A résztvevők több mint egyharmada jelezte, hogy nem hajlandó közös képen szerepelni az orosz külügyminiszterrel. Marco Rubio végül úgy döntött, hogy inkább teljesen eltekintenek a hagyományos fotózástól, hogy az ne vonja el a figyelmet a tanácskozásról.
Közös fotó nélkül kezdődött pénteken a G20-országok külügyminisztereinek csúcstalálkozója Atlantában, miután több résztvevő is jelezte, hogy nem kíván Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel együtt fényképezkedni.
Két nyugati tisztviselő a CNN-nek azt mondta, hogy a jelenlévők több mint egyharmada azzal fenyegetőzött, hogy távol marad a közös fotózástól, ha azon Lavrov is szerepel. Az amerikai szervezők még azt is fontolgatták, hogy két képet készítenek: egyet az orosz külügyminiszter részvételével, egy másikat nélküle.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter végül a fotózás teljes elhagyása mellett döntött. Egy amerikai tisztviselő szerint attól tartott, hogy a kép körüli vita diplomáciai látványossággá válik, és eltereli a figyelmet a találkozó érdemi témáiról.
„A fotózást lemondták, miután világossá vált, hogy a delegációk egy része nem hajlandó részt venni egy közös fotón” – mondta egy amerikai tisztviselő.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok inkább lemondott a hagyományos eseményről, hogy a résztvevők a G20 külügyminiszteri találkozójának közös prioritásaira és érdemi megbeszéléseire összpontosíthassanak.
Lavrov szerint a fotó körüli vita mindent elárul
Szergej Lavrov pénteki atlantai sajtótájékoztatóján elutasította a „fotódiplomácia” körüli felhajtást.
„Ha nekik az a legfontosabb, hogy hogyan néznek ki a fotón, és ki áll mellettük, nos, ez mindent elmond” – fogalmazott.
Az orosz külügyminiszter azt is elárulta, hogy röviden találkozott Rubióval a konferencián, és elmondása szerint „meglehetősen jó beszélgetést” folytattak.
A közös fotó elmaradása jól érzékelteti az Egyesült Államok és több európai ország közötti nézetkülönbségeket az Oroszországhoz való viszonyban. A G20-tagállamok között sem mutatkozik egyetértés a legfontosabb geopolitikai kérdésekben.
A találkozó várhatóan nem közös nyilatkozattal, hanem az amerikai elnök nyilatkozatával zárul. A források szerint a szervezők is számolnak azzal, hogy a résztvevők nem tudnak konszenzusra jutni a kulcsfontosságú kérdésekben.
„Háborúk dúlnak, és ezekben a háborúkban részt vevő országok képviselői ülnek az asztal körül, ezért nagyon nehéz közös álláspontot kialakítani” – mondta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter.
Ukrajna és a közel-keleti konfliktus is napirenden van
A tanácskozáson kiemelt figyelmet kapott Oroszország Ukrajna elleni háborúja, valamint az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus. Donald Trump amerikai elnök a keddi félidős választások után utalt arra, hogy Washington ismét katonai fellépéshez folyamodhat. Rubio a találkozó idején szaúdi és török kollégájával is egyeztetett.
Az amerikai külügyminiszter pénteki megnyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy a résztvevők „kritikus pillanatban” találkoznak.
Szerinte a világ egymással összefüggő gazdasági és geopolitikai válságok sorával néz szembe. Ezek között említette az energia- és élelmiszer-ellátás zavarait, a globális ellátási láncok problémáit, a kereskedelmi feszültségeket, valamint a hajózás szabadságát fenyegető veszélyeket.
Rubio arra szólította fel a G20 országait, hogy működjenek együtt a kihívások kezelésében, erősítsék gazdasági ellenálló képességüket, és védjék meg piacaikat.
A nyitóülésen több külügyminiszter is megerősítette Ukrajna támogatását. Ed Miliband brit külügyminiszter az orosz kollégájához intézett felszólalásában egyértelműen Moszkvát nevezte meg a háború agresszoraként.
„Hadd mondjam el ezt közvetlenül az orosz külügyminiszternek: mindannyian tudjuk, ki az agresszor ebben a háborúban” – mondta.
Miliband a Dnyipróban történt, előző napi támadást is felhozta példaként. A brit külügyminisztérium közleménye szerint azt mondta, hogy az orosz dróncsapások 15 ember halálát okozták, és számos más esetben is ártatlan civilek vesztették életüket.
A brit külügyminiszter szerint Oroszország négy és fél évvel korábban indította el Ukrajna teljes körű invázióját, ezért egyértelmű, hogy ki felel a háborúért.
Európa és Washington eltérően közelíti meg Moszkvát
Az európai politikusok és a Trump-adminisztráció között egyre látványosabbak a nézetkülönbségek az Oroszországgal kapcsolatos politikában, különösen a Moszkvának nyújtott gazdasági engedmények ügyében.
A beszámoló szerint Trump az elmúlt hetekben olajmegállapodást kötött Moszkvával, és enyhített bizonyos Oroszországgal szembeni szankciókon, miközben fokozta a nyomást Kijevre, hogy hagyjon fel az orosz olajfinomítók elleni támadásokkal. Egy magas rangú orosz tisztviselő arról is beszélt, hogy tárgyalások folytak az orosz állami vagyonalappal szembeni amerikai szankciók esetleges feloldásáról.
Mindez úgy történik, hogy Oroszország továbbra is halálos támadásokat hajt végre ukrajnai polgári célpontok ellen.
Johann Wadephul német külügyminiszter péntek reggel igyekezett kisebbíteni az Egyesült Államok és Európa közötti különbségeket. Úgy fogalmazott, hogy a két fél „ugyanabból az újságból olvas”, Rubiót pedig „megbízható partnernek” nevezte.
Wadephul szerint mindkét fél egyetért abban, hogy véget kell vetni a háborúnak, és Oroszországnak tárgyalóasztalhoz kell ülnie. Elismerte ugyanakkor, hogy Európában más a hangnem, mivel a földrajzi közelség miatt az ukrajnai háború következményei közvetlenebbül érintik az európai társadalmakat.
A német külügyminiszter üdvözölte az Egyesült Államok kezdeményezéseit, amelyek célja, hogy Ukrajnát és Oroszországot tárgyalásokra bírják.
Egy másik nyugati tisztviselő azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szankciók feloldásához hasonló jelentős engedményeknek általában a szankcionált fél konkrét lépéseire kellene válaszként érkezniük.
„Történt valami? Nem látjuk” – fogalmazott.
