Külföld
Nagyon veszélyes rakétagyártásba kezdett Észak-Korea
Dél-Korea rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat regisztrált, amelyeket az Észak-Phenjan tartományból indítottak
Észak-Korea néhány nappal ezelőtt tesztelt egy újonnan kifejlesztett könnyű, többfunkciós rakétaindító- és taktikai cirkálórakéta-rendszert – jelentette a Koreai Központi Hírügynökség (KCNA), amelyet az USNI News katonai hírportál idézett. Idén ez volt már a nyolcadik rakétatesztelés Észak-Koreában. A phenjani állami média nem hozta nyilvánosságra az alkalmazott robbanófejek típusát, de a közzétett fotók azt mutatják, hogy
a ballisztikus rakéták képesek hagyományos robbanóanyagok, repeszek, vegyi vagy nukleáris robbanótöltetek hordozására.
A KCNA szerint a taktikai cirkálórakéták a mesterséges intelligenciát is felhasználva, egy ultra-precíziós navigációs- és egy terepkövető rendszert ötvöznek magukban, ezért nagyon pontos csapást képesek mérni a 100 kilométeren belüli célpontokra. Észak-Korea nem hozta nyilvánosságra a kísérletek helyszínét, de a dél-koreai fegyvernemek vezérkari főnökei által kiadott jelentés szerint a teszt napjának délutánján egy óra körül a Koreai-félsziget északi részén több kilövést észleltek. A dél-koreai hadsereg rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat regisztrált, amelyeket az Észak-Phenjan tartományból a Sárga-tenger irányába indítottak.
Észak-Korea legutóbbi rakéta- és taktikai csapásmérő eszközeinek tesztelései arra utalnak, hogy Phenjan szélesebb körű fegyverzeti átalakulást folytat.
Kezdi feladni a hidegháborús stílusú tömeges tüzérségi hadviselést, és megkezdte az áttérést a precíziós taktikai csapásmérő eszközök kifejlesztésére.
A program végrehajtása képes lesz átalakítani a globális nyugat elrettentési dinamikáját a Koreai-félszigeten és a tágabb indo-csendes-óceáni övezetben – állítja a Defence Security Asia geostratégiai ügyekkel foglakozó portál.
Az oldal szerint mindez arra utal, hogy Észak-Korea egyre inkább felismeri: a jövőbeli háborúk kimenetele a döntéshozatal gyorsaságán múlik az eddigi hagyományos erőkoncentráció helyett. Éppen ezért egyre több katonai elemző úgy értékeli, hogy a jövőbeli Koreai-félszigeti konfliktusok kimenetele kevésbé a hagyományos tüzérség bevetésén múlik majd.
A tradicionális észak-koreai tüzérségi doktrína történelmileg a tömeges ágyúzást hangsúlyozta, amelynek célja a védelmi állások elsöprése volt a nagyobb tűzerő révén.
Kim Dzsungun azok után fokozta erőfeszítéseit hazája nukleáris- és rakétaarzenáljának modernizálására, hogy 2019-ben összeomlott a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott diplomáciája. Az észak-koreai vezető egyre keményebben lépett fel Dél-Koreával szemben, amelyet országa „legellenségesebb ellenségének” nyilvánított.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy Phenjan 2024-ben bejelentette, hogy felhagy a Dél-Koreával való megbékélés politikájával. Az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség a helyzetet így értékelte: Ez a legvilágosabb jele annak, hogy mennyire mélyre süllyedtek a Korea-közi kapcsolatok 2019 februárja óta, amikor Kim Dzsungun és Donald Trump amerikai elnök közötti nukleáris diplomácia Hanoiban kudarcot vallott.
A nyilvános kudarcot követő ellenségeskedést Kim nukleáris arzenáljának fejlesztésére használta fel, és mindezt a Washington és Szöul elleni ismételt nukleáris háborús fenyegetések kísérték.
Az új cirkálórakéták a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet közelébe lesznek telepítve – mondta Kim. Ez komoly feszültséget fog majd okozni, mert a déli főváros, Szöul, az új cirkálórakéták hatótávolságán belülre kerül.
Ezzel egy időben Észak-Korea eltávolította alkotmányából a Dél-Koreával való újraegyesítésre vonatkozó utalást. Az alkotmány felülvizsgálata éles szakítást jelent az 1948-ig visszanyúló, évtizedek óta tartó politikával, amikor Phenjan hivatalosan is elkötelezte magát az újraegyesítés mellett.
Mindeközben Észak-Korea a közelmúltban erőfeszítéseket tett az Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolatainak erősítésére, valamint egy Washington elleni egységes fronthoz való csatlakozásra. E folyamatból kiemelkedik, Kim tavaly szeptemberi oroszországi látogatása, és a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott csúcstalálkozója.
Észak-Korea 2023 vége óta szállít Oroszországnak ballisztikus rakétákat és tüzérségi fegyvereket, amelyeket Moszkva az Ukrajna elleni háborúban használ.
Katonai szakértők úgy vélik, hogy ezeknek a fegyvereknek a használata értékes harctéri tapasztalatokat szolgáltatott Phenjannak fegyverarzenáljának fejlesztéséhez.
