Az év végéig megtartandó szerbiai államfőválasztáson nem tervez indulni a Szerb Haladó Párt (SNS), amely vereséget szenvedett az október 25-i előrehozott parlamenti voksoláson – közölte Aleksandar Vucic volt köztársasági elnök a Pink televízióban. A győztes Egyetemista Lista lehetséges jelöltjeként közben Radomir Saicic akadémikust emlegeti a szerb sajtó.
„Ilyen körülmények között semmi okunk arra, hogy részt vegyünk valamiben, ami csupán színjáték” – mondta Vucic a vasárnap esti adásban. Hozzáfűzte: „itt nemcsak politikai élet nincs, hanem olyan versenyben kellene részt vennünk, amelyben valaki előre megköti a kezünket és a lábunkat”.
A korábbi államfő úgy véli, az SNS nem számíthat tisztességes politikai versenyre. Állítása szerint a párt tagjait politikai kötődésük miatt bántalmazzák, zaklatják, illetve letartóztatással fenyegetik.
Vucic emlékeztetett arra, hogy pártja 2012-ben ellenzéki pozícióból jutott hatalomra. Mint állította, akkor egyetlen televízió támogatását sem élvezték, mégsem panaszkodtak a médiában uralkodó viszonyok miatt.
Az SNS álláspontja ugyanakkor még változhat, ezt a politikus sem zárta ki. A Vreme hetilap szerint a végleges döntést az is befolyásolhatja, mekkora esélyt látnak a párton belül saját elnökjelöltjük sikerére.
December 13-án rendkívüli tisztújító közgyűlést rendez a Szerb Haladó Párt. A várakozások szerint ezen ismét Aleksandar Vucicot választják pártelnökké, aki 2023-ban távozott a szervezet éléről.
Az október 25-i parlamenti választást megnyerő Egyetemista Lista még nem jelentette be, kit indítana az államfői tisztségért. A szerb sajtóban mind gyakrabban kerül szóba Radomir Saicic vegyészprofesszor, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) tagja. A Blic napilap hétfői összeállítása az akadémikust a lista nemzeti irányultságú szárnyának egyik legismertebb alakjaként mutatta be. A lap szerint jelöltsége mögé a szuverenista politikai nézeteket képviselő csoportok is felsorakozhatnak.
Saicic a kampány idején és a választás után is több alkalommal lépett a nyilvánosság elé. Az Egyetemista Lista győzelmét követően ő beszélt elsőként a mozgalom nevében. Korábban úgy fogalmazott: az eltérő politikai meggyőződésű tagok között az igazságért és az igazságosságért vívott küzdelem teremt összhangot.
Arról mindeddig nem beszélt, hogy elfogadna-e egy államfőjelölti felkérést. A NIN hetilapnak korábban azt hangsúlyozta, hogy a jelöltek kiválasztásáról az egyetemisták határoznak. Emlékeztetett arra is, hogy a parlamenti voksolást megelőzően számos találgatás előzte meg a végleges jelöltnévsor közzétételét. A jelölt személyéről továbbra sincs hivatalos bejelentés az Egyetemista Listától.
A kormányalakítás menetéről a Blicnek nyilatkozva kifejtette: elsőként a választási eredményeket kell hitelesíteni, ezt követheti a parlament alakuló ülése.
„Az a célunk, hogy ez a folyamat ne húzódjon el túlságosan, de felelősségteljesen, elhamarkodott döntések nélkül akarunk eljárni” – jelentette ki. Úgy látja, a lista 250 jelöltje, valamint a munkájukat segítő külső szakértők közül kiválaszthatók az ország irányítására alkalmas személyek. A közös célok között a jogállamiság helyreállítását, a korrupció visszaszorításáért folytatott küzdelmet, a média felszabadítását és a gazdaság fejlődését sorolta fel.
A 65 esztendős Radomir Saicic Belgrádban született 1961-ben. Doktori fokozatát 1991-ben szerezte a Belgrádi Egyetem Vegyészeti Karán, 2002 óta egyetemi tanár, a SANU-nak pedig 2018 óta rendes tagja. Tudományos tevékenysége mellett több vezetői megbízatást is ellátott az egyetemen. Tavaly júniusban csatlakozott az akadémiai tagok kezdeményezéséhez, amely a demokratikus intézmények és a társadalmi berendezkedés meggyengítése miatt Vucic lemondását követelte.
Az év végi elnökválasztást Aleksandar Vucic szeptember 27-i lemondása teszi szükségessé. A politikus második államfői mandátumának lejárta előtt távozott, arra hivatkozva, hogy egyszerű állampolgárként akar részt venni az október 25-re meghirdetett előrehozott parlamenti választáson. Az államfői teendőket azóta átmenetileg Ana Brnabic, a parlament elnöke végzi. Vucic megbízatása eredetileg 2027 májusáig tartott volna.
A szerb alkotmány öt évben határozza meg a közvetlenül megválasztott köztársasági elnök mandátumát, és egy személy legfeljebb két alkalommal töltheti be a posztot. Vucic 2017-ben majd 2022-ben nyerte el a tisztséget, így harmadszor már nem indulhat érte.
Amennyiben az államfő megbízatása idő előtt véget ér, három hónapon belül választást kell rendezni. A szeptember 27-i távozás nyomán ennek határideje december 27. A voksolást a parlament elnöke köteles kiírni, a szavazást legalább harminc nappal megelőzően.
A köztársasági elnök feladata Szerbia belföldi és külföldi képviselete, a miniszterelnök-jelölt megnevezése a parlament számára, valamint a törvények kihirdetése. Egyben a fegyveres erők főparancsnoka is. A végrehajtó hatalom az alkotmány alapján a kormányt illeti meg. Vucic 2017-ben a kormányfői tisztséget cserélte az államfőire, és az alkotmány rendelkezéseivel ellentétesen végrehajtó hatalmi jogköröket is magához vont.
Az október 25-én rendezett előrehozott parlamenti választáson az Egyetemista Lista 53,01 százalékos eredményt ért el. Az Aleksandar Vucic nevével fémjelzett Egyesült Szerbia listára a szavazatok 38,98 százaléka jutott. A győztes Egyetemista Lista így abszolút többséghez jutott a 250 fős törvényhozásban, írta meg az MTI.
