Az amerikai védelmi minisztérium szokatlan kérdőívet küldött európai NATO-szövetségeseinek, amelyben nemcsak katonai képességeikről és védelmi kiadásaikról érdeklődnek, hanem arról is, hogy az egyes országok mennyire támogatják nyilvánosan Donald Trump külpolitikai irányvonalát.
A felmérés része annak az átfogó vizsgálatnak, amelynek célja az amerikai katonai jelenlét jövőjének meghatározása Európában. Az Egyesült Államok azt mérlegeli, hogy a jelenleg mintegy 80 ezer európai katonájából mennyit tartson a kontinensen, és hol legyenek a jövőben a fontosabb csapatállomások.
A kérdések között ezért olyan, kifejezetten katonai témák is szerepelnek, mint a védelmi kiadások, a fegyvergyártási kapacitások, valamint az amerikai katonai bázisokhoz és a légtérhez való hozzáférés. Ugyanakkor az európai NATO-tagokat arról is megkérdezik, hogy támogatták-e nyilvánosan az amerikai kormány európai, közel-keleti és nyugati féltekét érintő külpolitikai prioritásait, illetve egyetértenek-e Trump elképzelésével, amely szerint az európai országoknak a jövőben jóval nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját védelmükért.
Éppen ez utóbbi miatt alakult ki vita arról, hogy a kérdőív valójában katonai teljesítményt mér-e, vagy egyfajta politikai lojalitástesztként is szolgál. Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete visszautasította ezt az értelmezést, és azt mondta, hogy a kérdések nem az Egyesült Államok iránti hűséget vizsgálják, hanem azt, hogy az adott ország képes és megbízható szövetségesnek számít-e. Kritikusai szerint azonban korábban nem volt szokás a NATO-tagok politikai egyetértését a szövetségi együttműködés mércéjeként használni.
A felmérés különösen érzékenyen érintheti Spanyolországot és Olaszországot. A kérdőív ugyanis arra is kitér, hogy az európai országok milyen feltételek mellett biztosítanak hozzáférést az amerikai erőknek a katonai támaszpontokhoz, a légterükhöz, illetve engedélyezik-e az amerikai csapatok állomásoztatását. Spanyolország korábban nem engedte, hogy az Egyesült Államok a légterét az Irán elleni hadműveletekhez használja, míg Olaszország megtagadta amerikai katonai repülőgépek leszállását egy szicíliai haditengerészeti bázison. Donald Trump mindkét országot bírálta emiatt.
A kérdőív az úgynevezett Europe Force Posture Review része, amelynek keretében a Pentagon azt vizsgálja, hogyan alakítsa át amerikai katonai jelenlétét Európában. Elbridge Colby, a Pentagon politikai vezetője november 6-ig több lehetséges forgatókönyvet terjeszt elő. Ezek között az amerikai csapatok és bázisok jelenlegi szintjének fenntartása is szerepel, ugyanakkor Európában komoly aggodalmat kelt, hogy végül jelentősebb amerikai csapatkivonásra kerülhet sor.
A bizonytalanságot növeli, hogy az Egyesült Államok már megkezdett bizonyos csökkentéseket: mintegy 5000 katonát vonnak ki Németországból, körülbelül 700-at Kelet-Európából, és legalább 500 amerikai katona már elhagyta Észtországot. Washington ugyanakkor később 5000 további katonát küldött Lengyelországba, ami azt mutatja, hogy a folyamat egyelőre nem egy egyszerű, mindenhol azonos mértékű kivonulás.
A kérdőív jelentőségét az is mutatja, hogy Dániában már megerősítették annak kézhezvételét. A dán kormány szerint Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért. Szeptember 18–19-én ráadásul Koppenhágában találkoznak a 32 NATO-tagország katonai vezetői, így az amerikai katonai jelenlét jövője és az európai elrettentés kérdése várhatóan kiemelt téma lesz. A most begyűjtött válaszok ezért nem pusztán politikai állásfoglalásokat tükrözhetnek, hanem konkrét hatással lehetnek arra is, hogy a következő években hol és mekkora amerikai katonai erő marad Európában - írja az USA Today.
