Franciaország vasárnap a közelmúlt egyik legsúlyosabb zavargáshulláma után ébredt, miután a megélhetési költségek emelkedése és a közszolgáltatások romló állapota miatt tartott országos tüntetések több városban erőszakba torkolltak.
A szombati demonstrációkon több mint félmillió ember vett részt, a tiltakozások során azonban összecsapások törtek ki a rendőrök és a tüntetők között. Egy demonstráló életét vesztette, több mint 500 rendőr megsérült, a hatóságok pedig országszerte csaknem 1800 embert vettek őrizetbe. Párizsban rekordnak számító 855 letartóztatást hajtottak végre.
A tiltakozások kezdetben nagyrészt békésen zajlottak, ám egyes csoportok középületeket támadtak meg, üzleteket fosztottak ki, rendőrségi járműveket rongáltak meg, és összecsaptak a rendfenntartókkal. Limoges városában felgyújtották a városházát, amelynek 143 éves épületében súlyos károk keletkeztek. Marseille-ben feketébe öltözött tüntetők hatoltak be a városházára, és graffitikkel rongálták meg az épületet, Lyonban pedig felgyújtották a város turisztikai irodáját. Bordeaux-ban szintén jelentős pusztítás történt: a helyi polgármester szerint akár száz üzletet is kifoszthattak. Párizs utcáin betört kirakatok, kiégett kerékpárok és falfirkák emlékeztettek az erőszakos eseményekre.
Emmanuel Macron francia elnök elítélte az erőszakot, és kijelentette, hogy felelősségre vonják azokat, akik középületeket és üzleteket rongáltak meg, illetve fosztogattak. Sébastien Lecornu miniszterelnök szintén hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja magát megfélemlíteni. A zavargásokért a szélsőbaloldali csoportokat és a bűnözőket tette felelőssé, miközben Franciaországban jövőre elnökválasztást tartanak. Roland Lescure gazdasági miniszter pénzügyi támogatást ígért azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a demonstrációk során károkat szenvedtek. Marseille polgármestere rendkívüli segélyt jelentett be az érintett üzletek számára.
A tiltakozási hullám szeptemberben kezdődött Párizs alacsonyabb jövedelmű északi külvárosainak középiskoláiban. A diákok a tanárhiány, az elhanyagolt iskolai körülmények és az oktatás romló helyzete miatt vonultak utcára. A megmozdulások idővel szélesebb társadalmi mozgalommá alakultak, amelynek középpontjába a növekvő megélhetési költségek, a társadalmi egyenlőtlenségek és az állami kiadások csökkentése elleni tiltakozás került. A demonstrálók között diákok, tanárok, munkavállalók, szakszervezeti tagok és nyugdíjasok is megjelentek.
A mostani események komoly politikai nyomást helyeznek Macronra és kormányára, amelynek a gazdasági nehézségek és a társadalmi elégedetlenség mellett az államadósság csökkentésével is meg kell küzdenie. A francia kormány intézkedései egyelőre nem oszlatták el a gazdaság jövőjével kapcsolatos aggodalmakat. A hatóságok vasárnap megkezdték a megrongált utcák és épületek helyreállítását, miközben a zavargások következményei továbbra is érezhetők az ország számos városában - írja a Reuters.
