Az Európa déli csücskén fekvő Gela városába begördülő traktorok szicíliai zászlót lobogtatnak, amelyet Medúza, három meghajlított láb és búzakalász díszít, emlékeztetve a sziget római kori kenyértartó szerepére. A gazdák azonban most nem termést szállítanak: tiltakoznak.
Miközben az üzemanyagárak meredek szárnyalása Európa-szerte megterheli a háztartások és a vállalkozások költségvetését, a megélhetési költségek emelkedése súlyos nyugtalanságot szít, és új lendületet ad a szélsőjobboldali pártoknak a jövő évi választások előtt olyan országokban, mint Franciaország vagy Olaszország.
Az egykor marginálisnak tartott alakulatok már jelentős teret hódítottak: a vidéki Franciaország autósaitól kezdve Németország egykori kommunista keleti részén élő fiatal férfiakig a szavazók tömegesen keresnek alternatívákat. Az amerikai-iráni háború, amely februárban kirobbant és jelentősen megemelte az energiaárakat, tovább nehezítette a kihívást azon kormányok számára, amelyek már amúgy is küzdenek az infláció megfékezésével, a növekedés támogatásával és a kiadások visszafogásával.
Zavargások és erőszak az utcákon
Az elégedetlenség hamar kiáradt az utcákra. Franciaországban a Párizs északi külvárosaiban a leromlott állapotú iskolai létesítmények miatt kirobbant tüntetések az ország évtizedek óta legsúlyosabb zavargásai közé torkolltak: üzleteket fosztottak ki, épületeket gyújtottak fel, Limoges-ban pedig felgyújtottak egy 19. századi városházát.
„Miért vagyok itt? Nos, egészen egyszerűen fogalmazva, a jelenlegi megélhetési költségeket igazán rémisztőnek találom” – mondta Quentin Leviloux, egy 21 éves nantes-i tüntető. „Gondoljunk csak azokra az emberekre, akik alig keresnek minimálbért, ha megnézzük az élelmiszer, az üzemanyag és minden más költségeit. Ijesztő, hogy mennyire hihetetlenül drágák lettek a dolgok.”
Az Európai Bizottság becslése szerint az iráni konfliktus nagyjából 100 milliárd euróba (112 milliárd dollárba) került Európának a kereskedelmi és energiapiacok zavarai miatt. A benzinárak mintegy 140%-kal, a dízelárak pedig megduplázódtak.
Emmanuel Macron francia elnök egy hétvégi beszédében elismerte a megélhetési és üzemanyagárak emelkedése miatt felháborodott tüntetők „jogos követeléseit”, miközben elítélte az erőszakért és a fosztogatásért felelősöket. „Soha nem szabad összekevernünk őket azokkal, akik romboltak, rongáltak és fosztogattak” – jelentette ki az államfő.
Tüntetéshullám söpör végig a kontinensen
A feszültség más államokban is tetőfokára hágott. A gazdag észak-olaszországi Milánóban a rendőrség vasárnap összecsapott a tüntetőkkel, akik köveket dobáltak és üzleteket fosztottak ki a rossz közszolgáltatások és az emelkedő megélhetési költségek miatt tartott demonstráción.
Szicília déli partján, Gelában a gazdák szerint az üzemanyagköltségek miatt a gépek üzemeltetése megfizethetetlenül drága. „Mi műveljük a földet, mi takarítjuk be az adósságokat” – állt az egyik transzparensen.
„Teljesen leállt a helyzet” – mondta Arcangelo Gambino, Caltanissetta tartomány gazdálkodói képviselője. „Az (üzemanyag)költség több mint kétszeresére nőtt.” A kamionosok, gazdák és acélipari munkások által emelt útzárak megnehezítették a közlekedést Dél-Olaszország egyes részein, ami hozzájárult a helyi üzemanyaghiányhoz és a szupermarketek ellátásával kapcsolatos aggodalmakhoz.
Tízezrek vonultak szombaton Lisszabonban is az alacsony bérek, a lakhatási költségek és az emelkedő megélhetési árak miatt, fokozva a nyomást Portugália jobbközép kormányára. Spanyolországban egy 87 éves nő kilakoltatása országszerte tüntetéseket váltott ki a lakáshiány és az emelkedő bérleti díjak miatt, ami hozzájárult egy előrehozott választás kiírásához a következő hónapban. Belgiumban szintén felvonulásokat tartottak, míg Albániában a kormányzati korrupció, a munkahelyek hiánya és az alacsony oktatási színvonal váltott ki nagyszabású megmozdulásokat.
A tiltakozások a szélesebb körű gazdasági aggodalmakat tükrözik, amelyek egyre inkább alakítják a kontinens politikai jövőjét. A szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali politikusok egyaránt azzal érvelnek, hogy az Oroszországgal való energiakapcsolatok helyreállítása segítene csökkenteni az árakat, ezzel nyíltan megkérdőjelezve az Ukrajna támogatásával kapcsolatos európai konszenzust – írta meg a Reuters.
