Újabb jogi frontot nyitott Magyarországgal szemben az Európai Bizottság: a brüsszeli testület csütörtöki bejelentése alapján az Európai Unió Bíróságához fordul. A brüsszeli bürokraták álláspontja szerint hazánk nem lépett fel a beruházók és az állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó uniós tilalom feltételezett megsértésével szemben.
A bizottság hivatalos közleménye rámutat: az uniós bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében „az uniós joggal ellentétes, ha egy tagállam befektetője egy másik tagállammal szemben nemzetközi választottbírósági eljárást indít.”
A végrehajtó testület korábbi tájékoztatása alapján a kifogásolt eljárások az állami ellenőrzés alatt álló Mol és az általa felügyelt vállalatok egyes lépéseiből fakadnak, amelyek a bizottság megítélése szerint sértik a választottbírósági eljárások tilalmát. Azt ugyanakkor Brüsszelben továbbra sem hozták nyilvánosságra, hogy a magyar energiacég pontosan melyik jogi eljárását kifogásolják.
Brüsszeli értelmezés szerint a magyar állam tényleges ellenőrzést gyakorol a Mol felett – s ezáltal annak leányvállalatai felett is –, függetlenül attól, hogy magántársaságokról van szó. A bizottság érvelése szerint emiatt a Mol és leányvállalatai magatartása a magyar államnak tulajdonítható, így Magyarország lehetővé tette, hogy állami ellenőrzés alatt álló vállalatok megkerüljék az uniós jogból eredő kötelezettségeket, köztük a befektetők és tagállamok közötti választottbírósági eljárásokra vonatkozó szabályokat.
A testület felidézte, hogy a Mol az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján választottbírósági eljárást indított egy másik uniós tagállammal szemben. Miután a magyar vállalat számára kedvező döntés született, egy harmadik ország bíróságánál kezdeményezte az ítélet elismerését és végrehajtását. Az Európai Bizottság megítélése szerint viszont az uniós jog alapján a Mol nem hajthatja végre ezt a választottbírósági ítéletet, mivel az ellentétes az EU jogával.
A kötelezettségszegési eljárás részeként Brüsszel 2025 decemberében küldött felszólító levelet Magyarországnak, amit 2026 áprilisában indokolással ellátott vélemény követett. Mivel a brüsszeli testület úgy látja, hogy Magyarország továbbra sem tett eleget az uniós jogból eredő kötelezettségeinek, elkerülhetetlennek tartotta az ügy Európai Unió Bírósága elé terjesztését – írta meg az MTI.
