőbb párhuzamot a közszolgálati tájékoztatás átalakításában látja. Magyarországon július 7-én felfüggesztették az M1 hírszolgáltatását, leállt a Hirado.hu, a Kossuth rádió pedig zenét sugárzott. A nézőket a korábbi működés miatt bocsánatot kérő üzenet fogadta. Az M1 megújult híradója augusztus 20-án indult el, és már az első adásban megjelentek az ellenzéki pártok álláspontjai is.
Szerbiában a választást követő harmadik napon lemondott Manja Grcic, a szerb közszolgálati média (RTS) vezérigazgatója. Távozását az Egyetemista Lista, valamint a közmédia dolgozóinak egy része és szakszervezeti képviselői követelték. Lemondása előtt leváltotta Bojana Mladjenovicot, a hírműsorok főszerkesztőjét is.
A korábbi tájékoztatási gyakorlat felülvizsgálatának igénye a Vajdasági Rádió és Televíziónál is megjelent. Az intézmény munkatársainak egy csoportja hétfőn közölte: bocsánatkéréssel tartoznak a nézőknek, mert a közszolgálati médium éveken át egyoldalúan, a hatalommal szembeni kellő kritika nélkül tudósított, egyes ügyeket pedig elhallgatott. Pénteken ennek az intézmények a vezérigazgatója, Goran Karadzic is lemondott.
A változások másik közös területe a közpénzek felhasználásának ellenőrzése. A Nova.rs a Telex azon cikkét szemlézte, amely a magyar kormány első száz napját tekintette át. A cikk szerint a kabinet elrendelte a minisztériumok és állami vállalatok átvilágítását, több szerződést és kifizetést felfüggesztett, valamint feljelentéseket tett. Ezek között az M6-os autópálya egyik koncessziós szerződésével és az Eximbank működésével kapcsolatos ügyek is szerepeltek.
Szerbiában hasonló intézkedéseket helyezett kilátásba Radomir Saicic akadémikus, az Egyetemista Lista képviselőjelöltje. A NIN hetilapnak adott, csütörtökön ismertetett interjújában az állami működés átszervezését, a vezetés szakmai alapokra helyezését és a szerződések nyilvánosságra hozatalát nevezte meg a tervezett lépések között. A jogellenesen szerzett vagyon befagyasztását, majd az eljárások lezárása után annak elkobzását is ígérte.
A dokumentumok megőrzése már a hatalomátadás előtt napirendre került. Zagorka Dolovac szerb legfőbb ügyész csütörtökön utasította az ügyészségek vezetőit, hogy rendőrségi intézkedésekkel akadályozzák meg a hivatalos iratok megsemmisítését. Az intézkedést az állami intézményekben és más szervezeteknél állítólagosan folyó iratmegsemmisítésről nyilvánosságra került értesülésekkel indokolta.
A Nova.rs az európai kapcsolatok rendezését is a magyarországi változások fontos részének nevezte, kiemelve a visszatartott uniós forrásokról folytatott egyeztetéseket. Szerbia esetében António Costa, az Európai Tanács elnöke kedden, az Egyetemista Lista vezetőjével, Ilija Srdanoviccsal folytatott beszélgetése után a jogállamiságot, a korrupció elleni fellépést és a sajtószabadságot jelölte meg az ország európai útját segítő reformok központi területeiként.
A szerb portál ugyanakkor arra figyelmeztetett: a magyarországi tapasztalatok szerint a választási győzelemnél hosszabb és összetettebb feladat a korábbi kormányzás alatt kiépült intézményi rendszer átalakítása. A személycserék és a vizsgálatok megindítása gyorsan megtörténhet, a tartós változások és a bírósági eljárások eredményei azonban csak később válhatnak láthatóvá – írta meg az MTI.
