Három követelés teljesítéséhez köti az október 4-i választások utáni kormányalakítást Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaságban kormányzó Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnöke.
Dodik hétfőn Banja Lukában, pártja elnökségi ülését követően arról beszélt, hogy az SNSD változatlanul meghatározó erő a boszniai Szerb Köztársaság politikájában. Célként jelölte meg a kétharmados parlamenti többség megszerzését a boszniai Szerb Köztársaságban, amely megnyitná az utat az alkotmány módosítása előtt. Emellett négy mandátumot kívánnak biztosítani a bosznia-hercegovinai törvényhozás felsőházának szerb képviselőcsoportjában. Ezzel a párt országos szinten is megakadályozhatná a döntések elfogadását.
A kormányzati együttműködés első feltételeként a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselői által eddig meghozott összes döntés felülvizsgálatát vagy hatályon kívül helyezését követelte. Ebbe azokat az intézkedéseket is beleérti, amelyeket a boszniai parlament időközben törvénybe iktatott.
Második követelése az európai integráció folyamatának hasonló felülvizsgálata vagy hatályon kívül helyezése. Dodik ezt a folyamatot szerbellenesnek minősítette, és változtatásokat sürgetett. Harmadik feltételként egy új törvény elfogadását szorgalmazta a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróságról. Elképzelése szerint a jogszabály kizárná a külföldi bírákat az alkotmánybíróság munkájából, a döntések meghozatalánál pedig érvényesítené az etnikai arányokat.
Dodikot tavaly hat évre eltiltották a közhivatalok betöltésétől, amiért sorozatosan megtagadta a nemzetközi közösség főképviselője döntéseinek végrehajtását. Pártelnöki tisztségét mindazonáltal megtarthatta.
A politikus hangsúlyozta: a daytoni békemegállapodás eredeti értelmezését támogatja, önmagára pedig a bosznia-hercegovinai alkotmányos berendezkedés védelmezőjeként tekint.
Országos szinten világos és szilárd kormánytöbbséget tart szükségesnek. A kormánytöbbség létrehozásában mindenekelőtt a boszniai Horvát Demokratikus Közösségre (HDZ BiH) támaszkodna. A Bosznia-Hercegovináért Párttal (SBiH) viszont kizárta az együttműködést, mert azt a boszniai Szerb Köztársasággal ellenséges politikai szereplőnek tekinti.
Üzenete közvetetten a Demokratikus Akciópártot (SDA) is érintette. A párt elnöke, Bakir Izetbegovic ugyanis a múlt héten közölte, hogy koalíciós egyeztetéseket indít az októberi voksoláson jelentős támogatottságot megszerző SBiH-val. Bár az országos törvényhozásban az SDA a legerősebb önálló párt, a kormányalakításhoz szüksége van legalább még egy bosnyák koalíciós partnerre.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos rendszerének alapja az 1995-ben megkötött daytoni békemegállapodás, amely véget vetett a boszniai háborúnak. Az ország ennek alapján két, széles körű önállóságot élvező entitásból, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból áll. Mindkét országrész saját kormánnyal, parlamenttel és alkotmánnyal rendelkezik, és képviseletet kap a két entitást összekapcsoló, gyenge szövetségi hatalmi intézményekben is. A szerződés azonos jogokat biztosított a három államalkotó népcsoportnak, a szerbeknek, a horvátoknak és a bosnyákoknak. A döntéshozatalhoz a három népcsoport egyetértése szükséges, írta meg az MTI.
