Miközben a világ számos országában továbbra is fennakadások vannak az Egyesült Államokba irányuló bevándorlóvízumok ügyintézésében, Washington Magyarország és Lengyelország esetében újraindította, illetve kiemelten kezeli az eljárásokat. A döntés hátteréről egyelőre nem adott részletes magyarázatot az amerikai külügy, ám a lépés arra utal, hogy Budapest továbbra is különleges helyet foglal el Donald Trump washingtoni kapcsolatrendszerében.
A Reuters több, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a Trump-adminisztráció a múlt héten ismét megkezdte a magyar és a lengyel állampolgárok bevándorlóvízum-kérelmeinek feldolgozását. Két forrás szerint a Magyarországot és Lengyelországot érintő kiemelt eljárásra vonatkozó utasítás egyenesen a Fehér Házból érkezett.
Fontos ugyanakkor, hogy nem a turistavízumokról vagy a rövid üzleti utakhoz használt vízumokról van szó. Az úgynevezett immigrant visa olyan engedély, amelynek birtokosa tartósan az Egyesült Államokba költözhet. Ezek jelentős részét amerikai állampolgárok vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezők családtagjai igénylik.
Az ügy előzménye Donald Trump második elnöki ciklusának egyik legszigorúbb bevándorláspolitikai intézkedése. Az amerikai külügyminisztérium januárban 75 ország állampolgárai esetében függesztette fel a bevándorlóvízumok kiadását arra hivatkozva, hogy fokozottan vizsgálni kell azt, hogy a kérelmezők képesek lesznek-e önállóan gondoskodni magukról, vagy az amerikai szociális rendszer terhévé válhatnak.
Augusztus 21-én azonban egy szövetségi bíró jogellenesnek minősítette a januári intézkedést. Az amerikai külügy hivatalos tájékoztatása szerint ennek nyomán a 75 országra vonatkozó eredeti felfüggesztés már nincs hatályban. A külképviseleteken ugyanakkor új képzési rendszer indult annak érdekében, hogy a konzulok egységes elvek alapján vizsgálják az úgynevezett „public charge”, vagyis az állami ellátórendszerre való várható rászorultság kérdését. Emiatt világszerte számos interjút elhalasztottak.
Magyarország és Lengyelország ebből a helyzetből kapott most külön utat.
A Reuters szerint az amerikai külügy nem közölte, miért éppen ezt a két országot választották ki. A háttérben ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni Donald Trump közép-európai politikai kapcsolatait. Az amerikai elnök hosszú éveken át szoros politikai viszonyt ápolt Orbán Viktorral, és nyíltan támogatta a lengyel konzervatív államfőt, Karol Nawrockit is. Azt azonban jelenleg semmilyen hivatalos információ nem támasztja alá, hogy a mostani döntés valamiféle politikai jutalom lenne.
Magyar szempontból ezért a legfontosabb nem is az, hogy Washington milyen belpolitikai megfontolásból hozta meg a döntést, hanem annak kézzelfogható eredménye. A magyar kérelmezők olyan eljárási előnybe kerülhetnek, amely jelenleg sok más ország állampolgárai számára nem áll rendelkezésre.
Egy kis ország külpolitikájának egyik legfontosabb mércéje éppen ez; képes-e olyan kapcsolatokat fenntartani a világ vezető hatalmaival, amelyekből az állampolgárai közvetlenül is profitálhatnak. A diplomácia ugyanis végső soron nem rokonszenvről, hanem nemzeti érdekről szól.
