Komoly politikai téttel bír a keddi amerikai félidős választás (midterm), amely az elemzők szerint elsősorban Donald Trump elnök eddigi teljesítményének értékeléséről szól. A demokratáknak reális esélyük van többséget szerezni a Képviselőházban, de a Szenátus sorsa csupán néhány, kiélezett billegő államban és meglepő fordulatokat tartogató kampányban dől el.
Az első szavazókörök Vermont államban nyitottak meg a legkorábban, helyi idő szerint reggel 5 órakor (magyar idő szerint 11 órakor). Ezt követően a keleti parti és a közép-nyugati államokban is megkezdődött a szavazás.
Az időeltolódás miatt az Egyesült Államok belsőbb és nyugati területein később indul a voksolás: Texasban magyar idő szerint 14 órakor, Kaliforniában 16 órakor nyitnak az első urnák, míg a legkésőbb, magyar idő szerint 18 órakor a hawaii szavazóhelyiségek is megkezdik a működést.
A választópolgárok összesen 435 képviselőházi mandátum sorsáról döntenek, emellett a 100 fős szenátus 35 helyéért folyik a küzdelem. A szövetségi törvényhozás mellett helyi szintű választásokat is tartanak: 36 szövetségi államban és három amerikai fennhatóságú területen választanak új kormányzót.
A történelmi tapasztalatok a republikánusok ellen szólnak: a második világháború óta a hivatalban lévő elnök pártja két kivételtől eltekintve minden félidős kongresszusi választáson veszteséget könyvelhetett el. Donald Trump jelenlegi támogatottsága alacsony, amit jelentősen befolyásol az iráni konfliktus és az ennek nyomán megugró üzemanyagárak miatt kialakult szavazói elégedetlenség.
Az idei kampány egyértelműen az elnök személye körül forog. Trump maga is arra buzdította támogatóit, hogy úgy tekintsenek a választásra, mintha ő is szerepelne a szavazólapokon. Ezt a narratívát a demokrata pártvezetés is igyekezett kihasználni. Az elnök október eleje óta intenzív kampányba kezdett, több mint két tucat gyűlést tartott, nagyrészt olyan államokban, ahol 2024-ben még magabiztos győzelmet aratott, ami a republikánusok védekező pozíciójára utal. Beszédeiben a demokrata jelölteket radikálisnak, sőt kommunistának nevezte; hétfőn Washingtonban úgy fogalmazott: a Demokrata Párt az amerikai történelem legszélsőségesebb és legveszélyesebb jelöltlistáját állította össze.
A felmérések szerint azonban a szavazókat leginkább a megélhetési költségek aggasztják. Sokan bírálják Trump gazdaságpolitikáját, miután a széleskörű vámintézkedések és a februári iráni beavatkozás felhajtotta a belföldi árakat. Eközben több republikánus jelöltnek nehézséget okozott a távolságtartás az elnöktől.
A szavazók a Képviselőház mind a 435 helyéről, valamint a 100 tagú Szenátus 35 székéről döntenek. A demokratáknak mindössze három képviselőházi és négy szenátusi helyet kell átfordítaniuk a kongresszusi többség megszerzéséhez. Egy demokrata irányítású kamara jelentős akadályt gördíthetne a Trump-adminisztráció elé: vizsgálatokat kezdeményezhetnének a kormányzat lépéseivel kapcsolatban, a jogszabályok elfogadását engedményekhez köthetnék, a Szenátus pedig akár elnöki kinevezéseket és legfelsőbb bírósági jelöléseket is megvétózhatna. A demokrata pártnak azonban szinte hibátlanul kell szerepelnie: meg kell védenie a jelenlegi pozícióit, és győznie kell legalább két olyan államban – például Alaszkában, Iowában, Kansasban, Nebraskában, Ohióban, Dél-Karolinában vagy Texasban –, ahol két éve Trump még kétszámjegyű előnnyel nyert.
A michigani szenátusi verseny különösen nagy figyelmet kapott az utóbbi napokban. A küzdelem a 42 éves progresszív demokrata Abdul El-Sayed és a 63 éves volt republikánus képviselő, Mike Rogers között zajlik. A hétvégén váratlan fordulat történt: a demokrata előválasztáson alulmaradt Haley Stevens nyilvánosan a republikánus jelöltet biztosította támogatásáról. A verseny tétje túlmutat az állam határain; teszteli a republikánusok identitásalapú kampányának hatékonyságát – El-Sayed lehetne az Egyesült Államok első muszlim szenátora –, esetleges győzelme pedig komoly lökést adhatna a demokrata párt baloldali szárnyának a 2028-as elnökválasztás előtt.
Az alaszkai szenátusi küzdelmet botrány árnyékolja be. Sajtóbeszámolók szerint az 53 éves demokrata jelölt, Mary Peltola kampánystábja egy olyan harmadik jelölt elindulását segíthette, aki névrokona a 61 éves republikánus inkumbensnek, Dan Sullivannek. Bár Peltola tagadta az érintettséget, az amerikai Igazságügyi Minisztérium büntetőeljárást indított az ügyben, és bírósági úton próbálta megakadályozni a választási eredmények hitelesítését, amit azonban egy bíró elutasított. Az Igazságügyi Minisztérium Kaliforniában is jogi lépéseket tett az esetlegesen érvénytelen szavazólapok blokkolása érdekében, ám az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hétfőn elutasította a kormányzat erre vonatkozó gyorsított kérelmét.
Texasban a 37 éves demokrata James Talarico próbálja megfordítani a hagyományosan republikánus államot a botrányokba keveredett, 63 éves republikánus főügyésszel, Ken Paxtonnal szemben, akinek kampányát jelentős összeggel, kilenc számjegyű befektetéssel támogatta Elon Musk. Kansasban a 62 éves demokrata lelkész, Adam Hamilton szoros versenyben áll a 66 éves republikánus szenátorral, Roger Marshall-lal, egy olyan államban, amely közel száz éve nem választott demokrata szenátort. Maine államban a 73 éves republikánus Susan Collins igyekszik megőrizni mandátumát a demokratább beállítottságú választókerületben; ellenfele az 58 éves demokrata Troy Jackson, aki egy korábbi jelölt visszalépése után került a szavazólapra.
A Képviselőházért folytatott küzdelem során 47 mandátum sorsa számít igazán bizonytalannak. Ha a többi körzetben a papírforma érvényesül, a demokratáknak mindössze 13-at kell megnyerniük ezekből a többség megszerzéséhez. A csata sok esetben olyan körzetekben zajlik, amelyeket a republikánusok a saját javukra próbáltak átszabni, ám ez az igyekezet elemzők szerint egyelőre nem hozta meg a remélt eredményt – írta a Reuters.
A kongresszusi helyek mellett a keddi voksoláson három tucat államban kormányzót választanak, emellett több ezer helyi törvényhozási pozícióról és számos népszavazási kérdésről – többek között adóügyekről és abortuszjogokról – is döntenek a szavazók.
