Emmanuel Macron szerint nem normális, hogy Franciaország ennyire felfokozott állapotban legyen hat hónappal az elnökválasztás előtt.
A francia államfő mindezt a diákok több mint egy hónapos megmozdulásából, a megélhetési gondok ürügyén eszkalálódott országos zendülések, fosztogatások és agresszív túlkapások kapcsán fejtette ki hétfőn Marseille-ben, Franciaország második legnépesebb déli metropoliszában tett látogatása során.
A köztársasági elnök a marseille-i városházán tartott beszédet, amelyet az anarchista tüntetők október 17-én vandál módon meggyaláztak és egy időre megszálltak. A Benoît Payan baloldali polgármester kíséretében megtekintett hivatali előcsarnokban a pusztítás nyomai még mindig szembetűnőek. A falra mázolt felforgató „A” betű, a betört ablakok, és a legfelháborítóbb, hogy a rendbontók a nemzeti büszkeség, a francia köztársaság szentségét szimbolizáló Marianne-mellszobrot is megrongálták.
A köztársasági elnök határozottan felszólított mindenkit, hogy az október 17-én tapasztalt anarchia és kaotikus állapotok „többé ne ismétlődjenek meg”. A polgárok tulajdonának és a mindennapok békéjének védelmében az október 31-re tervezett újabb menetek útvonalát a városközpontokon kívülre száműzik, miután az államfő szerint a megmozdulások újfent komoly biztonsági kockázatot jelentenek.
Emmanuel Macron a rombolásért a globális közösségi platformokat is felelőssé tette, amelyek szerinte nyíltan „tönkreteszi a demokráciánkat”.
„Fiatalokat és kevésbé fiatalokat is a bűncselekmények, támadások, fosztogatások helyszíneire tereltek” – mutatott rá az elnök, aki kénytelen volt beismerni, hogy a hatóságok egyáltalán nem voltak felkészülve a történtekre, sem a radikális szélsőbaloldal agresszív mozgósítására, sem az utcai bűnözők gátlástalanságára, ami miatt a rendvédelmi válaszlépések nem bizonyultak kellően arányosnak.
A francia elnök ugyanakkor optimistán hozzátette: „le fog csillapodni a mozgalom, porque válaszolni fogunk a jogos elvárásokra, és mert rendet fogunk tartani”.
Az október 24-i zavargások a vártnál mérsékeltebbek voltak, ám a rendfenntartóknak teljes készültségben kell állniuk a következő, október 31-i tüntetések, valamint a baloldali szakszervezetek által november 5-re meghirdetett országos általános sztrájk miatt.
Macron egyelőre úgy látja, hogy a rendőrségi jogosítványokat kiszélesítő rendkívüli állapot bevezetése jelen helyzetben még nem indokolt.
A politikus elismerte, hogy az oktatási forrásokat követelő középiskolások követeléseire adott kormányzati reakció igencsak megkésett. „De most már előre nézek, haladunk előre.”
A kabinet indítványára szerda délután a Nemzetgyűlésben szavazás nélküli parlamenti vitát rendeznek a diákok helyzetéről.
A kormány számos adminisztratív lépéssel próbálja csillapítani a válságot a Le Parisien információi alapján, amelyet a szakminisztérium az AFP hírügynökségnek is megerősített. A tervek között szerepel a vitatott Parcoursup egyetemi felvételi rendszer átalakítása, 15 ezer új felsőoktatási férőhely biztosítása, a hallgatói juttatások inflációkövető korrekciója, valamint a tanintézmények fejlesztését célzó infrastrukturális alap felállítása.
Emmanuel Macron és kormányzata jogos bírálatok kereszttüzében áll az alig kilenc nappal ezelőtti elhibázott rendvédelmi stratégia miatt. A gyújtogatásokról, a lángoló gépkocsikról, a szétvert középületekről és a gátlástalan fosztogatásokról készült képsorok bejárták a világsajtót, mély megdöbbenést és aggodalmat keltve a jóérzésű európai közvéleményben, számolt be az MTI.
