Megnyílt az út a koalíciós tárgyalások előtt Bosznia-Hercegovinában, miután a központi választási bizottság kedden lezárta az október 4-i általános választások eredményeinek megállapítását.
A testület szarajevói tanácskozásán egyhangú döntés született. A véglegesítést az tette lehetővé, hogy a bosznia-hercegovinai bíróság valamennyi, a korábban megállapított eredményeket kifogásoló fellebbezést elutasította. A határozat az országos intézmények mellett az entitások szerveire és a Bosznia-hercegovinai Föderáció mind a tíz kantonjának parlamentjére kiterjed.
Az új államelnökség tagjai várhatóan november közepén veszik át hivatalukat. A föderáció képviselőházának húsznapos határidőn belül kell felállnia, az országos képviselőház megalakulására harminc nap áll rendelkezésre. Ezután az államelnökség tizenöt napon belül nevezi meg a minisztertanács elnökének jelöltjét, vagyis a miniszterelnök-jelöltet. Parlamenti megerősítését követően további 35 nap jut a miniszterek kinevezésére. A kormányalakításhoz ugyanakkor az országos és a föderációs törvényhozás közvetett választás útján létrejövő felsőházának is meg kell alakulnia.
Az eredményekből az következik, hogy a legtöbb esetben három párt együttműködése válik szükségessé: a bosnyák Demokratikus Akciópárté (SDA), a szerb Független Szociáldemokraták Szövetségéé (SNSD), valamint a Horvát Demokratikus Közösségé (HDZ BiH).
A HDZ BiH élén álló Dragan Covic és az SNSD-t vezető Milorad Dodik jelezte, hogy fenntartanák politikai partnerségüket. Bakir Izetbegovic SDA-elnök további szövetségesként a Bosznia-hercegovinai Pártot (SBiH) vonná be a koalícióba. Más megoldásokat sem vetett el, így a Szociáldemokrata Párttal (SDP BiH) is kész lehet együttműködni.
Dodik viszont kizárta, hogy az általa szerbellenesnek tartott SBiH-val közösen kormányozzon. Álláspontja szerint a két párt közül csak az egyik, az SBiH vagy az SNSD kaphat helyet a kabinetben. Ramiz Salkic, az SDA alelnöke válaszában leszögezte: Dodik nem diktálhatja a koalíciós egyeztetések feltételeit.
Az SDP elnöke, Nermin Niksic egyenrangú partnerséghez kötötte a kormányzati részvételt. Hangsúlyozta, hogy pártja nem vállal alárendelt szerepet az SDA mellett. A szociáldemokraták a tervek szerint december elején, rendkívüli kongresszuson határoznak arról, belépnek-e a koalícióba.
A háromfős államelnökségben Darijana Filipovic tölti be a horvát helyet, miután 120 ezer voksot kapott. A szerb tag Zeljka Cvijanovic lesz 319 ezer szavazattal, a bosnyák tisztséget pedig megtartotta a 222 ezer szavazatot szerző Denis Becirovic.
Az országos képviselőház 42 mandátumából kilencet az SDA, hatot az SNSD, ötöt az SDP, négyet pedig a HDZ BiH szerzett meg. Rajtuk kívül tizenkét párt küldhet képviselőket a testületbe, pártonként legfeljebb hármat.
A Bosznia-hercegovinai Föderáció 98 fős képviselőházában az SDA 31, az SDP 16 helyhez jutott. A HDZ BiH szövetségeseivel együtt 15 mandátumot kapott, az SBiH kilencet, a Néppárt és Igazságosság (NiP) hetet, a Demokratikus Front (DF) hatot, a Mi Pártunk (NS) négyet.
A boszniai Szerb Köztársaság 83 képviselőből álló parlamentjében az SNSD-é a legtöbb hely, 34. A Banja Luka polgármestere, Drasko Stanivukovic vezette Biztonságos Szerb Köztársaság Mozgalom (PSS) tizenkét mandátumot nyert el, a Szerb Demokrata Párt (SDS) tízet.
Savo Minic, az SNSD politikusa marad a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a választási bizottság adatai alapján. Horvát alelnökként Igor Balukcic, bosnyák alelnökként Ramiz Salkic töltheti be a tisztséget.
Az ország politikai és alkotmányos rendjének alapja a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás. Bosznia-Hercegovinát ennek megfelelően két, széles önállóságot élvező entitás alkotja: a Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció. Mindkettő saját kormánnyal, parlamenttel és alkotmánnyal rendelkezik, valamint képviselőket delegál a két országrészt összekapcsoló, gyenge szövetségi hatalmi intézményekbe. A szerződés azonos jogokat biztosított a három államalkotó népcsoportnak, a szerbeknek, a horvátoknak és a bosnyákoknak; egyetértésük nélkül az országban nem hozható döntés, írta meg az MTI.
