Több mint három évnyi háború után a harcok részleges szüneteltetése némi reményt keltett arra, hogy a jó termés enyhítheti a szudáni éhínséget. Ehelyett azonban az El Niño éghajlati jelenség pusztító aszályt hozott magával, ami egyes területeken az 1984-es – egy korábbi tragikus etiópiai és szudáni éhínség évéhez köthető – szint alá csökkentette a csapadékmennyiséget.
Országszerte a gazdák, akik a 2023-ban kitört polgárháború óta folyamatosan küzdenek a termés betakarításával, most egy újabb ellenséggel néznek szembe, amely ismét éhínségbe taszíthatja a lakosságot: a szélsőséges időjárással.
Az El Niño, az Afrika bizonyos részeit általában áradásokkal fenyegető éghajlati minta ezúttal rendkívül magas hőmérsékletet és aszályt hozott Szudánra, ahol a több mint három éve tartó konfliktus miatt már így is éhínséggócok alakultak ki, főként az ostromlott területeken.
Az ENSZ tisztviselői, a segélyszakértők, valamint a sajtó által megkérdezett több mint két tucat gazdálkodó szerint a száraz időjárás súlyosan károsítja a termést és az állatállományt a déli régióban, ahol a csapadékra utalt mezőgazdaság termeli meg Szudán élelmiszerének jelentős részét. Egy helyi nagygazdálkodó arra számít, hogy a termés idén a tavalyinak csupán a negyede lesz.
„Szudán számos konfliktus sújtotta területén egyre nagyobb az éhínség kockázata, az El Niño okozta aszály hatása pedig tovább súlyosbítja a már amúgy is katasztrofális körülményeket” – írta az ENSZ által támogatott globális éhínségfigyelő szervezet, az IPC egy októberi figyelmeztetésében.
Az Egyesült Államok Földtani Intézetének (USGS) adatai szerint a júliustól szeptemberig tartó, a csapadékos évszak csúcsát jelentő időszakban több mint három évtizede nem látott csapadékhiány sújtotta az országot. A nyugati Észak-Darfúr államban 1984 óta nem esett ilyen kevés eső – pont abban az évben, amikor pusztító éhínség tombolt Szudánban és Etiópiában. A középső régióban található Észak-Kordofán államban 1990 óta, míg a délkeleti Gedaref államban 1991 óta nem mértek ilyen alacsony csapadékmennyiséget.
Júniusban az IPC globális élelmezésbiztonsági szervezet közölte, hogy Szudánban 5,1 millió embert fenyeget súlyos éhezés. A szervezet jelenleg is frissíti ezeket az adatokat. A novemberi és decemberi betakarítás megkezdésével eredetileg a számok csökkenését várták, amit a harcok egyes területeken tapasztalható szünetelése is elősegíthetett volna. Az El Niño okozta aszály azonban várhatóan drasztikusan ront a helyzeten.
Az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) előrejelzése szerint 2026 végére további 350 ezer ember fog súlyos éhezéssel küzdeni, ami 2027 augusztusára 1,2 millióra emelkedhet – nyilatkozta Samuel Clendon, a WFP szudáni programjának vezetője a sajtónak októberben, hivatkozva a donorokkal megosztott, de a széles nyilvánosság elé nem tárt adatokra. A WFP szerint a legsúlyosabban érintett területek Darfúr és Kordofán régiói.
„A szarvasmarha sovány lett”
Észak-Kordofán államban Mariam Omar a betakarításra váró, a száraz, homokos talajban összefonnyadt növények közül húzgálja ki a gyomokat.
„Szörnyű ez az év” – panaszolta a nő az Um Ruwaba városa közelében fekvő kisbirtokán.
Mohamed Abdelrahman, egy körülbelül 420 hektáros földbirtokos az Um Ruwaba térségben arról számolt be, hogy sok, a háború miatt elűzött gazda tér vissza most az aszály sújtotta földekre. Abdelrahman, aki egyben szezámmag-kereskedő is, és finanszírozást nyújt a kisgazdáknak, úgy becsüli, hogy a terület mintegy negyven százalékán semmilyen termés nem lesz.
Észak-Kordofán fővárosának, El Obeidnek az állatpiacán a tehenek bordái élesen rajzolódnak ki a poros bőrük alatt.
„Általában ilyenkor a szarvasmarhák kövérek, és mindenki profitál az eladásukból. De most, az őszi takarmányhiány miatt az állatok teljesen lesoványodtak” – mondta Sirajaldeen Abdellateef kereskedő, miközben számolta a szudáni fontokat, amelyek rohamtempóban veszítettek értékükből, felpörgetve az inflációt és további nehézségeket okozva a lakosságnak.
A WFP eddig arra összpontosított, hogy élelmiszert juttasson el az ötmillió leginkább rászoruló emberhez, de jelezték, hogy nem tudnak mindenkihez eljutni. Akiket mégis elérnek, azoknál is csökkenteniük kellett a fejadagokat, hogy be tudják osztani a szűkös erőforrásokat.
