Újabb európai országokra terjedt át a fiatalok, és a hozzájuk csapódó erőszakos elemek tiltakozása: Németországban, Franciaországban, Portugáliában és másutt is tömegek vonultak utcára a hétvégén, Berlinben pedig már Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök lemondását követelő transzparensek is megjelentek – számolt be az Euronews.
A megmozdulások hátterében - a szervezők szerint - továbbra is az oktatás alulfinanszírozottsága, a drága lakhatás és a tágabb értelemben vett megélhetési válság áll, de a tiltakozások mára több országban általános kormányellenes jelleget öltöttek.
Franciaországban a harmadik egymást követő hétvégén vonultak utcára tömegek. A belügyminisztérium szerint szombaton 291 megmozduláson 320 ezren vettek részt, míg a szervezők félmilliós részvételről beszéltek. A tüntetők az oktatás állapota, az életszínvonal romlása és a rendőri fellépés miatt tiltakoztak, ám ott vannak a soraikban azok is, akik csak a balhé vagy éppen a szajré reményében vesznek részt a demonstrációkon. A hatósági közlések szerint Mindenszentek előestéjén összesen 779 embert vettek őrizetbe.
Németországban ugyanakkor több mint harminc városban tartott akciókat a GenZ regelt! mozgalom, amely a francia mintaadóihoz hasonlóan az oktatás és az egészségügy fejlesztését tűzte a zászlajára, miközben megfizethető életkörülményeket követel, és ellenzi a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. A Tagesschau szerint a szervezők mintegy 120 ezer résztvevőről számoltak be. A rendezvények többsége békés volt, de Frankfurtban éjjel fosztogatások kezdődtek: öt üzletbe törtek be, több mint száz rendőr megsérült, 54 embert pedig őrizetbe vettek. A szervezők elhatárolódtak az erőszaktól.
Portugáliát is elérte a tüntetéshullám: Lisszabonban és Portóban is a lakhatási válság miatt demonstráltak a hétvégén. A rendőrség vasárnap hajnalban felszámolta a tüntetők sátortáborait, és 13 embert őrizetbe vett. A tiltakozók fő problémája, hogy a kormány egyik jogszabálytervezete megkönnyítené a kilakoltatásokat.
Olaszországban már pénteken tízezrek vettek részt a több mint negyven várost érintő általános sztrájkhoz kapcsolódó felvonulásokon. A résztvevők magasabb béreket, jobb közszolgáltatásokat követeltek, és a növekvő katonai kiadásokat bírálták. Rómában és Torinóban a tüntetők a hatóságokkal is összecsaptak.
Svájcban Zürichben és Bázelben égő barikádokkal és rendőri beavatkozással végződtek a szombat esti demonstrációk. Albánia fővárosában, Tiranában az Edi Rama miniszterelnök távozását követelő tüntetők egy része Molotov-koktélokkal támadt a rendőrökre; hat embert letartóztattak. Spanyolországban és Hollandiában a hatóságok elsősorban az interneten szerveződő zavargások megakadályozására készültek. Barcelonában három, Hágában 34 embert vettek őrizetbe, de nagyszabású tűntetések és fosztogatások ezúttal nem történtek.
Londonban sem telt békésen a hétvég, ám ott most kifejezetten a betiltott Palestine Action támogatására rendeztek demonstrációt az Egyesült Államok nagykövetsége előtt. A hatósági jelentések szerint a tüntetés végül 325 embert letartóztásával ért véget.
Bár egyes politikusok orosz és iráni beavatkozást emlegetnek a hetek óta tartó tiltakozások kapcsán, bizonyítékokkal egyikük sem állt elő. Ugyanakkor tény, hogy a különböző országokban zajló akciókat nagyon is valós társadalmi problémák táplálják. Az Eurostat szerint szeptemberben az éves infláció 3,8 százalékos volt az Európai Unióban, az euróövezetben pedig az energiaárak egyetlen év alatt 18,9 százalékkal emelkedtek. Az uniós lakásárak éves szinten 4,7, a bérleti díjak 3 százalékkal nőttek, miközben a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája 15,5 százalékos volt. A 18–24 évesek több mint negyedét fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztődés.
A Z generációt pedig aligha nyugtatja meg az a politikai üzenet, hogy törődjön bele: neki már nem lesz olyan jó dolga, mint a szüleinek vagy a nagyszüleinek volt.
