A vasárnap tartott svéd parlamenti választásokon az urnazárást követően közzétett exit poll-felmérések szerint. A Magdalena Andersson volt miniszterelnök vezette szociáldemokraták az SVT közszolgálati televízió felmérése szerint a voksok 28,4 százalékát szerezhette meg.
A szociáldemokratákból, a Baloldali Pártból, a Centrum Pártból és a Zöld Pártból álló balközép ellenzéki blokk a TV4 svéd televízió Novus közvélemény-kutató cég adataira hivatkozó összesítése szerint a voksok 51,3 százalékát kaphatta a Mérsékelt Párt, a Svéd Demokraták, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok alkotta a kormányzó jobboldali blokkal szemben, amely a voksok 47 százalékát tudhatja magáénak.
Ulf Kristersson kormányfő Mérsékelt pártja a voksok 18,1 százalékát kaphatta.
Az előrejelzések szerint a szélsőjobboldali Svéd Demokraták a szavazatok 17,2 százalékával első alkalommal veszítettek támogatottságukból, mióta 2010-ben bekerültek a parlamentbe.
Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy a svéd exit pollok ugyan gyakran következtetni engednek az eredményre, de nem mindig bizonyultak pontosnak, így egyelőre még nem világos, hogy a végén melyik politikai blokk tud majd többséget szerezni a 349 fős törvényhozásban.
A jobboldali koalíciót vezető Kristersson korábban bejelentette, hogy választási győzelme esetén miniszteri pozíciókat is adna a Svéd Demokratáknak. A szélsőjobboldali párt a legutóbbi, 2022-es választásokon 20,6 százalékot szerzett, a mostani voksolásra pedig sokan úgy tekintettek, hogy a választások eredménye eldönti, hogy a 10,6 millió lakosú Svédország folytatja-e jobbra tolódását, vagy visszatér-e ahhoz a liberalizmushoz, amelyről régóta ismert. A választási kampányban többek között a migráció kezelésével kapcsolatos kihívások, a bandabűnözés és a büntetőjog szigorítása volt a téma. De felmerült az a kérdés is, hogy a svéd jobboldali populisták bekerülhetnek-e a kormányba.