Október 17-én a WFP 276 millió dollárral rendelkezett a szudáni műveletének finanszírozására, ami kevesebb mint a fele a tavalyi költségvetésnek. A szervezet állítása szerint további 134 millió dollárra lenne szükség az aszály okozta éhínség leküzdéséhez.
A segélyek és a termésmennyiség egyidejű csökkenése együttesen egy katasztrófa receptje – nyilatkozta Carl Skau, a WFP megbízott ügyvezető igazgatója Kairóban, miután egy darfúri útja során saját szemével látta a szárazság pusztító hatásait.
„Már nem csak a golyókról szól”
Skau szerint Tawilában, egy hatalmas darfúri táborban, ahol körülbelül 700 ezer, a háború miatt lakóhelyét elhagyni kényszerült ember él, a fejadagokat a felére csökkentették, miközben a segélyszervezetek munkatársai szerint szeptember eleje és október közepe között további kilencezer ember érkezett a területre.
Suad Ahmed tanárnő, akit elmondása szerint a háború alatt többször is kitelepítettek az otthonából, Tawilába érkezett élelmet keresni, miután elhagyta faluját az Észak-Darfúr állam fővárosától, el-Fashirtól keletre eső vidéken.
„Ahogy idefelé jöttem az úton, sokan mondták: »Ha találtok ott ételt és italt, kérlek, szóljatok nekünk«” – mesélte a nő.
Adam Rojal, a szudáni belső menekültek és menekülttáborok általános koordinációjáért felelős nem kormányzati csoport szóvivője szerint már az éhség, és nem csupán a háború űzi el az embereket az otthonaikból.
Gedaref állam kulcsfontosságú szerepet játszott Szudán élelmiszer-ellátásában a háború alatt, mivel ez a térség sokáig elkerülte a harcokat. Az aszályt azonban nem sikerült megúsznia.
„Még ha esik is az eső, a tavalyi termésnek csak a huszonöt százalékát tudom majd betakarítani” – mondta Emad Kabsoor, aki több nagygazdaságot is üzemeltet mintegy 14 700 hektáron, hozzátéve, hogy a perzselő hőség a földeket is kiégeti. „Még soha nem volt ilyen szezonunk.”
A meteorológiai adatok szerint Gedarefben az október 20-i történelmi átlaghoz képest 7–9 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet.
Szudán kormánya eközben igyekezett bagatellizálni az élelmiszer-ellátást fenyegető veszélyt. Esmat Qureshi szudáni mezőgazdasági miniszter egy október 8-i kartúmi sajtótájékoztatón azt állította, hogy az idei termés ugyan alacsonyabb lesz, de „nem jelentősen kevesebb, mint a tavalyi”.
„Nem tudjuk, hogyan fog véget érni”
Amikor az RSF (Gyorstámogató Erők) humanitárius segélyszervezetének vezetőjét, Abdelrahman Ismailt a szárazságról kérdezték, azt nyilatkozta:
„Erőfeszítéseket tettünk a koordináció és a mielőbbi reagálás ösztönzése érdekében, és úgy gondoljuk, hogy többet is tehetünk, ha biztosítjuk a szükséges erőforrásokat és kapacitást.”
A humanitárius ügynökségek többször is azzal vádolták a kormánycsapatokat és a velük szemben álló Gyorstámogató Erőket, hogy a konfliktus során blokkolják vagy akadályozzák a segélynyújtást – ezt a vádat mindkét fél tagadja.
Az IPC 2024-ben és 2025-ben is éhínséggócokat hirdetett Szudánban, többek között el-Fashirban, ahol a kormányerők és szövetségeseik, valamint akár negyedmillió civil lakos másfél évig szenvedett az RSF ostromától, mielőtt a város elesett.
Az aszály miatt kevés enyhülés vár a nemzetre, amelynek történelmét amúgy is humanitárius válságok sorozata sújtja, beleértve az 1984-es éhínséget, amely több százezer ember halálát okozta a régióban.
„A helyzet ma a legtöbb tekintetben sokkal, de sokkal rosszabb a fegyveres konfliktus miatt” – mondta Alex De Waal éhínségszakértő, hozzátéve, hogy míg az 1980-as években a világ mozgósította a segélyforrásokat, mára a nemzetközi segélyköltségvetéseket drasztikusan megnyirbálták.
Az 1984-es aszály idején a termés tönkrement, az állatállomány elpusztult, és az emberek kénytelenek voltak elvándorolni – emlékezett vissza Sirajaldin al-Tahir, egy Um Ruwaba-i gazdálkodó.
„De Isten akkor megszánt minket, és az amerikai kormány segélyt küldött, amit szétosztottak a falunkban” – mesélte. „Idén, 2026-ban viszont egyelőre nem tudjuk, hogyan fog végződni ez az egész” – írja a Reuters.
