„Egyik helyről a másikra költöztettek minket, és most már nincs hová mennünk” – mondja Umm Mohammed al-Shawish.
A Gázai övezet északi részén élő palesztin családok ismét bizonytalansággal szembesültek, miután Izrael áthelyezte az ellenőrzése alatt álló területeket jelző sárga betonelemeket. A változás miatt sokan attól tartanak, hogy újabb kitelepítések várhatók.
Az al-Tuffah városrész lakói hétfő reggel arra lettek figyelmesek, hogy a korábban kijelölt határvonalat jelző blokkok már nyugatabbra, a Gázát észak–déli irányban átszelő Salah al-Din út közepén állnak. A közelben egy magas földsáncon izraeli zászlót is kitűztek.
A helyi al-Shawish család számára ez újabb csapást jelentett. Otthonuk korábban megsemmisült a harcok során, majd vasárnap ismét menekülniük kellett, amikor az izraeli hadsereg figyelmeztetést adott ki egy közeli épület elleni csapás előtt. Egyetlen menedékük egy sátor volt, amely a támadásban használhatatlanná vált.
„Úgy érezzük, nincs hová mennünk. Inkább meghalunk, mint hogy tovább éljük ezt a megaláztatást. Senki sem segít rajtunk” – mondta Mohammed al-Shawish.
A tavaly októberben, amerikai közvetítéssel létrejött izraeli–Hamász tűzszünet értelmében Izrael vállalta, hogy erőit egy kijelölt demarkációs vonal, az úgynevezett sárga vonal mögé vonja vissza. A megállapodás alapján ez a zóna ideiglenesen izraeli ellenőrzés alatt maradt, és a Gázai övezet területének mintegy 53 százalékát foglalja magában.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban a közelmúltban azt közölte, hogy az izraeli hadsereg már a Gázai övezet több mint 60 százalékát ellenőrzi. Májusban azt is jelezte, hogy céljuk ezt az arányt 70 százalékra növelni.
A Hamász szerint a sárga vonal nyugat felé történő eltolása sérti a tűzszüneti megállapodást. Az izraeli kormány ezt visszautasítja, és azt hangsúlyozza, hogy a hadsereg intézkedései kizárólag Izrael biztonságát szolgálják, valamint azt a célt, hogy megakadályozzák a Hamász katonai erejének újjászervezését.
A BBC-nek adott nyilatkozatukban az izraeli hatóságok azt közölték, hogy a csapatok elhelyezése és a biztonsági vonalak kialakítása katonai szükségszerűség. Hozzátették, hogy Izrael minden olyan lépés ellen fellép, amely szerintük sérti a tűzszüneti megállapodást.
A tűzszünet életbe lépése után az izraeli hadsereg először betonelemekkel jelölte ki a sárga vonalat, később azonban több jelzést is mélyebbre helyezett a Gázai övezet belsejébe. Ezzel párhuzamosan egy kiterjedt földsáncrendszer kiépítésébe is kezdtek, amely röviddel a fegyvernyugvás után indult meg.
A BBC elemzése szerint az akadályrendszer jelenleg már több mint 42 kilométer hosszan húzódik, lefedve a sárga vonal mintegy 85 százalékát. A leghosszabb egybefüggő szakasz csaknem 14 kilométeres.
A műholdfelvételeket vizsgáló szakértők szerint a nagyszabású földmunkák arra utalnak, hogy Izrael hosszabb távú katonai jelenlétre rendezkedhet be a térségben. Egyes helyeken a földsáncok a korábban kijelölt demarkációs vonalon túl épültek meg, így a palesztinok számára tiltott terület tovább terjeszkedett.
Al-Mawasi közelében például az új akadályrendszer egyes részei több mint másfél kilométerrel nyugatabbra találhatók az eredetileg kijelölt sárga vonalnál, míg Khan Júnisz térségében egy másik szakasz meghaladja az 500 méteres eltérést.
Az izraeli hadsereg ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy céljuk a sárga vonal egyértelmű, jól látható kijelölése a terepen, ami szerintük csökkentheti a felek közötti incidensek számát. Az IDF egyúttal visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint csapatai átlépték vagy önkényesen módosították volna a demarkációs vonalat.
A gázai lakosok ugyanakkor az elmúlt hónapokban több olyan esetről is beszámoltak, amikor a sárga jelzőblokkokat beljebb helyezték a területre, emiatt pedig újabb családok kényszerültek elhagyni otthonukat vagy ideiglenes menedékhelyüket.
Július 18-án a Gáza városától keletre fekvő Zeitoun negyedből is tömegek menekültek el, miután az izraeli hadsereg evakuálási felszólítást adott ki. A helyiek attól tartottak, hogy a sárga vonalat ismét módosítják, ezért sokan sietve összepakolták legfontosabb holmijaikat, matracokat és személyes tárgyaikat motorkerékpárokra rögzítve próbáltak biztonságosabb helyre jutni. Többen azonban még erre sem voltak képesek, és szinte üres kézzel hagyták el a környéket.
A környéken élők izraeli harcjárművek mozgásáról, drónok jelenlétéről és tüzérségi támadásokról számoltak be.
