Az amerikai hadsereg újabb csapásmérő terveket dolgozott ki, amelyek magukban foglalják az úgynevezett „minden bomba anyjának” nevezett fegyverek bevetését az iráni energetikai infrastruktúra és a nukleáris létesítmények ellen. A műveleteket abban az esetben hajtanák végre, ha Donald Trump elnök parancsot ad a harci cselekmények folytatására – akár a félidős választások előtt, akár azokat követően – számolt be több, az ügyet közelről ismerő amerikai tisztségviselő.
Az Irán ellen vívott konfliktusban az Egyesült Államok hadseregének legnagyobb nem nukleáris bombájának számító GBU-43/B Massive Ordnance Air Blast Bomb (MOAB) első alkalommal történő bevetése érdemi eszkalációt jelentene. Mindezt úgy, hogy szakmai körökben komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, mennyire lenne ez a fegyver hatékony Trump kimondott stratégiai céljainak elérésében vagy a háborús egyensúly felborításában – tájékoztattak a katonai tervezési megbeszéléseket ismerő források.
Trumpra jelentős politikai nyomás nehezedik, hogy vessen véget a rendkívül népszerűtlen háborúnak, miközben a republikánusok a közelgő félidős választásokon a választói elégedetlenség hatásaira készülnek. Ezzel párhuzván kevés jel mutat arra, hogy a két fél közel állna a tárgyalásos rendezéshez a több mint fél éve tartó amerikai bombázások után.
Miközben a Pentagon folyamatosan opciókat biztosít az elnök számára a kiemelt iráni célpontok elleni csapásokra, egyes tisztségviselők magánbeszélgetések során megkérdőjelezik, hogy a Fehér Ház rendelkezik-e olyan átfogó stratégiával, amely e tervekre építve valóban képes lezárni a háborút – amire kizárólag az elnöknek van joga és hatalma.
Trump és tanácsadói hónapok óta mérlegelik azokat a lehetőségeket, amelyek a háború „végleges” befejezését jelenthetnék – legalábbis a politikai üzenetek szintjén –, tisztában lévőként azzal, hogy a katonai jelenlét mennyire népszerűtlenné vált az amerikai társadalomban.
Míg egyes kormányzati tisztségviselők korábban lényegében megnyertnek minősítették a háborút, Trump az utóbbi időben lényegesen visszafogottabban nyilatkozott: nem hirdetett győzelmet, hanem kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak még mindig vannak befejezetlen ügyei a térségben. A színfalak mögött az elnök kétségeit fejezte ki azokkal a külső szövetségeseivel szemben is, akik az amerikai csapatok azonnali hazahívására biztatták, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés a vereség látszatát keltené.
Az elmúlt hetekben a Fehér Ház tanácsadói több egyeztetést is tartottak az iráni stratégia áttekintésére. Jóllehet Trump nyilvánosan bejelentette, hogy a félidős választások előtt nem tesz újabb lépéseket, több tanácsadó magánbeszélgetésekben jelezte: nem tudják, hogy ez a kijelentése véglegesnek tekinthető-e, vagy módosulhat a választás napjáig.
Trump utasította a hadsereget, hogy dolgozzon ki további csapásmérő csomagokat iráni célpontok, köztük számos energetikai infrastruktúra ellen, amelyek magukban foglalják egy MOAB esetleges bevetését is – mondta egy forrás a CNN-nek. Ugyanezen forrás szerint a megfogalmazás úgy szólt, hogy a támadásra azelőtt kerülne sor, „mielőtt az Egyesült Államok visszalépést hajtana végre a CENTCOM AOR-ban (felelősségi terület)”, ami arra utal, hogy a kormányzat egy utolsó csapássorozattal próbálná kihirdetni a győzelmet a csapatok gyors kivonása előtt.
Egy másik forrás a CNN-nek megerősítette: az iráni nukleáris létesítmények elleni katonai tervek kifejezetten számolnak a MOAB alkalmazásával. Az elnök továbbra is hangsúlyozza, hogy fő célja megakadályozni, hogy Irán atomfegyverhez jusson.
A katonai tervezés során a hadsereg a döntéshozók számára a lehetőségek széles skáláját kínálja. A mélyen a föld alatt fekvő, kiemelt védettségű célpontok megsemmisítéséhez nagyobb bombákra van szükség, amelyek közül a MOAB a legnagyobb. Ugyanakkor kérdéses, hogy a MOAB mennyire lenne hatékony Irán mélyépítésű nukleáris létesítményeivel szemben. Bár a GPS-vezérlésű fegyver kilenc várostömbnyi területet képes elpusztítani a felszínen, szakértők szerint valószínűleg nem tud elég mélyre behatolni a gránitrétegekkel megerősített föld alatti iráni objektumok megsemmisítéséhez – írta meg a CNN.
