A spanyol történelem legnagyobb erdőtüze politikai aggodalommal tölti el a jobbközép Néppártot a jövő évi sorsdöntő választások előtt.
Több mint százezer embert evakuáltak a spanyolországi erdőtüzek miatt – politikai vita bontakozik ki a válságkezelés körül
Az elmúlt öt napban több mint 100 ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Spanyolország több térségét, köztük Madrid, Ávila, Toledo és Castellón régióit sújtó súlyos erdőtüzek miatt. A hatóságok attól tartanak, hogy a helyzet tovább romolhat, mivel az előrejelzések szerint a hőmérséklet a hét végére megközelítheti a 40 Celsius-fokot.
Bár a központi kormányzat részt vesz az országos válság kezelésének koordinálásában, a katasztrófavédelem számos kulcsfontosságú területe továbbra is a regionális hatóságok felelősségi körébe tartozik. Ide sorolható többek között az erdőgazdálkodás és a tűzoltóságok működtetése.
A jobbközép Néppárt (PP), amely Spanyolország 17 régiójából 11-ben kormányzati pozícióban van, most politikai nyomás alá került az állítólagos felkészülési és válságkezelési hiányosságok miatt.
A tüzek újra előtérbe hozták a klímavita kérdését
Országos szinten a PP továbbra is vezeti a közvélemény-kutatásokat, és jelenleg esélyesnek számít arra, hogy a 2027-es választások után kormányra kerüljön. A párt támogatottságát részben Pedro Sánchez miniszterelnök Szocialista Pártját érintő korrupciós ügyek erősítették.
A mostani erdőtüzek azonban felszínre hozták a konzervatív párt sebezhető pontjait. Kritikusai szerint a PP nem fordít elegendő figyelmet a tűzoltóságok fejlesztésére, és nem kezeli megfelelő súllyal a klímaváltozás által jelentett veszélyeket.
Ebben szerepet játszanak a szélsőjobboldali Vox párttal kötött regionális megállapodások is. A bírálók szerint ezek a szövetségek a Néppártot egyre inkább környezetvédelmi szempontból vitatottabb, klímaszkeptikusabb álláspontok felé terelik.
Ayuso és a bikaviadalok körüli vita
A madridi régió elnöke, Isabel Díaz Ayuso is komoly kritikákkal szembesült. A politikus vasárnap arról beszélt, hogy választói közül többen azt vetették a szemére, hogy miközben a tűzoltóságok helyzetére kevesebb figyelem jut, a kormányzat támogatja a bikaviadalokat.
„Két-három településen is a bikaviadalokról beszéltek. Mi köze van ennek az egészhez?” – kérdezte Ayuso.
A madridi vezető szerint ellenfelei politikai célokra használják fel a válságot, és megpróbálják megosztani a választókat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tüzek a bikaviadalokhoz kapcsolódó ágazatot is sújtották, mivel állatok és földterületek is veszélybe kerültek.
Ellenzéki politikusok azonban azt mondják, hogy a tűzvészek eloltása után meg kell vizsgálni a tűzoltók helyzetét, a megelőzési programok esetleges visszafogását és a klímaváltozás kezelésének hiányosságait.
Ayuso bírálói arra is rámutattak, hogy Madrid régiója idén rekordösszegű, 7,2 millió eurót fordít a bikaviadalok támogatására - tudta meg a Politico.
A régiók szerepe kulcsfontosságú
Jordi Vendrell, a Pau Costa Alapítvány igazgatója szerint a spanyol rendszerben a regionális kormányzatoknak jogi felelősségük van a természeti katasztrófák megelőzésében és kezelésében.
„Spanyolország decentralizált ország, ezért a régiók hatáskörébe tartozik az erdőgazdálkodás és a tűzoltás megszervezése” – mondta. Hozzátette: a központi kormányzat biztosítja az általános jogi keretet, de a helyi vezetők döntik el, milyen stratégiát alkalmaznak.
Ez különösen érzékeny kérdéssé vált azokban a régiókban, ahol a PP a Vox támogatásával alakított kormányt, például Valenciában, Aragónban és Andalúziában.
A kritikusok szerint ezekben az együttműködésekben a konzervatív vezetők gyakran támadják az Európai Unió zöld politikáját, és megkérdőjelezik az emberi tevékenység szerepét a klímaváltozásban.
Pablo Simón, a madridi Carlos III Egyetem politológusa szerint ugyanakkor különbséget kell tenni a politikai retorika és a tényleges kormányzati intézkedések között. Szerinte a Voxszal kötött megállapodások eddig nem vezettek jelentős változásokhoz a gyakorlatban.
Szakértők szerint átfogó reformokra lenne szükség
Jordi Vendrell szerint azonban nem kizárólag a konzervatív vezetésű régiók küzdenek az erdőtüzek kezelésével. Spanyolország egészében komoly kihívást jelent az erdőgazdálkodás és a vészhelyzeti tervezés alkalmazkodása a gyorsan változó éghajlati körülményekhez.
„A klímatagadó álláspontok abszurdak, mert figyelmen kívül hagyják a tudományos bizonyítékokat” – mondta. Szerinte az egyre hosszabb és intenzívebb hőhullámok, valamint a növekvő tűzveszély olyan problémák, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A Néppárt ezzel szemben inkább a vidéki térségek elnéptelenedését és az elhagyott mezőgazdasági területeket emeli ki a tüzek terjedésének egyik fő okaként.
Ester Muñoz, a PP parlamenti szóvivője szerint a klímaváltozás mindig is része volt a Föld történetének, ezért szerinte azt kell vizsgálni, hogyan képes az emberiség alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.
A konzervatívok emellett a központi kormányzatot is hibáztatták, mondván, hogy nem biztosított elegendő forrást a tűzmegelőzésre.
Politikai következmények még nem láthatók
A szocialisták elutasították a vádakat. Montse Mínguez, a PSOE szóvivője szerint válsághelyzetben nem a felelősség áthárítására, hanem hatékony kormányzásra van szükség.
Elemzők szerint azonban még korai megjósolni, hogy az erdőtüzek hosszú távon komoly politikai károkat okoznak-e a Néppártnak.
Pablo Simón szerint a korábbi katasztrófák után a kormányzó erők akkor szenvedtek jelentős népszerűségvesztést, amikor a választók egyértelműen hibás válságkezelést érzékeltek.
A jelenlegi helyzetben a politikai riválisok egyelőre kénytelenek együttműködni. Alberto Núñez Feijóo, a Néppárt vezetője mérsékeltebb hangot ütött meg, és kijelentette, hogy minden szinten – a központi kormánytól a helyi önkormányzatokig – mindenki azon dolgozik, hogy megfékezzék a tüzeket.
A szakértők szerint ugyanakkor az erdőtüzek, a klímaváltozás és a katasztrófavédelem finanszírozása továbbra is fontos politikai kérdés marad Spanyolországban.
