Sébastien Lecornu francia miniszterelnök hétfőn válságkabinet-ülést tart, hogy értékelje az országszerte elkövetett erőszakos cselekmények és fosztogatások hétvégéjét, amelyek a modern francia történelem legrosszabb közrendzavarai közé tartoznak.
Laurent Nuñez belügyminiszter megpróbálta benyújtani lemondását – jelentette be hétfő reggel az Élysée-palota, azonban ehelyett Macron arra kérte, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni Franciaország utcáit, és hogyan lehetne bíróság elé állítani a hétvégi erőszakos cselekmények elkövetőit.
Több mint félmillió, főként békés tüntető tüntetett szombaton az emelkedő megélhetési költségek és a tisztességes közszolgáltatásokhoz, köztük a jó állami oktatáshoz való hozzáférés csökkenése ellen. A tüntetések azonban eldurvultak, miután fekete ruhás, maszkos aktivisták és vandálok jelentek meg.
Becslések szerint 1500 üzletet rongáltak meg. A rohamrendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be a tömeg ellen. Több helyen gumibotokkal ütötték az embereket. A francia belügyminisztérium közlése szerint szombaton mintegy 1000 rendőr sérült meg, közülük heten súlyosan.
Nuñez belügyminisztert politikai ellenfelei, néhány szakszervezet és a közösségi média fórumain is azzal vádolták, hogy nem volt felkészülve és nem volt kellőképpen felügyelve a szombati több, tervezett tüntetésre.
Yaël Braun-Pivet, a francia parlament alsóházának elnöke azt mondta, vizsgálatot akar indítani az eset pontos kiderítésére.
„Sötét a fény városában” – Párizs beceneve – ezt a graffitit olvastam vörös festékkel egy falra kenve egy romos üzletsor mellett vasárnap este a francia fővárosban.
Franciaországban pletykák keringtek arról, hogy Emmanuel Macron elnök ideiglenes kijárási tilalmat vezethet be az ország egyes részein, vagy akár szükségállapotot is elrendelhet.
Végül vasárnap egy televíziós beszédben szólította fel a nemzetet a nemzeti egységre, és próbálta biztosítani a francia közvéleményt arról, hogy az erőszak elkövetőit megbüntetik.
Macron beszédét a francia média hevesen bírálta a konkrétumok hiánya miatt. Hogyan fogják most felelősségre vonni a vandálokat és a lázadókat? Hogyan lehetne jobban megvédeni Franciaország városait – különösen mióta néhány hét múlva újabb tömegtüntetéseket jelentettek be? Pontosan hogyan fogják kártalanítani a tönkrement vállalkozásokat? Mikor alakul ki párbeszéd a diákok és a tanárok testületeivel az oktatás témájában?
Vasárnap a CGT szakszervezet főtitkára, Sophie Binet azzal vádolta Macront, hogy nem foglalkozik a diákok aggodalmaival, a megélhetési költségek válságával vagy a franciaországi közszolgáltatások romló minőségével.
Az elnök nyilvánvalóan átadta a stafétabotot Lecornu miniszterelnöknek. Macront Franciaországban széles körben egy béna elnöknek tartják.
Heves küzdelem folyik utódjáért, a szavazásra hat hónap múlva kerül sor. A bevándorlásellenes nacionalista jobboldal (Marine Le Pen) és az antikapitalista baloldal (Jean-Luc Mélenchon) elnökjelöltje is verseng azért, hogy címlapokra kerüljön. Ez fokozza a jelenlegi feszültségeket Franciaországban – a politikában és az utcákon egyaránt. A parlament itt megbénult, mélyen megosztott három egymással versengő politikai blokk között.
Aztán ott vannak Franciaország pénzügyi gondjai is. A befektetők erősen támaszkodnak erre az országra, hogy kordában tartsa az egyre növekvő államadósságát. A francia kormány azonban attól tart, hogy ha csökkenti a közszolgáltatásokat vagy a jóléti ellátásokat, akkor még több dühös ember fog utcára vonulni.
Mi most, mi lesz a következő lépés, összetört az országunk? Ezeket a kérdéseket manapság gyakran hallani.
Macron és miniszterelnöke a szombati erőszakos káoszért a radikális szélsőbaloldali csoportokat és bűnözőket okolta; Jean-Luc Mélenchon, a szélsőbaloldal vezetője a kormány „alkalmatlanságát” emelte ki, míg Marine Le Pen a nacionalista jobboldalról egy videót tett közzé, amelyben a francia zászló előtt ülve elnöki stílusú beszédet mondott, amelyben a „tehetetlen, kimerült és irányvesztett” makronista kormányzatot hibáztatta.
A francia hatóságok a következő két hétben egy kis fellélegezésre számítanak. A diákok hétfőn kezdik a félévi szünetet.
November 5-én azonban a szakszervezetek széles skálája, valamint Franciaország szétszórt „sárga mellényes” (gilets jaune) mozgalma, amely 2018-ban – Macron első elnöki ciklusa alatt – több mint egy éven át tüntetéseket szervezett, hatalmas tiltakozásokat jelentett be.
Franciaország lélegzet-visszafojtva várja, tájékoztat a BBC.
