A mai napig tisztázatlanok és ellentmondásosak a 28 éves tudós, Darja Sipilova halálának körülményei, aki idén október 2-án hunyt el az irkutszki Pestis Elleni Kutatóintézetben.
Meg nem erősített jelentések szerint a kutató állítólag elejtett egy kémcsövet, amelyben a halálos Yersinia pestis baktérium – a pestist okozó kórokozó – volt. Egy másik verzió szerint tüdőpestist kapott egy mongóliai útja során – írja a news.de.
Az orosz hatóságok mindkét állítást elutasítják. Hivatalosan Sipilova halálát „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásnak” minősítik. Moszkva kifejezetten tagadja, hogy pestist kapott volna. Ez a magyarázat azonban éles ellentétben áll a halála után azonnal bevezetett drasztikus intézkedésekkel.
Robert Redfield, a CDC korábbi igazgatója súlyos vádakat fogalmazott meg Vlagyimir Putyin ellen. Úgy véli, hogy a titokzatos „orosz pestis” egy az orosz biofegyverprogramra mutat rá.
„Ez arra enged következtetni, hogy a valódi oknak köze lehet a biofegyverprogramjukhoz. És ez nem olyasmi, amiről a nyilvánosság tudomást akar" – mondta Redfield a Daily Starnak.
A CDC volt igazgatója alapvetően kételkedik az eset hivatalos orosz beszámolójában. „Meglehetősen biztos vagyok benne, hogy az orosz hatóságok tudják, miben halt meg a fiatal nő” – tette hozzá Redfield. Jelenleg azonban nincs igazolt bizonyíték mesterségesen létrehozott kórokozóra vagy aktív fegyverekkel kapcsolatos kutatásra.
Redfield gyanúját az irkutszki aránytalanul szigorú ellenintézkedésekre alapozza. Körülbelül 200 kontaktot helyeztek szigorú karanténba, és öt kórházat zártak be. Egy gyakori pestisfertőzés esetében ez túlzás, érvel a korábbi CDC-igazgató. „Ez a kórokozó nagyon nehezen terjed emberről emberre” – hangsúlyozta Redfield. Ráadásul a vadpestis könnyen kezelhető antibiotikumokkal. Az orvos szerint az oroszokról szóló beszámolók „elképesztőek”.
Ezen ellentmondásokból Redfield egy nyugtalanító hipotézist vezet le: a szélsőséges biztonsági protokollok a kórokozó antibiotikum-rezisztens vagy genetikailag módosított törzsére utalhatnak. Párhuzamot vont egy szovjet lépfene-incidenssel az 1970-es években, amelyet akkoriban eltitkoltak a nyilvánosság elől.
Oroszország hallgatása már régóta nemzetközi láncreakciókat indított el. Kínában a közösségi médiában terjedtek a pletykák a betegség lehetséges terjedéséről és a koronavírus-járvány mintájára bevezetett kijárási tilalom veszélyéről. Az FTV műsorszolgáltató beszámolója szerint a lakosok ezt követően rizst, cukrot, tojást, konzerveket és más alapvető élelmiszereket halmoztak fel. A helyzet Madagaszkáron is romlott: ott négy pestisfertőzést erősítettek meg, és további öt gyanús esetet regisztráltak. Körülbelül 200 kontakt személy kapott óvintézkedésként gyógyszert. A szibériai incidenssel való közvetlen összefüggést még nem sikerült megállapítani. Dél-Korea is reagált, és szigorúbb egészségügyi ellenőrzéseket vezetett be az Oroszországból érkező utazók számára. A régióban egyre fokozódik az idegesség – amit az orosz hatóságok átláthatóságának hiánya is táplál.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) saját vizsgálatot indított a szibériai incidenssel kapcsolatban. Bár jelenleg nincs bizonyíték a folyamatos vírusátvitelre, a laboratóriumi körülmények között történő fertőzés lehetősége nem zárható ki – közölte a WHO. Devi Sridhar, az Edinburgh-i Egyetem közegészségügyi professzora élesen nyilatkozott. A vizsgálati eredményekhez való hozzáférés megtagadása veszélyezteti a globális egészségbiztonságot. Átláthatóság nélkül a veszélyes kórokozók kitörése során bármilyen tudományos előrelépés végső soron „egy lépés előre, két lépés hátra” – figyelmeztetett Sridhar.
