Ismét feszült napot élt át Franciaország október 24-én, szombaton, amikor országszerte újabb tüntetéseket tartottak a megélhetési költségek emelkedése és a közszolgáltatások helyzete miatt.
A francia hatóságok már napokkal korábban rendkívüli biztonsági intézkedéseket jelentettek be, attól tartva, hogy megismétlődhetnek az előző hétvége súlyos zavargásai. A demonstrációk jelentős része békésen zajlott, Párizsban és több vidéki városban azonban ismét összecsapások történtek a rendőrök és a tiltakozók között.
A francia főváros már a reggeli órákban szokatlan képet mutatott. A világhírű múzeumok közül több zárva maradt, az üzletek tulajdonosai pedig deszkákkal és védőelemekkel erősítették meg kirakataikat. A Champs-Élysées környékén, valamint a korábbi zavargások egyik központjának számító Place de la République közelében számos üzlet készült fel az esetleges rongálásokra és fosztogatásokra. A biztonsági intézkedések nemcsak a helyiek mindennapjait befolyásolták, hanem a turisták programjait is jelentősen megzavarták.
A Louvre, az Orsay Múzeum, a Picasso Múzeum és a Grand Palais sem fogadott látogatókat szombaton. A rangos Art Basel művészeti vásár szervezői szintén úgy döntöttek, hogy a zavargások veszélye miatt lemondják a hétvégi programokat. A rendezvény pénteken még megnyitotta kapuit, de a következő két nap eseményeit már nem tartották meg.
Laurent Nuñez francia belügyminiszter korábban bejelentette, hogy országszerte akár 70 ezer rendőrt és csendőrt is mozgósítanak. A rendfenntartók munkáját helikopterek, páncélozott járművek és vízágyúk is segítették. A kormány célja az volt, hogy megakadályozza a korábbi erőszakos események megismétlődését, amikor több mint félmillió ember vonult utcára, és a zavargások során mintegy háromezer üzletet rongáltak meg vagy fosztottak ki.
A mostani tiltakozáshullám szeptemberben kezdődött, amikor Párizs délkeleti térségének középiskolás diákjai jobb oktatási feltételeket követeltek. A kezdetben helyi megmozdulások azonban gyorsan országos elégedetlenségi hullámmá alakultak. A diákokhoz szakszervezetek, munkavállalók és más társadalmi csoportok csatlakoztak, akik elsősorban a magas megélhetési költségek enyhítését és a közszolgáltatások javítását követelik.
A múlt hétvégi események különösen súlyos nyomot hagytak Franciaországban. Limoges városában egy feltételezett gyújtogatás következtében szinte teljesen megsemmisült a 19. századi városháza. Más településeken üzleteket fosztottak ki, autókat gyújtottak fel, és középületek is megrongálódtak. A történtek után a hatóságok attól tartottak, hogy a szombati tüntetések ismét hasonló erőszakba torkollhatnak.
Párizsban a tüntetők felvonulását követően végül összecsapások alakultak ki. A rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be, amikor egyes demonstrálók megpróbálták áttörni a rendőrségi lezárásokat. A CBS News által ismertetett beszámoló szerint az összetűzések mintegy két órán át tartottak, bár a hatóságok a nap nagy részében nyugodtnak értékelték a fővárosi helyzetet.
A párizsi ügyészség tájékoztatása szerint a fővárosban 64 embert állítottak elő, köztük hat fiatalkorút, és 40 személyt helyeztek rendőrségi őrizetbe. Az intézkedések jelentős része feltételezett fegyverrel kapcsolatos bűncselekményekhez, illetve erőszakos cselekmények vagy rongálások előkészítésének gyanújához kapcsolódott. A rendőrség több mint háromezer embert ellenőrzött a demonstráció idején.
Az esti összesítések alapján országosan már közel ezer előállításról számoltak be a hatóságok, és Laurent Nuñez belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy ez a szám tovább emelkedhet. A tárcavezető szerint a felvonulások alapvetően rendben zajlottak, később azonban egyes csoportok rendkívül erőszakosan léptek fel. A rendőrség állítása szerint több üzletet is kifosztottak, de a károk mértéke lényegesen kisebb volt, mint az előző hétvégén.
