Donald Trump ritkán érzi igazán otthon magát a csendben. Most azonban akkor sem lenne rá sok esélye, ha történetesen vágyna rá.
Az Egyesült Államok elnökének asztalán augusztus végére egyszerre tornyosult fel az iráni háború, az orosz–ukrán konfliktus, a Kanadával kiéleződő kereskedelmi vita, a makacs infláció és a Federal Reserve körüli újabb hatalmi küzdelem. Mindezt alig tíz héttel az amerikai félidős választások előtt.
A legsúlyosabb ügy továbbra is Irán. A konfliktus immár hat hónapja tart, jóval tovább annál, mint amit Trump kezdetben kilátásba helyezett. Az amerikai stratégia középpontjába időközben egyre inkább a Hormuzi-szoros biztonságának helyreállítása került. Ez aligha meglepő: a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának zavarai közvetlenül érintik az energiaárakat, így az amerikai családok pénztárcáját is.
Washington azt állítja, hogy súlyos károkat okozott Irán rakétakészleteiben, hadiiparában, valamint légi és tengeri képességeiben. Teherán azonban továbbra is képes támadásokat végrehajtani, a diplomáciai áttörés pedig várat magára. Katar és Pakisztán közben igyekszik valamiféle kijáratot találni a konfliktusból. Trump továbbra is azt hangoztatja, hogy Amerika áll nyerésre, de már nem jelöl meg konkrét időpontot a háború lezárására.
És itt válik a távoli háború belpolitikai kérdéssé.
Az amerikai fogyasztók ugyanis a benzinkútnál is találkoznak a Közel-Kelettel. A Federal Reserve által kiemelten figyelt PCE-infláció júliusban éves összevetésben 3,7 százalék volt, miközben a Fed célja 2 százalék. Az amerikai gazdaság a második negyedévben évesített ütemben mindössze 1,5 százalékkal bővült, bár a fogyasztás és a vállalati beruházások ennél jóval erősebb képet mutattak.
Trump számára ez politikailag veszélyes elegy. Az augusztusi amerikai fogyasztói bizalom héthavi mélypontra süllyedt, miközben az üzemanyagárak továbbra is komoly elégedetlenséget táplálnak. A félidős választások közeledtével így a Fehér Ház számára már nem elég azt bizonyítani, hogy Amerika erős – azt is meg kell győzően mutatnia, hogy az amerikaiak jobban élnek.
Közben újabb csatatér nyílt a Federal Reserve körül. Trump régóta alacsonyabb kamatokat szeretne, miközben a jegybanknak továbbra is a cél feletti inflációval kell megküzdenie. Az elnök ismét Lisa Cook Fed-kormányzó eltávolítására törekszik; Cook vitatja az ellene felhozott jelzáloghitel-ügyhöz kapcsolódó állításokat, és jogászai szerint nincs törvényes alap az elmozdítására. Az ügy azért különösen érzékeny, mert egy új kinevezéssel Trump jelöltjei többségbe kerülhetnének a Fed igazgatótanácsában.
A külkereskedelemben eközben ismét előkerült Trump egyik kedvenc fegyvere: a vám. A Kanadával kiéleződött vita után Ottawa több száz amerikai terméket érintő megtorló vámokat jelentett be, miközben Washington további nyomást helyez északi szomszédjára. A két ország gazdasága azonban különösen az autóiparban és az energiaágazatban olyan szorosan összekapcsolódik, hogy egy elhúzódó vámháborúnak mindkét oldalon ára lehet.
És ott van Ukrajna.
Volodimir Zelenszkij washingtoni látogatása új lendületet adott az Oroszország elleni amerikai szankciók ügyének. A Lindsey O. Graham Sanctioning Russia Act a szenátusban 86–11 arányban ment át, ám a képviselőházi sorsa bizonytalan. A törvénycsomag célja az orosz olaj- és gázbevételek további visszaszorítása, miközben Kijev légvédelmi elfogórakétákat és a Starlinkhez való hozzáférést is sürgeti.
Trump közben odahaza is jelentős győzelmet könyvelhetett el. A Legfelsőbb Bíróság lehetővé tette, hogy előrelépjen a levélszavazást korlátozó elnöki rendelet végrehajtása, bár annak választások előtti gyakorlati alkalmazása továbbra is jogi viták tárgya. Oregon már jelezte, hogy tovább küzd saját levélszavazási rendszerének megőrzéséért.
A Fehér Ház augusztus 26-án ráadásul nemzeti vészhelyzetet hirdetett az amerikai nagyfeszültségű villamosenergia-rendszer biztonságának megerősítésére. Az adminisztráció ezt nemzetbiztonsági és ellátásbiztonsági kérdésként kezeli, ami jól mutatja, hogy Trump második ciklusában az energia, az ipar és a geopolitika egyre szorosabban kapcsolódik össze.
A következő hetek ezért jóval többről szólnak majd, mint Trump megszokott politikai csatáiról. Az elnök egyszerre akar kemény maradni Iránnal szemben, nyomást gyakorolni Moszkvára, vámokkal újrarendezni Amerika kereskedelmi kapcsolatait, olcsóbb pénzt kicsikarni a gazdaságnak és közben meggyőzni a választókat arról, hogy mindennek végül ők lesznek a nyertesei.
Trump számára most éppen ez a legnagyobb kérdés: meddig lehet egyszerre ennyi vasat tartani a tűzben anélkül, hogy valamelyik megégetné a Fehér Házat?
Források: Associated Press; The White House; amerikai gazdasági és kormányzati közlések