„A háború valójában nem ért véget. Nap mint nap újabb légicsapások, kitelepítések és menekülések várnak ránk” – mondta Ismail Kashko. Elmondása szerint családja attól tartott, hogy az előrenyomuló izraeli egységek tüzet nyitnak rájuk. „Sátrakban élünk, nincs semmilyen épület, ami védelmet nyújtana” – tette hozzá.
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint Zeitoun térségében mintegy harminc család veszítette el ideiglenes szállását, ezért sürgősségi segítségre szorultak. A műholdfelvételek azt mutatják, hogy július folyamán több tucat sátor és ideiglenes menedékhely tűnt el a környékről.
A helyiek arról is beszámoltak, hogy a városrész keleti részén izraeli munkagépek és buldózerek jelentek meg, ahol a hadsereg új állásokat és földsáncokat alakított ki.
Az izraeli hadsereg a BBC-nek azt közölte, hogy a biztonsági intézkedések részét képezi egy védelmi övezet, fizikai akadályok kiépítése, hírszerzési és technológiai eszközök alkalmazása, valamint a csapatok folyamatos műveleti jelenléte. A hadsereg szerint ezek az intézkedések a beszivárgások megakadályozását, a fegyveres támadások megelőzését és a környező izraeli települések védelmét szolgálják. A műveleti biztonságra hivatkozva ugyanakkor nem árultak el további részleteket az akadályrendszer pontos nyomvonaláról vagy méretéről.
A BBC-nek nyilatkozó, Deir al-Balah keleti részén élő családok azt mondták, hogy az izraeli hadsereg két nappal korábban értesítette őket a terület kiürítéséről, mielőtt megkezdődtek volna a bontások. A műholdfelvételeken tankok nyomai, lerombolt épületek és letarolt mezőgazdasági területek is láthatók. A felvételek szerint a sárga vonalon túl több mint 500 méteren keresztül olajfaligeteket is felszámoltak.
Egy hitelesített videón három újonnan elhelyezett sárga betontömb is látható. Ezek közül a legtávolabbi több mint 300 méterrel beljebb található annál a vonalnál, amelyet a tűzszünet után rögzítettek.
Al-Mawasi térségében a palesztin lakosok szerint a sárga vonalat jelző elemek szintén közelebb kerültek a menekülttáborokhoz. Beszámolóik szerint izraeli harckocsik rendszeresen járőröznek a környéken, gyakoriak a lövések, miközben folyamatosan épülnek az új homoksáncok.
Tony Reeves, a MAIAR hírszerzési elemzőcég alapítója műholdképek alapján úgy becsülte, hogy egyes földtöltések már a hétméteres magasságot is elérik.
A BBC által elemzett videófelvételek és műholdképek szerint utak, mezőgazdasági területek és épületek tűntek el annak érdekében, hogy helyet biztosítsanak az új védelmi létesítményeknek. A bontások a tűzszünet életbe lépése óta is folytatódtak.
Rafah térségében például az akadályrendszer építésének megkezdése előtt izraeli erők több épületet és üvegházat is leromboltak. Khan Júnisz közelében drónfelvételek rögzítették épületek ellenőrzött felrobbantását, majd később ugyanott újabb védelmi vonal épült ki. Júliusra további épületek is eltűntek a környékről.
A műholdfelvételek alapján csak július folyamán több tucat épület semmisült meg a sárga vonalon túl Khan Júniszban, Deir al-Balahban, Zeitounban, valamint az északi Jabalia és Beit Lahia térségében.
Az izraeli hadsereg emellett új katonai infrastruktúrát is létrehozott a védelmi vonal mentén. A tűzszünet óta tizennégy új katonai állást alakítottak ki – ezek közül kettő még építés alatt áll –, miközben hét korábban létrehozott bázist kibővítettek vagy korszerűsítettek.
Az IDF nem reagált érdemben arra a kérdésre, hogy miért folynak bontások a sárga vonalon túl. Közleményükben csupán annyit közöltek, hogy csapataik a tűzszüneti megállapodásnak megfelelően a kijelölt demarkációs vonal térségében állomásoznak.
Aszaf Orion nyugalmazott izraeli dandártábornok, az Izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója szerint a bázisok és földsáncok kiépítése arra utal, hogy Izrael hosszabb távú katonai jelenlétre készül a térségben, mivel a Hamász lefegyverzésében nem történt érdemi előrelépés.
Dr. Andreas Krieg, a londoni King's College biztonságpolitikai szakértője úgy látja, hogy a fejlemények azt jelzik, hogy Izrael fokozatosan ideiglenes demarkációs vonalból tényleges belső határt alakít ki a Gázai övezetben.
A helyiek szerint ennek következménye, hogy a több mint kétmillió lakos egyre kisebb területre szorul vissza, miközben a humanitárius helyzet folyamatosan romlik.
„A sárga vonal szinte naponta változik” – mondta Abu Kamel Hamami, aki Gáza városából kényszerült elmenekülni. „Folyamatosan új helyet kell keresnünk. Mindenütt sátrak, menekülttáborok és zsúfoltság fogad bennünket.”