A francia belügyminisztérium összesítése szerint szombaton mintegy 410 ezren vettek részt az ország 298 demonstrációján. A CGT szakszervezeti szövetség ugyanakkor ennél jóval magasabb, körülbelül 800 ezres részvételről számolt be. Párizsban a rendőrség 110 ezer, a szervezők pedig 250 ezer tüntetőt említettek.
A fővároson kívül is több helyen komoly feszültség alakult ki. Lyonban a tiltás ellenére kisebb csoportok próbáltak demonstrálni, a rendőrök pedig könnygázzal oszlatták fel őket. Nantes-ban több ezer tüntető áttörte a rendőrségi vonalakat, és bejutott a városközpontba. A rendfenntartók könnygázt és vízágyút vetettek be, miközben a demonstrálók egy része különböző tárgyakat és tűzijátékokat dobált feléjük.
Marseille-ben a rendőrség mintegy 17 ezer résztvevőről számolt be. A felvonulás végén több tucat ember került összetűzésbe a hatóságokkal, és utcai tüzek is keletkeztek. Clermont-Ferrand-ban, Bordeaux-ban és Strasbourgban szintén könnygázt alkalmaztak. Clermont-Ferrand-ban egy ember súlyosan megsérült, Toulouse-ban pedig a belügyminiszter tájékoztatása szerint egy húszéves férfi elveszítette több ujját. A sérülések pontos körülményeiről egyelőre nem közöltek részleteket.
Nizzában különösen szokatlan helyzet alakult ki, amikor szélsőjobboldali aktivisták és demonstrálók csaptak össze a belvárosban. A hatóságok 11 embert vettek őrizetbe, és vízágyúkat is bevetettek. A belügyminiszter szerint Cannes-ban és Montpellier-ben is megjelentek olyan szélsőjobboldali csoportok, amelyek saját állításuk szerint az üzleteket akarták megvédeni, vagy szélsőbaloldali aktivistákkal keresték a konfliktust.
A társadalmi tiltakozások mellett politikai demonstrációt is tartottak Orléans-ban, ahol Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés nevű pártja kétnapos kongresszust rendezett. A rendezvény ellen mintegy ötven szervezet, köztük szakszervezetek, baloldali pártok és diákszervezetek hirdettek tiltakozást. A rendőrség 11 ezer, a szervezők 26 ezer résztvevőről számoltak be. A demonstráció a beszámolók szerint békésen ért véget.
A franciaországi események ráadásul egy szélesebb európai tiltakozáshullám idején zajlanak. Olaszországban Milánó utcáin katonákat vezényeltek ki a várható demonstrációk miatt, Rómában pedig megerősítették a rendőri jelenlétet. Albánia fővárosában, Tiranában vízágyúkkal oszlatták a tiltakozókat, miközben Madridban a nyugdíjrendszer védelmében, Lisszabonban pedig a megfizethető lakhatásért szerveztek megmozdulásokat. Ezeknek a demonstrációknak azonban országonként eltérő okai és követelései vannak.
Franciaországban a tiltakozások folytatódására lehet számítani. A sárgamellényes mozgalom szervezői már október 31-re újabb országos demonstrációkat hirdettek, amelyek során a parlament és a városházák előtt is megmozdulásokat terveznek. A szervezők a megélhetési problémák mellett a gyülekezési szabadság védelmét is követelik, és azzal vádolják Emmanuel Macron kormányát, hogy egyre szigorúbb rendészeti intézkedésekkel próbálja korlátozni a tiltakozásokat.
A szombati események alapján a francia hatóságoknak sikerült elkerülniük az előző hétvégihez hasonló mértékű pusztítást, de az országos elégedetlenség továbbra sem csillapodott. A több százezres részvétel és az újabb összecsapások azt jelzik, hogy az oktatás, a megélhetési költségek és a közbiztonság kérdése a következő hetekben is meghatározó szerepet játszhat a francia belpolitikában - írja a CBS News.
